Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-10 / 7. szám

iSMJim.UA -v-v nvaa Békéscsaba, 1925 január 10 Szombat 52-ik évfolyam, 7-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Elöftxeteal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelőt szerkesztő i P.-Horváth Bexső. Telefonnám^: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin, n. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés, díjszabás szerint. Tlz olasz ellenzék megkezdte a t) arcot Róma, jan. 9. Az ellenzéki kép­viselők emlékiratát tegnap az el­lenzék valamennyi képviselője „Éljen Olaszország, éljen a sza­badság" kiáltással egyhangúan elfogadta. Az emlékirat a követ­kező szavakkal kezdődik: A fasiszta uralom és az ország vi­szályának utolsó fejezetéhez értünk el. A kormány lábbal tapodja az állam alaptételeit és hallatlan ön­kénnyel elnyomja a sajtó szabad szavát, megfojt minden gyülekezési jogot és amellett mozgósítja a saját pártját. Egyúttal megtűri és büntet­lenül hagyja azokat a romboláso­kat és gyujtogatásokat, amelyek ellenségét érik. Az emlékirat ez­után utal arra, hogy az eddig ismert vádlottak a miniszterelnök közelében, környezetehez és bi­zalmi embereihez tartoznak. — Ebből azt a következtetést vonja le, hogy maga a miniszterelnök is gyanúban van, ha a miniszterel­nök kihívja az ellenzéket, akkor újból hangoztatni kell, hogy áthi­dalhatatlan szakadék tátong az országot védelmezők között és az olyan emberek között, akik a tör­vény megsértésének gyanúja alatt állanak. Jiazaárulási per a sza­badkai magyar újságírók ellen Szabadka, jan. 9. Dr. Deák Leót, a zombori magyar párt vezérét szabadon bocsátották. A magyar párt letartóztatásban levő másik hat vezetője, illetve tagja, neve­zetesen Sántha György pártelnök, Streliczki Dénes dr.. Nagy Ödön dr. és Havas Károly, a Hírlap fe­lelős szerkesztője, valamint Szilá­gyi József és Hollósy József ellen az ügyészség megtette a vádindit­ványt hazaárulás címén. A kihall­gatásokat ma kezdik meg. Htfatánossá lett a pécsi bányászsztrájk Pécs, január 9. A pécsi bányák­ban tegnap kitört részleges sztrájk ma általánossá vált, amennyiben ma a somogyi és a vasasi mun­kások is sztrájkba léptek. A Sza­bolcson és Pécsbányatelepen ed­dig dolgozó munkások ma szintén beszüntették a munkát. A sztrájk kitörésének oka az, hogy a bánya­vállalat a munkások 15%-os bér­követelését nem honorálta. Togí)ázra itétt csendőr Debrecen, jan. 9. A debreceni honvédbiróság Sandó Péter csend­őrt, aki Újhelyi István falusi le­gényt fegyerével mellbeszurta, gondtalan fegyverhasználat miatt 6 havi, Stolcer Istvánt és Effenyi Istvánt bűnpártolás vétsége miatt 6, illetve 8 heti fogházbüntetésre Ítélte. Zürichben a magyar koronái 71 Ví-el jegyezték. Az első ülésen visszavonják a kitiltásokat Budapest, jan. 9. Azzal a hirrel kapcsolatban, hogy az ellenzéki szövetség ma este ismét foglalko­zik a passzivitás kérdésében el­foglalt álláspontjával, a blokk vezetősége részéről azt az infor­mációt kaptuk, hogy e kérdésnek a kitiltás lejártáig időszerűsége nincs. Értesülésünk szerint Szci­tovszky tegnap tanácskozást foly­tatott Bethlen miniszterelnökkel, Politikai körökben ennek nyomán az a hir terjedt el, hogy a ház­elnök a január 12-én tartandó első ülésen elő fogja terjeszteni a békeszakasz alkalmazását. Erről Szcitovszky házelnök igy nyilat­kozott : — Semmiféle elhatározásom nincs jelenleg e tekintetben. Min­denesetre megfontoltan fogok cse­lekedni. Hogy mi lesz a passzivitás to­vábbi fejleménye, hogy miként mozdul ki az ellenzék mai hely­zetéből, azt még nem lehet elkép­zelni. A házelnök óhajtott békitő kísérletet tenni, de olyan fogadta­tásban részesült, hogy elállt szán­dékától. A helyzet mozdulatlan. Ezek után felmerül az a kérdés, mi történik akkor, ha a költség­vetés vitája a baloldali ellenzék távollétében zajlik le. Ez esetben a vita 10—15 n8p alatt véget ér. A jobboldalon azt mondják, hogy akkor sor kerül a büntetőtörvény­könyv reformjára, majd a válasz­tójogra. A választójogi javaslat a belügyminisztériumban készül és olyen állapotban van, hogy belát­ható időn belül a minisztertanács elé kerülhet. Az ellenzéki blok most különösen a vidék megszer­vezésével foglalkozik. Ma este a vidéki pártvezetőkkel lesz közös vacsora, vasárnap pedig Tatabá­nyán népgyűlés, amelyre a szoci­álista képviselőkön kivül lemegy Szilágyi Lajos és Hegymegi Kiss Pál is. A jövő hélen Berky Gyula sarkadi kerületében lesz népgyű­lés, a hónap végén pedig Hód­mezővásárhelyen, ahol az egyik kerületben Bethlen miniszterelnök a képviselő. Szomorú iskolai adatok Békésvármegyében A tanfelügyelő nagyfontosságú jelentése — Hiányosak az iskolák, kevés a tanitó, fogynak a növendékek (2) (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az állami elemi népiskolák tanítás­nyelve a magyar, három iskolá­ban azonban a vallástant a kisebbség nyelvén is tanitják. Igy a kétegyházai állami elemi isko­lában a gör. kel. valásu, román anyanyelvű tanulók vallásoktatása román nyelven folyik. Ugyanitt a román nyelvű baptista vallású tanulók a hittant szintén román nyelven tanulják, de nem köte­lezően. A tótkomlósi állami elemi iskolában a tót anyanyelvű evan­gélikus vallású tanulók hitoktatá­sánál a tót nyelv fakultative hasz­nálatos. A gyulai belterületi állami elemi iskola gör. kel. vallású tanulói egy kivételével magyar anyanyelvűek, a hitoktató lelkész mégis román nyelven tanitja a vallást azoknak a tanulóknak, kik csekély román nyelvismerettel birnak. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 110478—1923. sz. rendelete módot nyújt a nemzetiségi kisebb­ségeknek, hogy az általuk fenn­tartott elemi népiskolák tannyelvét megállapíthassák, illetve anya­nyelvüknek az iskoláikban a ren­deletben megjelölt terjedelemben való használatát kérhetik. E ren­delet szerint három iskolatípus van, úgymint a), b) és c) típus. Az a) tipus a kisebbségi tanitás­nyelvü iskola, hol a magyar nyelv csak rendes kötelezett tan­tárgy, a többi tantárgyat a kisebb­ségi nyelven tanitják. Ezekben a magyar és a kisebbségi nyelv használata megközelítő aránya 1 : 9-hez, a b) típusnál 4 : 6-hoz, a c) típusnál 9: l-hez. A típusok megállapítása, szabad megvá­lasztása az iskolafentartók, illetve a szülők joga s ezt a jogot nyi­latkozat, képviselőtestületi határo­zat alakjában gyakorolhatják. A német tannyelvet is hasz­náló mezőberényil. ker. ág. h. ev. és a gyomai ág. h. ev. elemi nép­iskola a b) típushoz tartozik, az előbbiben a németajkú tanulók a létszámnak 93%-át, az utóbbiban 43%-át alkotják. Éz azonban a helyszínen szerzett tapasztalatok szerint a valóságot nem fedi, mert ezeknél az iskoláknál sok olyan tanulót írtak be német anya­nyelvűnek, akik németül egy szót sem tudnak. A tótok által is lakott közsé­gekben az evangelikus iskolák nagyrészben a c) típushoz tar­toznak. Ezekben a hittan majd­nem valamennyi osztályban tótul, az olvasás és irás tanítása pedig az első osztályban magyarul, a második osztálytól kezdődőleg magyarul és tótul történik. A jel­legzetes c) tipusu iskolák a tót­komlósi és a békéscsabai ev. isko­lák (egy kivételével), ideszámítva ezen utóbbi egyházközség által fenntartott dobozmegyeri és a Gerendáson levő 2 ev. iskolát is. A tót nyelv használatát ezekben az iskolákban a tót anyanyel­vűek nagy százaléka, 95—100% indokolja. (Kivétel a gerendás­trautmannsdorfi ev. iskola, hol a magyar-tót arány 51—49.) (Folytatjuk) Január az adók hónapja A földadótól az eladóig minden adó esedékes Akik az esztendő elejével „bol­dog uj évet" kívántak a megélhe­tés ezer meg ezer gondjával küz­ködő embertársaiknak, e jókíván­ságba bizonyára nem kalkulálták bele azokat az adókat, amelyek mindjárt a boldog újév elején szinte ajtóstul rohannak be a házba. Az egyenes adók egész tömege vált esedékessé január el­sejével. A földadó, a házadó, a társulati, kereseti, a jövedelmi és vagyonadó és a vízszabályozási járulék. A mult évi jövedelmi és vagyonadó második részletének fizetési határideje már január 15­én lejár, ugy, hogy az ezentúl eszközölt fizetések után már bír­ságot is kell fizetni. A harmadik részlet március második felében lesz esedékes. A többi egyenes adókat február 15-ig birság nélkül lehet fizetni. Miután az 1925. évre még nem történhettek meg az adókivetések, az egyenesadók fizetése a mult évi alapon történik. A vagyonváltság fizetése, bár annak nyolcadrésze is most lenne esedékes, körülbelül egy félévvel eltolódik, mert a kivetési munká­latokkal nem készültek el. Va­gyonváltság alá esik az iparválla­latok vagyona és a kereskedők áruraktárai az 1923. év végével beadott értékbevallás alapján. Mint ismeretes, avagyonváltságot a folyó és következő év minden negyedé­ben, tehát 8 egyenlő részletben kellett volna befizetni. A kivetés eltolódása folytán azonban egy félév múlva előreláthatólag több részlet fog egyszerre esedékessé válni, hacsak az egész vagyon­váltság ügyben valami rendelettel másként nem fog a pénzügyminisz­ter intézkedni. A kereseti adót szintén a régi rendszer alapján január 15-ig kö­telesek a munkaadók befizetni. A forgalmi adó bevallásának ha­tárideje február 15. Ez időpontig be kell fizetni a bevallott forgalom után járó adó és a már lefizetett adóelőleg közötti különbséget. A gazdasági cselédsegély szin­tén esedékes és április l-ig lehet fizetni birság nélkül. A cseléd­segély minden gazdasági cseléd után 18000 korona. Az 1924. évi kincstári házha­szonrészesedés kivetése szintén befejezést nyert s akik 1924 de­cember 31-ig be nem fizették, ez évben már kamatot tartoznak fizetni. A kamatfizetésre kötele­zettek száma egyébként igen tekintélyes és legnagyobb részük azon háztulajdonosok sorából ke­rül ki, akiknek nincsen lakójuk. Végül, hogy esedékes legyen az esedékes adók listája, köte­lező hatállyal nyakunkon van az

Next

/
Thumbnails
Contents