Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-12 / 58. szám

EOTE8 SZAKI ARA IWIPIf KORONA Békéscsaba, 1925 március 15 Csütörtök Vasárnap 52-ik évfolyam, 61-ik szám Politikai napilap Elgfixetéül dijak : Helybon és vidékre postán küldve : negyedévre Í6.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős cserkesztől P.-Horváth Rezső. Telefonál ám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, U. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. „ Magyarország csak liberális alapon épülhet fel" Budapest, márc. 11. A nemzet­gyűlés mai ülésén a mentelmi­bizottság több jelentését terjesz­tették elő, majd az apropriációs javaslat folytatólagos főtárgyalá­sára tért át a Ház. Sándor Pál az apropriációs javaslat tekintetében csatlakozik Strausz István fejtege­téseihez. Felszólalásában kizárólag gazdasági kérdésekkel és a keres­kedelmi problémákkal kiván fog­lalkozni. Kereskedelmünk ma igen válságos helyzetben van. Egymás­után kerülnek csődbe hires és régi cégek és vállalatok. Rettenetes terhek nyomják a kereskedőket, ugy, hogy nem tudnak a helyzet­tel megküzdeni. Szemére vetette a kormánynak, hogy nem foglal­kozott eléggé ezekkel a kérdések­kel, pedig ha ezen a helyzeten nem segítünk, akkor könnyen ka­tasztrófába kerülhet az ország. Kifogásolja, hogy egymásután 5 vagyonváltságot róttak ki a pol­gárságra. A kereskedelmi válság főokátab­ban látja, hogy a közönség nem képes vásárolni. A munkanélküli­ség visszahat a kereskedelemre és az iparra egyaránt. Sürgeti a kereskedelmi szerződések megkö­tését és a vámtételek leszállítását. A magas vámoknak tulajdonítja azt, hogy nálunk nagyobb a drá­gaság, mint bárhol a világon. Rá­mutat arra, hogy a bankok, ami­kor jött a krízis, megszorították a hiteleket. Kéri a pénzügyminisz­tert, gyakoroljon nyomást a TÉBE­re, esetleg olyanformán, hogy a Jegybank ne adjon hitelt olyan intézeteknek, amelyek nem folyó­sítanak kölcsönöket. Helyesnek tartaná, ha a kormány egy ga­rancia-elvet létesítene vagy egyes cégek részére moratoriumot adna. Bud János pénzügyminiszter: Ez lehetetlen. Sándor: Kifejti ezután, hogy a kereskedők csak vagyonuk kon­zerválása érdekében mentek a tőzsdére, ahol azután, mikor be­állt a krach, elvesztették vagyo­nukat. Sürgeti a pénzügyminisz­tert, hogy nyúljon a kereskede­lemnek hóna alá. Sürgeti a kény­szerkölcsönök visszafizetését és rámutat arra, hogy a kormány annakidején megígérte, hogy eze­ket a kölcsönöket lómbardirozni lehet. Arra kéri a pénzügyminisz­tert, hogy a 17.000 szeres szorzó­számot változtassa meg. Úgyszin­tén a forgalmi adót. Meg kell szüntetni a forgalmi adóelőlege­ket. Sürgeti a közmunkák meg­indítását. A lakásínség még min­dig tart, ezen pedig csak építke­zésekkel segíthetünk. Helyteleníti, hogy akkor, amikor ilyen nagy •lakásínség van, egészen uj épü­leteket foglalnak el újonnan ala­* ,kult klubok, amelyek köztudomás szerint hazárdjátékkal foglalkoz­ónak. Ezután a főbiztos legutóbbi jelentésével kapcsolatban bírálja annak működését. Csalódott a főbiztosban. Ugylátszik nem azért küldték Magyarországra, hogy Magyarországot talpraállitsa, ha­nem azért, hogy ellenőrizze, váj­jon biztos kezekbea van-e a kül­földi kölcsön. A főbiztosnak nem volna szabad megengednie, hogy az ország lakosságát kiuzsorázzák. Véleménye szerint a főbiztos nem sokat tett Magyarország megmen­téséért. Kérdi, hogy miért nem tett a kormány kísérletet a zsoldos hadsereg helyett rendes hadsereg felállítására. Az egész vonalon takarékoskodnunk kell, mert előre­láthatóan az adó terén nagy jö­vedelemcsökkenés fog beállani. A földreform nincs kellőképen végrehajtva. Ezután foglalkozik az ellenzék passzivitásával. Nem he­lyesli azt, mert a képviselőket azért választották meg, hogy fejt­sék ki nézeteiket ott, ahol tudják és a képviselőknek a jelen viszo­nyok között ilt a helyük. A pasz­szivitás ma csak arra szolgál, hogy a felfogások tekintetében teljesen elmérgesitse a helyzetet. Nagyon rosszul cselekszenek azok a volt barátaim, akik nem jönnek velem és nem teszik meg kötelességüket. Arra a védekezésre, hogy azért Közel négymillió aranykorona az adóhátralék Tizenegy és fél mtlliárd adó folyt be februárban nem jönnek be, mert a többségi párt magatartása miatt itt ugy sem tudnak elérni semmit, kijelenti, hogy a többségnek igenis joga van, hogy ugy kormányozzon, ahogy jónak látja. Kötelességük volna tehát idejönni. A passzi­vitás bün, amit ő nem hajlandó tovább folytatni. Kéri a többséget, hogy legalább részben honorálja az ellenzék kívánságait. Az álta­lános politikát illetőleg a kedélyek megnyugvását és a pártközi békét kívánja. Nem tudja azonban ki­ismerni magát a miniszterelnök körül. Szeretné tisztán látni, hogy a miniszterelnök hova törekszik. (Budai: Természetesen, hogy fe­lénk. hiszen nemzeti alapon áll.) Wolffék felé fordulva azt mondja : Wolffék abban látják a politikát, hogy egy apró kis vallásfelekeze­tet üldöznek. Nem érti Bethlent, hogy Wolffék ellen kiküldötte Rip­kát. El kell ismerni, hogy Bethlen miniszterelnöknek nagy érdeme a személy- és vagyonbiztonság megteremtése az országban. Nem tudja elképzelni Magyarország szanálását addig, amig Magyaror­szág a régi alkotmányához vissza nem tér, amig az országnak kirá­lya nincs. Véleménye szerint Ma­gyarország nem épülhet fel más­ként, mint liberális alapon. Lapunk zártakor az ülés még folyik. (A Közlöny eredeti tudósitásaj Mátéffy Domokos pénzügyigazgató érdekes jelentést terjesztett elő a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén. A jelentésből kiderült, hogy noha az adóalanyok a mai rossz kereseti viszonyok között szinte erejüket túlfeszítve igyekez­nek eleget tenni adófizetési köte­lezettségeiknek, a vármegyében mégis feltűnően magas összegekre rúgnak az adóhátralékok künn­levőségei. A pénzügyigazgató jelentése el­mondja, hogy a vármegyében ez­időszerint hét adófelszólamlási bizottság dolgozik. Ezeknek műkö­dése zavar nélkül, rendesen folyik és az ellen mindezideig semmi­féle panaszt nem emeltek. A köz­adók behajtását a pénzügyigaz­gatóság állandóan szorgalmazza, aminek eredménye aztán az, hogy — bár sok a hátralék — hatalmas összegű adók folytak be az állam­pénztárba. Február hónap folyamán össze­sen 11.520,198.963 papírkorona adó folyt be, amelyből az együt­tesen kezelt adók 6.664852.890 koronát, a forgalmi adók és az illetékek 4 855,346.073 koronát tet­tek ki. A pénzügyigazgatói jelentés ez­Zfiricnben a magyar 72-el jegyezték. koronát után beszámolt az elmúlt év adó­zásának számszerű eredményei­ről is. Ezek a következők voltak : Együttesen kezelt adókban hát­ralék maradt az év végén 1,605.643 aranykorona 83 fillér (papirkoro­nában 27.295,945.110), folyó évi előírás 3,224.361 aranykorona 07 fillér (54.814,134.812 papírkorona), az összes követelések kitettek tehát 4,830.004— aranykoronát (82.110.079.952). Ebből törlés cimén leírásba ke­rült 18.970 65 aranykorona, a fenn­maradó követelés tehát 4,811.034 aranykorona 25 fill. (81.787,578 902). Vagyis az 1925. évre a kincstár adókövetelése Békésvármegyén kö ­zel ötmillió aranykorona a hátra lékkai együtt, amire eddig 963.887 aranykorona 37 fillér befizetés tör­tént. A vármegye adózói ezek szerint elég tekintélyes adóösszeg­gel tartoznak az államnak, szám­szerűen kifejezve nem kevesebb, mint 3,897.146 88 aranykoronával. Ez a közel négymillió aranykoro­nányi adóhátralék papirkoronában 65.400,247.543 koronát tesz ki. Zufjan a tojás ára Budapest, márc. 11. Tojáskrachot jelentenek a világpiacokról Bátran meg lehet jósolni, hogy két hét múlva Budapesten 800—850 K lesz a tojás fogyasztási ára. Ujabb nyomok a Leirer-ügijben Budapest, márc. 11. A teréz­köruti rablógyilkosság ügyében a rendőrkapitányság a győri rendőr­ségtől telefonértesítést kapott, hogy ott kihallgatták Büschle Zsigmond volt budapesti pincért, Leirer Amá­lia ügyével kapcsolatban. A győri rendőrség röviden jelezte a oin­cér által jegyzőkönyvbe mondot­takat. A jegyzőkönyvet különben azonnal a budapesti rendőrkapi­tánysághoz küldi el. Hogy a pin­cér vallomása minő összefüggés­ben van Leirer Amália ügyével, azt a rendőrkapitányságon a leg­nagyobb titokban tártják. TJuguszfusban tesz az országos datosversenij Sopron, márc. 11. Az országos Dalosverseny idejét a rendező­bizottság augusztus 16. és 17-ik napjára állapította meg. Körülbelül 3 —4000 dalos részvételére számí­tanak. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot a zenei kongresszus is, amelyen többek között meg­vitatják a zenemüvek előadása utáni díjazást szabályozó kormány­rendeletet is. Tt bankoknak felmondják a kölcsönöket Budapest, márc. 11. Tegnap óri­ási tételeket mondtak fel az adó­sok a benkoknak. A teljes üzlet­telenség miatt a jó kezeknek sem kell a pénz. A hitelmegvonások idézték elő a tegnapi helyzetet. A kamatpiac teljes összeomlásától tartanak. 77 tőzsde-kamatadó fetfüggesztése Budapest, márc. 11. A kormány felfüggeszti a tőzsde-kamatadót. Ez a bankok által fizetett kamat 10 százalékát teszi ki, tehát elég jelentős kedvezmény, aminek hasz­nát a pénzintézetek látják, mert a tőzsde-kamatadót a legtöbb in­tézet maga fizeti. Öngyilkosság a Jhököly-uccában Zsarnóczay Károlyné 53 éves aszszony — aki egy asztalosmester felesége — a keddről szerdára hajló éjszakán öngyilkosságot kö­vetett el. Zsarnóczayné már hosszabb idő óta betegeskedett Az aránylag még fiatal asszony idegzetét a háború és az utána következő idők mé­lyen megviselték, ugy hogy az utóbbi időben mind gyakrabban és gyakrabban vett rajta erőt az idegkimerülés. Március 10-én este Zsarnóczay Károlyné, akit eddig idegbajos és ideggyenge asszonynak ismertek, hirtelen eltűnt a lakásból. Az el­tűnés azért volt feltűnő, mert Zsar­nóczayné, aki eddig — noha bús­komor volt — rendesen résztvett a család közös étkezésein, egy-

Next

/
Thumbnails
Contents