Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-08 / 55. szám

2 i£K®fiMEeinsj! KOZLOHT Békéscsaba, 1925 március 8 országos pénztár által tervezett ujabb járulékelőleg kirovása ellen. A forgalmiadó átalányozásnak ügyeit a kereskedők szövetségé­nek ügyésze. Kertész Béla dr. fogja ismertetni és azt a javas­latot terjeszti elő, hogy az 1924. évben történt átalányozások, mint­hogy azóta a kereseti viszonyok nagyon megromlottak és egyálta­lán nem felelnek meg a tényleges állapotoknak, sürgősen revizió alá vétessenek. Az előadókon kivül a felvetett kérdésekhez természe­tesen még a meghívott testületek kiküldöttei is hozzászólnak. A határozati javaslatot a gyűlés ve­zetőségének megbízásából Maro­sán Milán terjeszti elő. A gyűlés rendezői a lapok utján kérik az érdekelteket, hogy vasárnap dél­előtt 10 órakor a Korzó moziban minél nagyobb számban meg­jelenjenek. Rövidesen felállítják Csabán a vámhivatalt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magánúton szerzett értesülésünk szerint Békéscsabán a vámhiva­tal felállítása befejezett ténynek tekinthető. A fővámigazgatóság már másfél évvel ezelőtt elvileg a békéscsabai vámhivatal létesí­tése mellett foglalt állást, most pedig annak felállítását sürgősen szükségesnek tartja. A csabai vámhivatal ügyét Gutt­mann Ernő indítványéra és. főieg a nagyipari éidekeltségek sürge­tésére több mint két éve vetette fel a Kereskedelmi Csarnok, amelynek elnöksége, főleg pedig Csillag Ignéc, mindent elköve­tett, hogy a helyi iparra és kereskedelemre nagy horderejű intézményt megvalósítsa. Jelen­tős támogatást nyert az ügy dr. Brandt V'lmos volt főispán által. A vámhivatal kötetre növekedett aktéi azonban még mindig elinté­zetlenül hevertek, mig végre dr. Gyöngyösi János indítványára Bé­késcsaba város képviselőtestülete megmozdult. Dr. Berthóty polgár­mester mostani pesti utja alkal­mából többek között a vámhiva­tal ügyében is eljárt s jóllehet még nem érkezett vissza és igy utjának eredményéről még nem lehet közvetlen tudomásunk, a fő­vámigazgatóságtól nyert magán­értesülésünk szerint a pénzügy­minisztérium a csabai vámhivatal felállitása mellett döntött. Mint információnk szól, csupán a hivatal céljaira kiszemelt épület megfelelő átalakítását és a hiva­tali személyzet elhelyezését kell megoldani s a hivatal azonnal megkezdi működését. Megszüntetett kivándorlási nagyüzem Békéscsaba volt román parlamenti képviselője Pozsonyba vándoroltatta ki a békéscsabai textilmunkásnöket (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunk szerdai száméban részle­tesen foglalkoztunk Hrabovszky János békéscsabai gazdálkodó szereplésével. Megírtuk, hogy Hra­bovszky t kivóndoilósra való csá­bítás bűne miatt a rendőrség letar­tóztatta és átadta a gyulai ügyész­ség fogházénak. A nem minden­napi bűnnel kapcsolatosan még a következő részieteket sikerült meg­tudnunk : Néhány hónap óta a békéscsa­bai rendői hatóság a vármegye illetékes ügyosztályával arra a megállapításra bukkant, hogy a békéscsabai tót enyanyelvü gyári munkésleényok tömegesen adják be útlevél iránti kérelmeiket. Egy­egy hét foJyemén 1—2 tucatnyi munkésleány kérelmezte a kiván­dorlást és emi nycmban feltűnt, az volt, hogy a gyári leányok egytől egyig a cseh-fzlcvék köz­társaságot jelölték meg kivándor­lásuk céljául. A rendőrség és a békésváime­gyei utlevélkiállitó hatóségok erre alapos és körültekintő vizsgálat tárgyévá tették a tót leányok tö­meges kivándorlásénak okait és körülményeit. A hatóségok főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a iiatal munkésleányok a saját el­gondolásuk, avagy pedig rábeszé­lés vagy csábítás következteben határozták-e el magukat a Cseh­szlovákiába való kivándorlásra. A helyzetet ugyanis erősen sú­lyosbította és komplikálta az a körülmény, hogy ez útlevelet kélő leányoknak túlnyomó része a bé­késcsabai textilgyárakban dolgozik, amely gyárak üzemét a leggyakor­lottabb és teljesen szakképzett munkaerők elszivárgása következ­tében károsodás érné. Ez az ipar ugyenis még annyira Iiatal és gyenge, hogy erőlorrésainak bármilyen mérvű apesztésa halá­| los csapást jelenthet nemcsak az , egyes üzemekre, hanem Magyar­országnak erre a fiatal, remény­teljes, uj iparára is. A békéscsabai rendőrkapitány­ság Daimel Sándor dr. alispán utasításéra nagyarányú nyomozást kezdett tehát a munkésleá­nyok monstre-kivéndorlása ügyé­ben. Próbaképpen néhány útleve­let kérő leényt részletesen kihall­gatott a rendőrség és ekkor olyan jelenségek derültek ki, amelyek a legnagyobb mértékben meglepték a rendőrséget. Kiderült ugyanis, hogy egy jól megszervezett, kitűnően működő kivándorlási üzem áll fenn, még pedig Pozsonyban és a leányok kivéndoioltatésénak politikai cél­jai mellett még az az indoka is volt, hogy a pozsonyi textilüze­meket olcsó és kitűnő szakmun­kásokkal lássa el. A leányok elmondották, hogy őket valamennyiüket Hrabovszky Mihály pozsonyi lakos, volt bé­késcsabai, renegát magyar állam­polgár csábította ki a pozsonyi gyárakba és birta rá a kivándor­lás nagy lépésére. A Hrabovszky névvel a rend­őrhatóság előtt egyszerre kalandos és nem mindennapi mult csillant meg. Ugyenis a tót leányokat kivándoroltató Hrabovszky volt ez, eki ez 1919. év folyamán, emikor Békéscsaba a román meg­szállás börzéiméit sínylette, eladta megyerségét, fe'csepott a meg­szállók szolgájává és különféle szolgálatokat tett a románoknak. Meg mindenkinek élénk és eleven emiékezelében él Bé késcsebán. Hrebovszky Mihálynak akkori gyászos, sötétemlékü sze­replése. Ő volt ez, eki, midőn a románok a megszállt részekből képviselőket küldettek a bukaresti parlamentbe, szintén vállalt egy A legjobb cigaretta papiros a ilyen megbízatást és mint Békés­csaba képviselője, ment le Buka­restbe . . . A román megszállás azonban egyszer csak véget ért, a 101-es oimesterbői képviselővé lett poli­tikus (!) karriérje hirtelen megszűnt és Hrabovszky, akinek felelnie kel­lett volna viselkedésééit, egysze­rűen meglépett és Pozsonyban ütölte fel a tanyáját. Mindeddig nem tudtak itt róla semmit, sőt azt sem tudták, él-e. De most életjelet adott magáról s múltjához s magyarbarátségához illően viselkedett most is: Magyar­országból kivándoroltatok néhány száz tót leányt s amellett, hogy ezzel a kisebbszeiü népvándor­lással sok állampolgárt költözte­tett ki az országból, nemcsak sok munkáskéztől fosztotta meg az or­szágot, he nem néhány száz ifjú leányt csábított ki a bizonytalan­ba, a lelketlen kufárok karjai közé. Mert, mint kiderült, nem min­den leány kapott munkát a po­zsonyi szövődékben s ezek mun­ka nélkül lévén, csakhamar eltűn­tek társnőik szemei elől . . . s ma sem tudják, hova lettek s mi lett belőlük. A iendőrség a leányok vallo­mása alapján megtette vélemé­nyes jelentését Békésvármegye al­ispánjának, aki intézkedett, hogy egyelőre egyetlen békéscsabai tót leány sem kaphat útlevelet Cseh­Szlovákia teiületére. Ezzel sok szegény leány biztos elkallódásá­nek és elzüllésének vette elejét a gondos és előrelátó alispán. Ki hát a nyertes r Nem Lepény János nyerte a fajbat omfitenyésztők diját, de — elfogadta A mai postával a következő le­velet kepíuk, amely rávilágít arra, hogy egyesek hajlandók elfogadni a nem nekik edott dijakat, noha tudják, hogy az igazság nem al­szik és a furcsa cselekedet nem meredhet sokéig titokban. íme a levél: „A „Köiösvidék" február 8-iki száméban „Békéscsabai beromfi­tenyés7tő sikere Kecskeméten" cimü cikkre vonatkozólag kegyes­kedjék arra helyreigazításul lekö­zölni, hogy azt bár én adattam le, de utólagos megállapítás folytán a helyzet máskép áll és az a kö­vetkező : Az a negy kitüMHetés nem Le­pény Jánost, hanem Hrabovszky Mihály békéscsabai lakos kereki tanyai tanitót illeti, mert azt az ő állatai nyerték. Igen furcsa módon, illetve tévesen a Lepény által bé­relt ketrecekbe kerüllek s igy Le­pény lett a mostoha uj gazdájuk. Lepény személyesen jelen volt a kiállításon, de elhallgatta a furcsa tévedést, sőt örült az I. dijnak (ezüst szivardoboz dísztárgy) és elismerő oklevélnek. Az ezüst dísztárgyat nyomban ét is vette, mi több, később még Hrabovszky állatait is átvette a beküldött lá­dával együtt és jutalmul eltulaj­donította, amiért ellene ugy csa­lás, mint jogtalan eltulajdonítás miatt a feljelentés megtétetett. Az egyesület kára eddig 2,628.100 K ebből kifolyólag. Annak idején csak a Körös­vidéknek küldöttem meg az ered­ményt Lepény kívánságára, de becses lapját nem ismerve, nem küldhettem meg. Ezen helyreigazítást igen hosz­szan (teljes egészében) a Körös­vidéknek is jelenleg megküldöttem,,, de arról értesültem, hogy vonako­dik leadni, mert Lepény benső kebelbarátja, miért is annál inkább kérném a közlést, hogy érdemte­lenül ily furcsa módon egy arra nem érdemeli ne részesüljön más szerényebb ember kárára oly nagy kitüntetésben. Hrabovszky a nyertes, ő a lel­kes tenyésztő, övé az első dij ; elismerő oklevél és az ezüst szi­vartartó doboz dísztárgy is. Igy mondhatjuk bátran: Lepény ur pünkösdi királysága igen rövid volt, de azért az egyesületemnek igen sokban van az ő uralkodása. Szívességéért fogadja Szerkesztő­Ur hálás köszönetem nyilvánítá­sét az egyesületem nevében. Őszinte tisztelője Ferenczy Sándor, Kecskemét." Szeder Ferenc nyilatkozata Tudomásomra jutott, hogy poli­tikai ellenfeleim legújabban azt a képtelen hirt terjesztik, hogy én, mint képviselő, csak szervezett munkások ügyes bajos dolgainak elintézésére vállalkozom. Mikor az a megtiszteltetés ért, hogy Békéscsaba munkássága és polgársága e város képviselőjévé megválasztott, a legelső adandó alkalommal kijelentettem, hogy én Békéscsaba egész lakossága kép­viselőjének tekintem magam és készséggel állok rendelkezésére a város minden rendű és rangú pol­gárának és munkásának, tekintet­nélkül arra, hogy a választásokon rám szavazott, vagy velem egy politikai hitelvet vall-e, és ha arra lehetőség van, kötelességemnek tartom segíteni rajtok. Ezt a kije­lentésemet mindenkor állottam. Eddig is fordultak hozzám Békés­csabáról elég gyakran és sohasem kérdeztem meg senkitől a párt­állását, vagy hogy a választáso­kon kire szavazott, csak segítettem rajta, ha tudtam. Ekként cselek­szem továbbra is. Ez a válaszom azoknak, akik politikai szempon­tok állal vezéreltetve tehetetlen dühükben ezt a silány fegyvert, használják ellenem. Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő. PátfiSt ttok ' n'' m toiletjükhöz | (lll^l IIWlj ma m£ r cs ak SALAN TOIIJETTE fertőtlenítő- és szagtalanitó-szert hasz­nálnak. Üdit, tisztit, szagtalanít, fertőzéstől megóv, fluor albust megszüntet! SALAN-HAJVIZ szájvíz, fertőtlenítő gyógyszappan és fogkrém, antiseptikus kozmetikumok. mindenütt kapható !

Next

/
Thumbnails
Contents