Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-06 / 53. szám

EGYES SZÁM AMA HOEOHA Békéscsaba, 1925 március 6 Péntek 52-ik évfolyam, 53~ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő'; Dr. Gyöngyösi Jánoe. Felelői szerkesztői P .-Horváth Rezső. Telöfomsám : 7 Szerkesztőség ís kiadóhivatal: Békéscsabáé) II. ker. Ferencz József-tér 20. s». — Hirdetés díjszabás szerint. Jii csinálja a krízist? Bud miniszter tegnap, a pénzügyi bizottság ülésén, a gazdasági krizis elhárítására irányuló aggodalmakat azzal próbálta levezetni, hogy a krízisről pedig ne beszéljünk, mert aki a válságot sokat hangoztatja, az elősegíti a krízist. A krízist az csinálja, aki beszél róla. A pénzügyminiszter a gazdasági élet tapasztalható ideges háborgásába akar bizonyos fegyelmezést vinni s kikben a maga idegei is felmondják a szolgálatot. A kórusban feléje özönlő panaszokat azzal csitítja, hogy hallgassunk. De feltéve és meg nem engedve, hogy a gazdasági érdekeltségek összeszorított fogakkal, némán szemlélnék gazdasági értékek és javak leromlását, sőt összeroppanását, kénytelen-kelletlen ott van a hivatalos lap, a szakközlönyök és a napi sajtó hirdetési rovata, amely idestova már kizárólag csak fizetésképtelenségekről és csődeljárásokról ad hirt az ijesztő némaságig fegyelmezett publikumnak. A pénzügyminiszter a feljajduló sirámokat okolja a krízispánikkal s közben a kormány kijelenti, hogy nincs módja beleavatkozni a senyvedő magángazdaságba. Egy kegyetlen és már-már észszeríitlen szanálási programmal a magángazdaságot erejében végzetesen meggyöngíteni lehetett, de az erőtlenül felbukónak hóna alá nyúlni képtelenség. A gazda, az iparos, a kereskedő dehogy kürtöli tele a világot, hogy összeroppanás fenyegeti. De jól megalapozott fundusa és áruraktára mellett forgótőkére lévén szüksége, a bankba szalad hitelért s ott azzal utasítják el: a pénzre ugyan jó volnál, dehát miből adjunk, nincs pénz. A kereskedő, az iparos (a nagyszámú lelkiismeretes részéről beszélünk) tartozásait fizetné, de kinlevőségeit a nagy pénztelenségben ő sem tudja behajtani s igy nem tesz eleget kötelezettségének, mert nem lehet. Tessék olyankor hallgatni, amikor milliárdos vállalatok sokszor pár milliót nem tudnak előteremteni. Az ilyesminek gyorsabban híre fut, mint a legpregnánsabb miniszteri kijelentésnek. Indokolt volna tehát, ha a miniszter idegcsiliapitónak szánt kitételét kissé revízió alá venné s nem annyira azt vitatná, hogy ki, hanem mi csinálja a krízist. De még ez sem fontos. Inkább azt szeretnők hallani illetékes helyről, mi hozza a gyógyulást s egy picike reménysugár is több megnyugvást eredményezne, mint a szigorú rendreutasitás. A biztonság megoldása az európai béke kulcsa nagyobb a fegyverkezéseknél. Franciaország most a genfi jegyzőkönyv melleit kardoskodik, mert abban látja biztonsága megóvását. A brilt kormány nehézséget támaszt a jegyzőkönyvhöz való csatlakozása köré. Nem szabad azonban, hogy Nagybritannia minden biztonsági javaslatot megbuktasson anélkül, hogy maga valamilyen javaslatot tegyen. A helyes ut az volna, amelyet a nemzetek szövetsége keretében kötnének meg. Ebbe a szerződésben, amelyhez Nagybritannia is csatlakoznék, mind Franciaországnak, mind Németországnak egyforma részben kell érdekelve lennie. Zürichben a magyar koronát 72. el jegyezték. A vármegye a katonai ellenőrzés megszüntetését kéri Biharmegye kezdeményezéséte a vármegyék tiltakozni készülnek as ántánt katonai ellenőrzése ellen London, márc. 5. Lord Grey tegnap az alsóházban a liberális parlamenti csoport előtt külpolitikai beszédet mondott, amelyben elsősorban Európa biztonságának kérdésével foglalkozott. Kijelentette, hogy a biztonság a főkulcsa Nyugateurópa súlyos problémái megoldásának. Gondot okozhat német területek francia vagy brit megszállása, de semmiféle előrehaladás nem történhet, mig a biztonság kérdését meg nem oldják. Egyetlen külföldi ellenőrző bizottság sem lehet az idők fogytáig abban a helyzetben, hogy Németországot fegyvertelen állapotban tartsa. A jövő fegyverkezései ellen az egyedüli kezesség az, ha Németországnak olyan biztosítékot adnak, amelynek vonzóereje (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szövetséges hatalmaknak az az intézkedése, amellyel a legyőzött és megalázott Magyarország nyakára katonai ellenőrző-bizottságokat telepitettek (hogy a mi költségünkre vigyázzanak a magyarok ,,hadikészülődései" re), már annyi rengeteg milliójába került az ország népének, hogy azon a költségen sok égető kérdést meg lehetett volna oldani, a köznyomor teljes megszüntetéséig. Ezek a felesleges és értelmetlen pénzpocsékolások már sok-sok tiltakozást váltottak ki. Az ország népe már nagyon sokszor tiltakozott az anyagi erejét megfeszítő bizottságosdi ellen s a propaganda minden eszközével mutattak rá arra, hogy Magyarországnak legnagyobb gondja a talpraállás és a lélekzetvétel, nem pedig az, hogy fegyverkezzék és állig fegyverben álló szomszédjait nyugtalanítsa. Mindez hiábavaló volt. Az ántánt gyámkodása : a szégyenteljes katonai ellenőrzés még mindig megvan s még mindig nyeli a számlálhatatlan milliókat, amelyeknek pedig sokkal-sokkal jobb helyük lenne más helyen. Például a lakásépítéseknél. Ezért hát most ujabb tiltakozásra készül az ország népe. Ezúttal a vármegyék határozták el magukat a tiltakozás megtételére s akciójukat az összes társtörvényhatóságok és városok bevonásával akarják szélesebb körűvé tenni. A mozgalmat Biharvármegye indította meg. Biharvármegye átiratot intézett Békésvármegye alispánjához, a mozgalomban való részvételt kérve. Biharvármegye átirata mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy azért a gigászi hazafias munkáért, amelyet a Bethlen-kormány az ország érdekében folytai, bizalmat és rokonérzést kell biztosítani a kormánynak, működését illetően a legteljesebb együttérzést fejezve ki. A átirat a maga részéről indokolatlanul súlyos megalázást, a további talpraállás legjelentősebb akadályát a mélyen megalázó és elviselhetetlen anyagi terhet okozó katonai ellenőrzésben látja. Éppen ezért annak feltétlen és mielőbbi megszüntetését kívánja. Biharvármegye óhajtja, hogy ez a kérdés — mert a cél elérése érdekében feltétlenül szükséges — a Nemzetek Szövetsége előtt állandóan napirenden tartassék s kéri egyúttal a miniszterelnököt, hogy ennek, vagyis a magyar közvélemény jogos kívánságának érvényt szerezzen. Kivánja, hogy bár az országban politikai viszály és pártoskodás dul, a nemzet a Katonai ellenőrzés megszüntetésének elérése érdekében egy táborba tömörüljön, hogy a közvélemény osztatlan súllyal adhasson alapot az akció eredményes továbbvitelére. Biharvármegye hazafias szellemtől álhatott átirata a vármegye intéző köreiben általános és őszinte helyeslést keltett s — mint értesülünk — a vármegye az átiratot teljes egészében a magáévá fogja tenni és azt elfogadva, támogatni fogja s ezáltal erősíteni fogja az országos mozgalmat, amelybe igy bele fog kapcsolódni. A' tűrhetetlen anyagi terheket jelentő, erkölcsi formájában, pedig szégyenteljes katonai ellenőrzés elleni akció átiratát a vármegye legközelebbi közgyűlésén fogják tárgyalni. Az államadóssági kötvények sorsa (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemrégiben Békésvármegye azzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy hozzanak intézkedést arra vonatkozóan, hogy a 4 és fél százalékos kamatozású magyar államadóssági kötvények békekoronákban kifejezett értékét értékeljék át mai koronákra, miután a kötvénytulajdonosok, ha a kamatokat fel akarják venni, egészen jelentéktelen, sőt nevetséges öszszegeket kapnak kézhez. A felterjesztésre most válaszolt a pénzügyminiszter. A válasz kereken elutasító. A miniszter megmagyarázza, hogy: mivel a vesztett háború és az azt követő súlyos gazdasági viszonyok következtében a pénz értéke és ezzel összefüggően a koronaértékre szóló magyar államadóssági címletekben kifejezett kötvények értéke is nagymértékben Cáökkent, nagyon messzemenő következményekkel járna az államkincstár felelősségének elismerése a cimlettulajdonosokkal szemben. Az imigyen kicirkalmazott válasz után aztán rövidebben is leírja a véleményét a pénzügyminiszter, amely az, hogy a pénz elértéktelenedése következtében keletkezett terheket a kincstár nem viselheti és nem is hajlandó viselni. A pénzügyminiszter válaszából most tehát megállapítható, hogy az államadóssági kötvények valorizációjáról szó sincs s mindazok, akik eddig abban bizakodva tartogatták papírjaikat, hagyjanak fel minden ilyen reménnyel. Leirer Lőrincet átadták az ügyészségnek Budapest, március 5. A főkapitányságon ma Leirer Lőrinc átesett azokon a szokásos formaságokon, amelyeket minden letartóztatott egyénekkel szemben lefolytatnak Három fényképfelvételt készítettek róla a főkapitányság bűnügyi nyilvántartása részére, majd a daktiloszkópiai osztályba vezették át, ahol ujjlenyomatokat vettek róla. A referens rendőrkapitány már a kora reggeli órákban megkezdte az iratok becsomagolását melyeket az ügyészséghez szállítanak át. Leirer Lőrincet a déli órákban szállították át az ügyészség fogházába, saját költségén