Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-04 / 51. szám

2 ISEKESMEGTKÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 március 4 próbálni. Hogy hányan, mikor és merre hagyták el az országot Hrabovszky munkája következté­ben, azt az eddigi vizsgálat még nem tudta kideríteni, de nagyon valószínű, hogy sokra rug azok­nak száma, akik az ő mesterke­dései miatt váltak hűtlenek ha­zájuk iránt. A gazdálkodó, aki önszántából — de bizonyosan nem önzetlenül és anyagi haszon nélkül — fel­csapott kivándorlási ügynöknek, leginkább Csehszlovákiába csá­bította a hiszékeny és tapasztalat­lan békéscsabaiakat s hogy az igy elbolonditott hiszékenyek ott mi­lyen sorsba jutottak, azt eléggé igazolhatja egy egy olyan levél, amit az odautaztatott emberek irtak haza hozzátartozóiknak. A rendőri nyomozás végre is olyan adatokat tudó t produkálni, melyeknek birtokában a hatóság kiléphetett rezerváltságából Hra­bovszky Jánost előállították és vallatóra fogták, azonban annyi bizonyíték volt már ellene, hogy tagadása dacára is letartóztatták. A lelketlen kivándorlási ügynököt, aki két év alatt igen sok derék munkáskéztől szabadíthatta meg Magyarországot, letartóztatása után átkisérték. a gyulai ügyészség fog­házába. Ügyében rövidesen meg­lesz a főtárgyalás. Addig is a ha­tóságok pontosan összegyűjtenek minden adatot, ami a működé­sére vonatkozik. TTlég márciusban uj elnököt választanak a németek Berlin, márc. 3. A birodalmi el­nökválasztás kérdésével főbb lap foglalkozik. A Lokalanzeiger és a Vossische Zeitung hangsúlyozot­tan amellett vannak, 'hogy a vá­lasztás technikai előkészületeit oly gyorsan tegyék meg, ho?y az első választást már március 29-én és a másodikat, amennyiben arra szük­ség volna, már április 26 án meg lehessen tartani. A Vorwárts érte­sülése alapján kijelenti, hogy a községi pártok arra fognak töre­kedni, hogy a birodalmi elnökvá­lasztás alkalmával lehetőleg nagy egységben lépjenek fel. A Lokal­anzeiger szerint a fekete-fehér­piros pártban is megvan az a tö­rekvés, hogy közös jelöltben egyez­zenek meg. A Rote Fahne beje­lenti a kommunista jelölt fellépte­tését. J® lí 5E3S JÍIl — Meghívó a gyulai honvéd­ezred bajtársi találkozójára. A világháború alatt működött volt gyulai 2. honvédgyalogezred és az ebből származó 2. honvédpót­zászlóalj, 305. honvéd- és a 2. népfelkelő-gyalogezred volt tarta­lékos, tényleges és népfelkelő tiszt­jei, altisztjei és legénysége márc. 19 én Gyulán emlékünnepélyt és bajtársi találkozót rendeznek. Az ünnepély programja : gyülekezés 9 óra 45 perckor a Sas-laktanyá­ban. 10 órakor tábori mise a Kossuth-téren. 11 órakor díszköz­gyűlés a Békésvármegyei Uri Ka­szinóban. 13 órakor bajtársias ebéd z tisztek részére az Uri Ka­szinóban, az altisztek részére a 10/111. zlj. közművelődési körében. Résztvenni óhajtók szándékukat március 15 ig levelező lapon kö­zöljék Bachó Gyula századossal (Gyula, József főherceg-laktanya). — A Békésmegyei Közlöny elő­fizetői holnap féláron mehetnek színházba. Megemlékeztünk róla, hogy a színigazgatóval kötött meg­állapodásunk értelmében sikerült bizonyos előadásokra lapunk elő­fizetői részére féláru kedvezményt biztosítani. Az első ilyen előadás holnap, csütörtökön, este lesz, ami­kor is Zilahy pompás vígjátéka, a „Süt a nap" kerül szinre. A ked­vezményes jegy váltására jogosító utalványok lapunk kiadóhivata­lában (Corvina-nyomda), vagy fiókunkban, dr. Gyöngyösi és Gruber könyvkereskedésében ve­hetők át. * Himezni csak akkor tud, ha Singer varrógéphez jut. hangversenyt, Prágából cseh me­séket, Rómából mámorító olasz dalokat, Bécsből lágy Strauss-ke­ringőket, Zürichből Emmy Bloch­nak egy az ifjúság számára tar­tandó előadását. Ehelyett, ha a biztató meleg idő ilyen szépen halad előre és dr. Hollándernek igaza lesz a város köztisztaságát illetőleg, nemsokára élvezhetjük a csabai rádiót — a békabrekegést. Letartóztattak egy gazdát kivándorlásra csábítás miatt Két év óta űzte kisded játékait (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai államrendőrség már huzamosabb idő — pontoáan két év — óta megfigyelt egy Hra­bovszky János nevü 43 éves itteni gazdálkodói, aki furcsa cse­lekedeteivel felkeltette maga ellen a hatóságok érdeklődését. Már a név sem volt egészen ismeret­len és rokonszenves a rendőrség előtt. Hrabovszky János ugyanis legközelebbi rokona: testvére an­nak a Hrabovszky Mátyásnak, aki a fájdalmas emlékezetű romén megszállás alatt olyan magavise­letet tanúsított a magyar állam­mal szemben és az idegen meg­szállók érdekében, hogy a romá­nok kivonulása után sietve és végérvényesen el kellett hagynia az ország területét, különben tömlöcbe került volna tettei miatt. Hrabovszky Jánosról azt suttog­ták már évek óta, hogy a békés­csabai és környékbeli tótság kö­rében mélyrehatoló propagandát kezdett a kivándorlás gondolatá­nak terjesztése érdekében. Fiatal férfiakat, munkásokat, földmivese­ket, leányokat és meglett asszo­nyokat szedett össze Hrabovszky, akiket rábeszélt arra, hogy hagy­ják el Békéscsabát és az orszá­got és menjenek el szerencsét TTlilyen drága az élei Bániában ? (Kopenhágai levél.) Aligha van még probléma, amely annyira fog­lalkoztatná az embereket, mint a drágaság kérdése. Különösen Ma­gyarországon érzi az ember leg­nehezebbnek a drágaság súlyát, amit még azzal tesz elviselhetet­lenebbé, hogy a legrózsásabb színűnek képzeli a külföldi orszá­gok, különösen a békeállamok helyzetét. Pedig a drágaság világ­jelenség, amely épp ugy jelen van Dániában, mint Magyarországon. (Igaz ugyan, hogy a newyorki árfolyamok alapján aranyértékre átszámított statisztikai kimutatás szerint a világ legdrágább országa Svájc, aztán Svédország és Anglia következik, mig Magyarország a drágaság polcán a negyedik helyet foglalja el. Dánia nem esik bele a felsorolt 14 államba.) Itt, Dániá­ban és a legtöbb más államban is, ellensúlyozza a drágaságot a jobb kereseti lehetőség és a munka méltányosabb megfizetése, mert alig hihető, hogy például Svájc­ban, a világ legdrágább orszá­gában csak megközelítőleg is olyan nagy lenne a nyomorúság, mint Magyarországon, ha ugyan ott egyáltalán ismeretes. A szom­szédos Svédországról azonban, — amely a második helyet tartja a drágaság bajnoki tabelláján — ugy tudom, hogy némely tekin­tetben még jobb helyzetben van Dániánál. (Itt jegyzem meg, hogy a dán, svéd és norvég bronz-, nikel- és ezüstpénzek a legutóbbi időkig kölcsönös forgalomban vol­tak mindhárom országban s ez a kölcsönösség csak pár hónapja szűnt meg. Pedig olcsó mulatság lehetett norvég aprópénzzel Svéd­országban szórakozni.) Mielőtt az árak közlésére tér­nék, meg kell jegyeznem, hogy a dán koronának jelenleg 66 arany­őre értéke van és békeviszonylat­ban egy magyar korona 76 dán őre. Ezzel szemben az átlagos fi­zetés a békebeli 25—30 korona ellenében ma 70—100 korona* hetenként. Hogy ebből mennyit igényel egy benszüiött dán ellá­tása, nem tudom, az én kiadásaim azonban jóval tetemesebbek, mert az csak természetes, hogy egy ide­gennek még Dániában is meg kell fizetnie azt, hogy idegen. Ebbe már rég belenyugodtam, mert heti 30 koronáért olyan szobában la­kom, amellyel idegenben bárki megelégednék és a „levesek"-től eltekintve, az étkezés ellen sem *) A szellemi munkásokat itt is alacsonyab­ban díjazzák (150—300 K havonta) mig a mi, gépszedők fizetése a legmagasabb (102-42 K) amihez még minden harmadik hcton 17 K jön. emelhető kifogás. Aki csak egy­szer hallott már Dániáról, az eb­ben semmiesetre sem fog kétel­kedni. Ezideig még sehol nem lát­tam annyi élelmiszerüzletet, mint itt: minden tiz lépésre egy tej- és sajtüzlet, hentes vagy mészáros és egy cukrászda. Kenyércsináló boltok itt nincsenek, mert a ke­nyeret is cukrászdában árusítják. Én ezeket a boltokat tartom a leg­olcsóbbaknak, mert itt 5 őréért már lehet „ennivalót" vásárolni ; 24 őre egy font (Va kg.) fekete ke­nyér, a fehér, ami már kalács, 33 őre darabonként s egy tortaszelet, vagy más efféle sütemény 10—15 őréért kapható, mig egy úgyneve­zett „bécsikenyér" 24 őre s olyan nagy és annyira édes, hogy aki azt megeszi, biztosan nem éhezik meg aznap, különösen akkor nem, ha elrontja vele a gyomrát. A husüzletbe már pénzzel, ko­ronával kell mennie annak, aki vásárolni akar, mert egy font bor­júhús 1—1'50, marhahús 1—1*20, disznóhús 1" 10—1'50, zsir 1*10— 1'60 K minőség szerint. A sza­lonna, kolbász és más efféle jó, ami csabai, vagy orosházai gyo­mornak való, őszinte sajnálatomra Dániában nem található. Aztán jön a tejüzlet. Fél liter tej 22—24 őre, tojás 16—20, sajt 1— 1*50 (Va kg.); a margarin 0.97-1, a vaj azonban 3"15 K. A gyarmat­— Földessy Arnold pécsi sikere. Az Aurora-kör vendégművésze, aki csütörtökön fogja Békéscsa­bán bemutatni gordonkajátékát, legutóbb Pécsett játszott. Föl­desy pécsi hangvers&nyéről a „Dunántul" ezt irja : „Földesy vi­lághírű gordonkaművész mai hang­versenye valóságos zenei ünne­pély volt, amely még odaadóbb hódolóivá tette a mester tisztelőit. Zengő, ragyogó, nemes színekben pompázó tónusa, mély leikértek forró megnyilatkozásai, boszorká­nyos, lehetetlenséget nem ismerő készültsége, stílusos, magával ra­gadó előadása nagyszerű hatáso­kat tud a hallgatói szivéből ki­váltani. Az ember lelke elszaba­dul a földről és a csodásan zengő, bugó, sikoltó, sóhajtó hangok ár­ján elszáll a végtelenségbe. Rach­maninov, Popper müvei és Po­lónyi szellemes, elegáns Scherzo­faníasliqueje a mi hűvös közön­ségünket is extázisba hozta. A közönség tombolva ünnepelte a művészt, aki több ráadással kö­szönte meg a viharos ovációkat. A gordonka-számok között Po­lónyi Elemér játszott zongorán. A kitűnő mester Haydn Variációit lenyűgöző muzikalitással, Chopin Aidjét gazdag színekkel tolmá­csolta. A lelkes tapsokra saját szerzeményű, bájos „Tenger" c. képét adta elő." — Az Apolló Mozgó közli a t. közönséggel, hogy igényének tel­jes kielégithetése szempontjából egy 5 tagu szalonzenekart szer­vezett és állíttatott be, mely jobbnál­jobb művészek játékával fogja ezentúl a filmelőadásokat kisérni s igy már a „Csata" cimü film előadása is zenekari kísérettel lesz. A tetemes anyagi áldozat ellenére az igazgatóság ezzel azt akarja elérni, hogy a közönség a fővárosi nagy mozgók mintájára művészi zenekíséret mellett élvez­hesse az előadásokat. A klasszikus zeneirodalom szebbnél-szebb mü­veinek akkordjai bizonyára nem­csak a zenebarátok, hanem min­denki kellemes szórakoztatását fogják szolgálni. áruüzletben 0'33—0'35 K a liszt, 2 80-3*20 a kávé, 1*80 a főző­csokoládé, 0'35 a cukor, 10—15 narancs 1 K, 070—0 75 az alma és 13 őre a burgonya fontja. Egy háztartás havi gázszámlája, tehát a főzés 13—15 koronába kerül. Ha az ember eszik, innia is kell, ugy vélem tehát, nem árt, ha a sorrend és a természetszerüség kedvéért az italokra térek. A dá­nok nem igen pazarolják ivásra a vizet, étkezéshez ugyanis mindig sört isznak. Csak mi szoktunk néha demonstrálni a sör ellen és a viz mellett, ennek azonban mé­lyenjáró okai szoktak lenni. Bort itt alig isznak. Azoknak a kurta­korcsmáknak, melyekből mindenütt van elég, Pesten, különösen min­den sarkon egy s ahol csak ugy kutyafuttában lehet inni két decit vízzel nagy vízzel, azoknak itt nyo­muk sincs. Sört ellenben minde­nütt kapni, még a füszerüzletben és dohánytőzsdében is. Meglehe­tős jóminőségüek s áruk csak 29 és 35 őre. A gyengébb idegzetüek számára, akik már az első üveg után a falnak szoktak menni, van ezenkívül alkoholmentes sör is, melyet literes üvegekben 28 őréért vesztegetnek. Ettől aztán még vé­letlenségből sem kapni alkohol­mérgezést. Vége köv. Kovács József,

Next

/
Thumbnails
Contents