Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1925-03-03 / 50. szám
ECIIE8 SZAM ARA l^OO KOROKA Békéscsaba, 1925 március 3 Kedd 52-ik évfolyam, 50-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsetéai dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyön&ycai János. Feleli a szerkesztő i P.-Horváth Re»6. Ttlefonnám': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád, II. kor. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Szerdán összeüt a passzív ellenzék Budapest, március 2. A nemzetgyűlés befejezvén a költségvetés vitáját, legközelebb az apropriációs javaslatot fogja tárgyalni, ha ezzel is végez, néhány hét múlva a választójogi javaslatra kerül a sor anélkül, hogy bármilyen közeledés történt volna a kormány és a passzív ellenzék között. Szociáldemokrata oldalról ma azt mondották, hogy a passzivitás feladására minden ösztönzés hiányzik és sejtelmük sincsen, mi lehet majd a dolgoknak az a változása, amely rábírhatná őket a passzivitás feladására. Értesülésünk szerint a szervezett ellenzék most a saját ügyeivel van elfoglalva, különben is szerdán délután 5 órakor plenáris ülést tart, amelyre a kültagokat is meghívta. Cailtaux bálája a békeminiszterelnök iránt Lille, márc. 2. Caillaux beszédet tartott, amelyben megemlékezett az általa elszenvedett megpróbáltatásokról és kijelentette, hogy semmi haragot nem érez azok iránt, akik szenvedéseinek okozói voltak. Háláját fejezte ki Herrint miniszterelnöknek, akiFranciaországba visszatérni engedte a béke. az igazságosság és a haladás hagyományait és Európa számára újból meghozta a békepolitikát. 77 Tlemzeti Bank segíteni akar a t)itelügi)i fjelyzeten Budapest, márc. 2. A Nemzeti Bank keddre ankétre hivta össze a budapesti intézetek vezérigazgatóit, hogy részletesen megtárgyalják azokat a módozatokat, amelyek segítségével az immár elviselhetetlennévált hitelügyi helyzetet lehetne megjavítani. Mint értesülünk, a keddi ankétnak folytatása is lesz, mert a bank vezetősége nem elégszik meg a tanácskozással, hanem eredményt kiván elérni. Rendőrtanácsos, aki ellopta a talált tárgyakal Budapest, márc. 2. A IX. kerületi kapitányság vezetője, Zadotorszky Oszkár tanácsos évek óta ellopta a becsületes megtalálók által beszolgáltatott, elvesztett értéktárgyakat. A tanácsos néhány héttel ezelőtt szabadságra ment. Helyettesénél számos megtaláló jelentkezett, akik reklamálták az őket megillető százalékot. Ekkor derültek ki a lopások. A tanácsost visszaérkezése után kihallgatták és megállapítást nyert, hogy 3 év óta az összes értékesebb talált tárgyakat megtartotta magának és eledta. A kár hatalmas összeget tesz ki. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. A belügyminiszter felfüggesztette kilenc békéscsabai szakszervezet működését Zár alá vették a szakszervezetek vagyonát és iratait Politizáltak a ssaksservesetek ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt Békéscsabára érkezett Antalóczy Nándor vármegyei főlevéltáros és a számvevőség egyik kiküldöttje, akik az alispán képviseletében, belügyminiszteri rendeletre, vizsgálatot tartottak a békéscsabai munkásság szakszervezetei ellen. A vizsgálatot a belügyminiszter kilenc békéscsabai szakszervezet ellen rendelte el és pedig: az Építőmunkások Magyarországi Szövetségének helyicsoportja, a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének helyicsoportja, a Magyarországi Famunkások Szövetségének helyicsoporlja, a Textilipari munkások és munkásnők szervezetének helyicsoportja, a Szabóipari munkások és munkásnők szövetségének helyicsoportja, a Cipész- és tCsizmadiamunkások szövetségének helyicsoporlja, az Élelmiszeripari munkások helyicsoportja, a Fodrász- és Borbélyiparosok szövetségének helyicsoportja és a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyzőegyesületének helyicsoportja ellen. A vizsgálatot részben rendőrtisztviselők, részben városi hivatalnokok végezték el. Sorrajárták az összes szakszervezeti helyiségeket és a vezetők lakását és a belügyminiszteri rendelet alapján mind a kilenc szervezet vagyonát és iratait zár alá vették. A vezetőkkel egyúttal közölték, hogy a szakszervezetek működését a belügyminiszter főfelügyeleti jogánál fogva felfüggesztette. A felfüggesztő rendelet utasította az alispánt, hogy a szakszervezeti vagyonokat és iratokat vétesse hatósági zár alá, a pénz- és ügykezelést pedig tétesse vizsgálat tárgyává. A vizsgálat eredményéhez képest az alispán jelentést köteles tenni a kormánynak a szakszervezeti működés felfüggesztétésének visszavonásáról vagy pedig a további törvényes eljárások folyamatbatételéről, ha a vizsgálat súlyos és a szakszervezetek működését kompromittáló adatokat hozna felszínre. A belügyminiszter a békéscsabai kilenc munkásszervezet működésének felfüggesztésére azért határozta el magát, mert a bizalmasan eléje terjesztett jelentésekből arról szerzett tudomást, hogy a láttamozott alapszabályok pontjai ellenére a szakszervezetek — hatáskörüket túllépve — politikai működést fejtettek ki. A széles körben végzett vizsgálat a városban nagy feltűnést keltett és természetesen alkalmat adott arra, hogy a higvelejü fantáziák is működni kezdjenek, mindenféle képtelen következtetést vonva le a vizsgálati alanyok hátrányára. A felelőtlen híresztelésekkel szemben az igazság az, amit fentebb közöltünk : a belügyminiszter azért függesztette fel a szakszervezetek működését, mert azok a jelentések szerint politikai működést fejtettek ki. Az Andrássy-ut háztulajdonosai az utburkolás ellen . Megfelebbezték a legutóbbi közgyűlés határozatát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andróssy-ut háztulajdonosai — Hoffmann Lajos dr. ügyvéd kezdeményezésére — akciót indítottak a városi közgyűlésen leguíóob meghozott ama határozat ellen, hogy az Andrássy ut kőburkolatát átépítsék, a kőburkolat nélküli részt pedig kikövezzék az ottani háztulajdonosok 40 százalékos hozzájárulásával. Az akcióban 49 háztulajdonos és 5 vállalat vesz részt. A felebbezők terjedelmes iratot készítettek, amelyet valamennyien aláírásukkal láttak et, majd benyújtották a város vezetőségénél. A felebbezés hangsúlyozza, hogy az átépítés a tervezett anyagi formában nem lehetséges, még pedig azért, mert az Andrássy-ut vámos ut, amelynek olyan bőséges a vámjövedelme, hogy abból az utátépités bőséges fedezetet találhat. Egy-egy uccának vámos joga ezenkívül kizárja azt, hogy illető ut átépítéséhez vagy javításához a vámbevételeken kívül más jövedelmi forrásokat is igénybevehessenek. Az irat ezután rámutat arra, hogy az Andrássy-ut kövezetét a gazdálkodók, vállalatok, kereskedők és vidékiek jármüvei használják elsősorban, de legkevésbé veszik igénybe az illető ucca háztulajdonosai. Az átépítés terhét pedig éppen ezekre akarják áthárítani. A felebbezés a közgyűlési határozatnak azt a részét támadja meg, amely az ut betonalapú átépítésére és kiskockakövekkel való burkolására vonatkozik, továbbá azt a részét, amely a mostani kövek felhasználásával határozza, pótolni az utburkolás kőhiányait és végül azt a részt, amely az Andrássy-ut háztulajdonosaitól 40 százalékos hozzájárulást követel az utátépitéshez. Az akció bizonyára nagy elkedvetlenedést fog kelteni azok körében, akik a haladás és a fejlődés hivei s akik a nagyrahivatott város szépítése érdekében önzetlenül és erejüket megfeszítve dolgoznak. Mindenkinek, aki ennek a városnak a sorsát igazán a szivén viseli, akármekkora anyagi áldozatot is szívesen meg kell hoznia azért, hogy lassanként városias külsőt kapjon ez a város, amelyhez hozzánőttünk. A kamarai választások előkészítése A kereskedelmi és iparkamarák főtitkárai Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt Budapesten ülést tartottak és ez alkalommal szóbakerült a kamarai választások elrendelésének az ügye. A miniszter a kamarai főtitkárok kérdésére kijelentette, hogy rövidesen intézkedni fog a választások előkészítése ügyében. Az erre vonatkozó leirat azóta már le is érkezett a kereskedelmi és iparkamarákhoz. A miniszter a leiratban felszólitotta a kamarákat, hogy a választások elrendelése céljából gondoskodjanak az illetéklajstromok alapján a kamarai választói névjegyzékek minél sürgősebb összeállításáról. Ezt követni fogja néhány hét múlva a miniszter második rendelete, amely a választások tényleges elrendeléséről intézkedik. A szegedi kereskedelmi és iparkamara, amely előzően tudomással birt a miniszternek azon szándékáról, hogy a választásokat el fogja rendelni, a választási névjegyzékeknek összeállítását már januárban elkezdette. Ez a munka meglehetősen nagy, mert összesen 43.000 cím feldolgozásáról és alkerületenkint való összeállításáról van szó. A választási névjegyzékek elkészítése után következik a választási bizottságok összeállítása. A miniszteri rendelet itt a történt megbeszélések szerint valószínűen egyszerűsítéseket fog tartalmazni, amennyiben egy központi választmány megalakítását fogja elrendelni. A kamara székhelyén is a központi választmány fog intézkedni a helyi szavazatszedő küldöttségek megalakításáról. Ezt követi a névjegyzékeknek közszemlére való kitétele, a felszólamlási eljárás és ha ez is megtörtént, tűzi ki a központi választmány elnöke a választás napját. Hogy a választás napja tekintetében a miniszter ad-e utasítást az összes központi választmányok elnökeinek vagy pedig a választmányok elnökei maguk tűzik ki a választás napját, mihelyt az előmunkálatokkal elkészülnek — még