Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-03-03 / 50. szám

ECIIE8 SZAM ARA l^OO KOROKA Békéscsaba, 1925 március 3 Kedd 52-ik évfolyam, 50-ik szám KÖZLÖNY Politikai napilap Előflsetéai dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyön&ycai János. Feleli a szerkesztő i P.-Horváth Re»6. Ttlefonnám': 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád, II. kor. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Szerdán összeüt a passzív ellenzék Budapest, március 2. A nem­zetgyűlés befejezvén a költség­vetés vitáját, legközelebb az apropriációs javaslatot fogja tár­gyalni, ha ezzel is végez, néhány hét múlva a választójogi javas­latra kerül a sor anélkül, hogy bármilyen közeledés történt volna a kormány és a passzív ellenzék között. Szociáldemokrata oldalról ma azt mondották, hogy a passzi­vitás feladására minden ösztön­zés hiányzik és sejtelmük sincsen, mi lehet majd a dolgoknak az a változása, amely rábírhatná őket a passzivitás feladására. Értesülé­sünk szerint a szervezett ellenzék most a saját ügyeivel van elfog­lalva, különben is szerdán dél­után 5 órakor plenáris ülést tart, amelyre a kültagokat is meghívta. Cailtaux bálája a béke­miniszterelnök iránt Lille, márc. 2. Caillaux beszé­det tartott, amelyben megemléke­zett az általa elszenvedett meg­próbáltatásokról és kijelentette, hogy semmi haragot nem érez azok iránt, akik szenvedéseinek okozói voltak. Háláját fejezte ki Herrint miniszterelnöknek, akiFran­ciaországba visszatérni engedte a béke. az igazságosság és a hala­dás hagyományait és Európa szá­mára újból meghozta a béke­politikát. 77 Tlemzeti Bank segíteni akar a t)itelügi)i fjelyzeten Budapest, márc. 2. A Nemzeti Bank keddre ankétre hivta össze a budapesti intézetek vezérigaz­gatóit, hogy részletesen megtár­gyalják azokat a módozatokat, amelyek segítségével az immár elviselhetetlennévált hitelügyi hely­zetet lehetne megjavítani. Mint értesülünk, a keddi ankétnak foly­tatása is lesz, mert a bank veze­tősége nem elégszik meg a tanács­kozással, hanem eredményt kiván elérni. Rendőrtanácsos, aki ellopta a talált tárgyakal Budapest, márc. 2. A IX. kerü­leti kapitányság vezetője, Zado­torszky Oszkár tanácsos évek óta ellopta a becsületes megtalálók által beszolgáltatott, elvesztett ér­téktárgyakat. A tanácsos néhány héttel ezelőtt szabadságra ment. Helyettesénél számos megtaláló jelentkezett, akik reklamálták az őket megillető százalékot. Ekkor derültek ki a lopások. A tanácsost visszaérkezése után kihallgatták és megállapítást nyert, hogy 3 év óta az összes értékesebb talált tárgyakat megtartotta magának és eledta. A kár hatalmas összeget tesz ki. Zürichben a magyar koronát 72-el jegyezték. A belügyminiszter felfüggesztette kilenc békéscsabai szakszervezet működését Zár alá vették a szakszervezetek vagyonát és iratait Politizáltak a ssaksservesetek ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt Békéscsabára ér­kezett Antalóczy Nándor várme­gyei főlevéltáros és a számvevő­ség egyik kiküldöttje, akik az al­ispán képviseletében, belügymi­niszteri rendeletre, vizsgálatot tar­tottak a békéscsabai munkásság szakszervezetei ellen. A vizsgálatot a belügyminiszter kilenc békéscsa­bai szakszervezet ellen rendelte el és pedig: az Építőmunkások Magyaror­szági Szövetségének helyicsoportja, a Magyarországi Vas- és Fém­munkások Szövetségének helyi­csoportja, a Magyarországi Famunkások Szövetségének helyicsoporlja, a Textilipari munkások és mun­kásnők szervezetének helyicso­portja, a Szabóipari munkások és mun­kásnők szövetségének helyicso­portja, a Cipész- és tCsizmadiamunká­sok szövetségének helyicsoporlja, az Élelmiszeripari munkások he­lyicsoportja, a Fodrász- és Borbélyiparosok szövetségének helyicsoportja és a Magyarországi Könyvnyomdá­szok és Betűöntők Segélyzőegye­sületének helyicsoportja ellen. A vizsgálatot részben rendőr­tisztviselők, részben városi hiva­talnokok végezték el. Sorrajárták az összes szakszervezeti helyisé­geket és a vezetők lakását és a belügyminiszteri rendelet alapján mind a kilenc szervezet vagyonát és iratait zár alá vették. A vezetőkkel egyúttal közölték, hogy a szakszervezetek működé­sét a belügyminiszter főfelügyeleti jogánál fogva felfüggesztette. A felfüggesztő rendelet utasította az alispánt, hogy a szakszervezeti vagyonokat és iratokat vétesse ha­tósági zár alá, a pénz- és ügy­kezelést pedig tétesse vizsgálat tárgyává. A vizsgálat eredményé­hez képest az alispán jelentést köteles tenni a kormánynak a szak­szervezeti működés felfüggeszté­tésének visszavonásáról vagy pe­dig a további törvényes eljárások folyamatbatételéről, ha a vizsgálat súlyos és a szakszervezetek mű­ködését kompromittáló adatokat hozna felszínre. A belügyminiszter a békéscsa­bai kilenc munkásszervezet mű­ködésének felfüggesztésére azért határozta el magát, mert a bizal­masan eléje terjesztett jelentések­ből arról szerzett tudomást, hogy a láttamozott alapszabályok pont­jai ellenére a szakszervezetek — hatáskörüket túllépve — politikai működést fejtettek ki. A széles körben végzett vizsgá­lat a városban nagy feltűnést kel­tett és természetesen alkalmat adott arra, hogy a higvelejü fan­táziák is működni kezdjenek, min­denféle képtelen következtetést vonva le a vizsgálati alanyok hát­rányára. A felelőtlen híresztelések­kel szemben az igazság az, amit fentebb közöltünk : a belügymi­niszter azért függesztette fel a szakszervezetek működését, mert azok a jelentések szerint politikai működést fejtettek ki. Az Andrássy-ut háztulajdonosai az utburkolás ellen . Megfelebbezték a legutóbbi közgyűlés határozatát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andróssy-ut háztulajdonosai — Hoffmann Lajos dr. ügyvéd kez­deményezésére — akciót indítot­tak a városi közgyűlésen leguíóob meghozott ama határozat ellen, hogy az Andrássy ut kőburkolatát átépítsék, a kőburkolat nélküli részt pedig kikövezzék az ottani háztulajdonosok 40 százalékos hozzájárulásával. Az akcióban 49 háztulajdonos és 5 vállalat vesz részt. A feleb­bezők terjedelmes iratot készítet­tek, amelyet valamennyien alá­írásukkal láttak et, majd benyúj­tották a város vezetőségénél. A felebbezés hangsúlyozza, hogy az átépítés a tervezett anyagi for­mában nem lehetséges, még pedig azért, mert az Andrássy-ut vámos ut, amelynek olyan bőséges a vámjövedelme, hogy abból az utátépités bőséges fedezetet talál­hat. Egy-egy uccának vámos joga ezenkívül kizárja azt, hogy illető ut átépítéséhez vagy javításához a vámbevételeken kívül más jöve­delmi forrásokat is igénybevehes­senek. Az irat ezután rámutat arra, hogy az Andrássy-ut kövezetét a gazdálkodók, vállalatok, keres­kedők és vidékiek jármüvei hasz­nálják elsősorban, de legkevésbé veszik igénybe az illető ucca ház­tulajdonosai. Az átépítés terhét pedig éppen ezekre akarják át­hárítani. A felebbezés a közgyűlési ha­tározatnak azt a részét támadja meg, amely az ut betonalapú át­építésére és kiskockakövekkel való burkolására vonatkozik, továbbá azt a részét, amely a mostani kövek felhasználásával határozza, pótolni az utburkolás kőhiányait és végül azt a részt, amely az Andrássy-ut háztulajdonosaitól 40 százalékos hozzájárulást követel az utátépitéshez. Az akció bizonyára nagy elked­vetlenedést fog kelteni azok köré­ben, akik a haladás és a fejlődés hivei s akik a nagyrahivatott város szépítése érdekében önzetlenül és erejüket megfeszítve dolgoznak. Mindenkinek, aki ennek a városnak a sorsát igazán a szivén viseli, akármekkora anyagi áldozatot is szívesen meg kell hoznia azért, hogy lassanként városias külsőt kapjon ez a város, amelyhez hozzánőttünk. A kamarai választások előkészítése A kereskedelmi és iparkamarák főtitkárai Walkó Lajos kereske­delemügyi miniszter elnöklete alatt Budapesten ülést tartottak és ez alkalommal szóbakerült a kama­rai választások elrendelésének az ügye. A miniszter a kamarai főtit­károk kérdésére kijelentette, hogy rövidesen intézkedni fog a válasz­tások előkészítése ügyében. Az erre vonatkozó leirat azóta már le is érkezett a kereskedelmi és iparkamarákhoz. A miniszter a le­iratban felszólitotta a kamarákat, hogy a választások elrendelése céljából gondoskodjanak az ille­téklajstromok alapján a kamarai választói névjegyzékek minél sür­gősebb összeállításáról. Ezt kö­vetni fogja néhány hét múlva a miniszter második rendelete, amely a választások tényleges elrende­léséről intézkedik. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara, amely előzően tudomás­sal birt a miniszternek azon szán­dékáról, hogy a választásokat el fogja rendelni, a választási név­jegyzékeknek összeállítását már januárban elkezdette. Ez a munka meglehetősen nagy, mert összesen 43.000 cím feldolgozásáról és al­kerületenkint való összeállításáról van szó. A választási névjegyzé­kek elkészítése után következik a választási bizottságok összeállítása. A miniszteri rendelet itt a történt megbeszélések szerint valószínűen egyszerűsítéseket fog tartalmazni, amennyiben egy központi választ­mány megalakítását fogja elren­delni. A kamara székhelyén is a központi választmány fog intéz­kedni a helyi szavazatszedő kül­döttségek megalakításáról. Ezt kö­veti a névjegyzékeknek közszem­lére való kitétele, a felszólamlási eljárás és ha ez is megtörtént, tűzi ki a központi választmány el­nöke a választás napját. Hogy a választás napja tekin­tetében a miniszter ad-e utasítást az összes központi választmányok elnökeinek vagy pedig a választ­mányok elnökei maguk tűzik ki a választás napját, mihelyt az elő­munkálatokkal elkészülnek — még

Next

/
Thumbnails
Contents