Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-28 / 48. szám

Békéscsaba, 1925 február 28 Szombat 52-ik évfolyam, 48-ik szám Politikai napilap Előfizetési Aljai : rlalyben és vidékre postán küldve : negyedévre ?6.Ó00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Póldányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. ©yösígyiSsi János, Felelőt sjerkesítő i F .-Horváth Seiső. TIlég nincs meg Leirer Tlmália gyilkosa Budapest, febr. 27. A terézköruti reblógyilkosság ügyében tegnap délelőtt jelentkezett Koncsek József, aki Leirer Amáliát jól ismerte és különböző adatokat mondott el. Koncsek többek között elmondotta, hogy többször találkozott Leirer Amáliával egy kávéházban. Legutolsó találkozásuk alkalmával egy idősebb úriember társaságában volt. A rendőrség, mint ismeretes, még nem járult hozzá Leirer Amália holttestének eltemetéséhez, amennyiben tetemrehivást akarnak rendezni és ettől kimerítő eredményt várnak. Egyébként a rendőrség a déli órákban is nagy apparátussal folytatta a nyomozást, mely most már biztos nyomon halad előre. Délutánra vagy holnap reggelre szenzációs fordulat várható. A rendőrségnek ugyanis elég bizonyíték van a kezében arra vonatkozóan, hogy a gyanúsított nem más, mint Leirer Amália egyik rokona. A tetemrehivástól a rendőrség szenzációs fordulatot vár. Legitimista előadást tartanak Budapesten Budapest, febr. 27. A Magyar Hirlap bécsi jelentése szerint Wolff Gusztáv ezredes, a feketesárga néppárt elnöke Budapestre készül, hogy olt előadást tartson a Duna-konföderáciáról és a legitimizmusról. Wolff előadásának megtartását március közepére tervezi. Véletlenen mult, bogi) karácsonykor nem derült ki a lerézköruti gyilkosság Budapest, február 27. Leirer Amália lakásperében ma délben 12 órakor hirdették ki a határozatot. A bíróság helyszíni szemlét rendelt el a lakásban, amelyet a törvényszék márciusban foganatosít. A mai tárgyaláson a pernek egy rendkívül érdekes mozzanata volt. A bíró eredetileg 1924. karácsonyára, majd váratlan akadályok közbejötte miatt, t. i. a szakértők nem jelentek meg, a helyszíni szemle megtartását a karácsony és újév közötti időre tűzte ki. Technikai akadályok miatt most sem lehetett megtartani a helyszíni szemlét. Ha ez a két akadály nem lép közbe, akkor Somoskeőy táblabíró felfedezi a gyilkosságot, ugyanis a törvény értelmében a bizottság feltörette volna a bezárt ajtót és igy már a bűncselekmény után néhány nappal nyilvánosságra kei ült volna a borzalmas rablógyilkosság. Törlesztéses kölcsön as állami deficit fedezésére Budapest, febr. 27. Bud János pénzügyminiszter az 1924—1925. évi költségvetés letárgyalása után a nemzetgyűlésen előterjesztette a megszavazott kiadásokat és bevételeket felölelő felhatalmazási javaslatot, az úgynevezett apropriációs törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés a javaslatot tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a pénzügyi bizottságnak. A törvényjavaslat 1. § a szerint 1924—25. évre a magyar államnak rendes kiadásai 668.880.130 aranykoronában. az átmeneti kiadások, 45.886.150 aranykoronában, a beruházások kiadásai 41,815.750 aranykoronában állapittatnak és ajánltatnak meg. A IV. §. megállapítja, hogy a 756,582.030 aranykoronát kitevő kiadások a 656,551.530 aranykoronát kitevő jövedelmeket és bevételeket 990,930.500 aranykoronával haladják meg. A pénzügyminiszter felhatalmazást nyert arra, hogy ezt az összeget a törlesztéses kölcsön hozadékából fedezhesse. (MTI.) A kamarai titkárok értekezlete a kereskedelemügyi miniszternél A munkásbiztositás ügye — A kiskereskedők is hitelt kívánnak — A vámeljárás egyszerűsítésének ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a szegedi kamara főtitkárának javaslatára kilátásba helyezte, hogy a kamarák vezető titkárait időről-időre értekezletekre fogja összhivni, hogy egyrészt a kormány közgazdasági terveiről tájékozást nyújtson, másrészt objektív felvilágosításokat nyerjen az ipar és kereskedelem kívánságairól. Szerdán tartották a miniszter elnöklete alatt a harmadik ilyen értekezletet, melyen a kamarai főtitkárokon kivül résztvettek Wimmersperg Frigyes báró és Fodor Jenő államtitkárok és Beretvás Jenő osztálytanácsos. Az értekezlet több órán át taifott és a megjelentek letárgyalták csaknem az összes napirenden levő aktuális gazdasági vonatkozású kérdéseket. Az értekezlet legelőször a munkásbiztositás ügyével foglalkozott, mely állandó panasz tárgya az érdekeltek részéről. Itt a kamarák vezető tisztviselői az autonomia helyreállítását és addig is, mig végleges intézkedés történik, a legkirívóbb igazságtalanságok megszüntetését kívánták. A miniszter megígérte, hogy sürgősen érintkezésbe lép a népjóléti miniszterrel, hogy a mai tíz százalékos késedalmi kamat másfél százalékra szállittassék le és hogy a járulék-előlegek'ügye, melyeket az 1923. évi járulékok ötvenszeres összegében vetettek ki, orvosoltassék. Egy másik kérdés volt a kisipari és kiskereskedelmi hitelek ügye, arnit dr. Szommer Ernő, a győri kamara főtitkára vetett fel. Szommer azt kérte, hogy a kisiparihoz hasonló hitelakció a kiskereskedelemre is kiterjesztessék, egyben pedig szóvótette azt az eljárást, melyet a kisipari hitelek ügyében az IOKSz folytat. Azokon a helyeken ugyanis, ahol a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézet nincs, a hitelt igénylő iparosokat az IOKSz-hoz utasítják, amely oly komplikált és terhes feltételeket szab. hogy mindenkinek elmegy a kedve az ilyen hitel igénybevételétől. A miniszter válaszában megjegyezte, hogy a kereskedelmi hitel gondolatával ő is foglalkozik, ennek megvalósítása azonban attól függ, hogy mekkora összegek állanak a Pénzintézeti Központ rendelkezésére. Egyebekben megígérte, hogy sürgősen az IOKSz elleni panaszok ügyében összeköttetésbe lép az érdekelt tényezőkkel és e tárgyban ankétot fog összehívni. A kisipari hitelek kereteit egyébként a P. K. körülbelül oO milliárd koronában irányozta elő, melyből eddig mintegy 30 milliárdot vettek igénybe. Ezidőszerint a P. K főleg a postai csekkforgalomból rendelkezésre álló pénzekkel dolgozik és ennek mérvétől függ, hogy milyen összegeket bocsájthat a kereskedelem és ipar rendelkezésére. Az ipar nehéz helyzetére való hivatkozással Wittich Andor, a miskolci kamara főtitkára azt a gondolatot vetette fel, hogy az állami üzemek és állami gyárak nem részesithetnék-e az ipart anyaghitelben és nem könnyithetnánek-e mai terhes eladás ifeltételeiken. Igy például az állami erdők adhatnának faanyagot a fafeldolgozó iparok részére. Szintén az ipar érdekében kérték a kamarai titkárok a miniszter közbenjárását a pénzügyminiszternél a forgalmiadó átalányozása körül mutatkozó bajok dolgában. Tonelli Sándor dr. a szegedi ipartestület cipészipari szakosztályának szóbelileg Telefonax&m?: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé, II. ke;. Ferencz József-tér 20. s». — Hirdeti* díjszabás sserlnt. előterjesztett kérelmére való hivatkozással felvilágosítást kért a minisztertől, hogy mennyiben felel meg a laook hire a valóságnak, hogy a Közalkalmazottak Szövetsége a legnagyobb ipári pangás idején állítólag ötvenezer pár cipő vámmentes behozatalára nyert engedélyt. Ezt a hírt a miniszter határozottan megcáfolta, Radó Rezső dr. debreceni főtitkár a többi kamarák nevében is szóvátette az ácsiparosok sérelmeit, akiket az érvényben levő törvényes és rendeleti intézkedések úgyszólván kenyerüktől fosztanak meg. Ez ügyben a kamarák képviselői egyértelmüleg arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azokban ez esetekben, mikor építőmester vagy kőművesmester vállalja el az egész építkezést, az illető köteleztessék, hogy az ácsmunkát iparengedéllyel biró ácsmesterrel végeztesse. Ettől függetlenül kérték a kamarák a minisztertől a régóta vajúdó építőipari törvény elkészítését is. A kereskedelmet érdeklő ügyek kö?ül a már emiitett kiskereskedelmi hitelen kivül szóba került a vámeljárás egyszerűsítésének és gyorsításának ügye, továbbá a kereskedőknek és kereskedelmi utazóknak engedélyezendő rayonbérletjegyek ügye. Ebbe a pontba kapcsolódva a miniszter előtt Tonelli Sándor dr. felvetette Szegednek egyik vitális jellegű ügyét, a vasúti összeköttetés helyreállítását Jugoszlávia felé. Ezt illetőleg a dolog ugy áll, hogy épen tegnapelőtt irták alá magyar és szerb részről a tarifális szerződést, ami igen jelentékeny közeledést jelent és igy meg van a remény, hogy a Szeged—becskereki és Szeged— bajai vonatforgalom ügye is dűlőre kerül. Egyéb információi sorában a miniszter megemlítette, hogy a kereskedelmi szerződések közül a cseh tárgyalások vannak igen előrehaladott stádiumban és a két részről kiküldött bizottságok valószínűleg március 10-ig elkészülnek a vámtarifa revideálásával és az egymással szemben felállított kívánalmak jegyzékével. Végezetül az értekezlet tárgyalta a kamarákat legközvetlenebbül érdeklő kérdést, a választások elrendelését. A miniszter közlése szerint a minisztérium illetékes ügyosztálya a legközelebbi napok folyamán küldi ki a kamarákhoz a választói névjegyzékek összeállítására vonatkozó felhívást. Ennek megtörténte után fog megjelenni a választásokat elrendelő miniszteri utasítás. A keresztülvitel módozatait illetőleg a miniszter a kamarai főtitkárokat még egy ujabb megbeszélésre fogja összehívni. tyíí

9 fehérnemű ANDlt&SSY-UT 7.