Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-21 / 42. szám

2 .tsKüEStóöm KÖZLÖK s Békéscsaba, 1925 február 21 meg. A költségvetést az ülés egyhangúan tudomásul vette és elfogadásra ajánlja majd a közgyűlésnek. Kovács elnök indítványára elhatározták, hogy a beruházásokra előirányzott összegen felül még 500 aranykoronát állítanak a költségvetésbe, az iroda bútorbeszerzésére. Zsíros Pál kívánta, hogy az iroda tisztviselői több fizetést kapjanak. Hosszas vita után Ellmann Adolf javasolta, hogy a jegyző havi 80, a segédjegyző 70, a pénztáros és a szolga 40—40 aranykorona fizetést kapjon, viszont az Iroda hivatalos óráit 8—12 és 2—5 között kelljen naponta megtartani. Martincsek Károly indítványára elhatározták, hogy a közgyűlésnek javasolni fogják a pénztárosi állás megszüntetését. Horváth Mihály jegyző felvilágosításai után, hogy ez alapszabályellenes, elhatározták. hogy mind a három állás betöltött marad, bár a végső szót ebben a közgyűlés hivatott kimondani. Megállapította ezután az ülés, hogy az évi rendes közgyűlést március 3án, vasárnap délután 3 órakor fogják megtartani a városháza nagytermében, a következő tárgysorozattal: évi jelentés, zárszámadások, vagyoni kimutatás, tisztújítás 3 évre és egyeseknél egy évre. alapszabályok módosítása, tanoncvizsgáló bizottságokba tagok megerősítése és választása, 3 számvevő választása, indítványok stb. Horváth jegyző ezután bejelentette, hogy mivel állása lejárt, az választás alá kerül. Hálásan megköszönte az elöljáróság bizalmát és támogatását, amellyel nehéz munkáját lehetővé tette. Kovács elnök ezután különféle átiratokat ismertetett. Bejelentette, hogy a szegedi kamara kívánságára javaslatokat készítettek az ipartestületi reformról. Ezek egyikét Tamássy Károly dr. iparhatósági biztos, a másikat Kovács elnök készítette. Ezeket a javaslatokat az Ipartestületek Orsz. Szövetsége febiuár 22-ikei közgyűlése elé fogják terjeszteni. Ugyancsak február 22-én tart közgyűlést Budapesten az Országos Iparos Egyesület is, amelynek tanácskozásaira az ipartestület Kovácc Mihály elnököt, Lipták Jánost és Kociha Mihályt küldte ki. Ezen a gyűlésen az iparosságot közvetlenül érdeklő ügyeket fognak tárgyalni, mint például: a forgalmiadó reformját, a kézmüveskamara ügyét, a városi üzemek beszüntetésének kérdését, a munkásbiztositás kérdését stb. Kovács elnök ezután hosszasan fejtegette a magyar ipartestületek mai elhelyezkedését, amely kívánatossá tesz egy központi szervezetben való tömörülést, majd fejtegette a kézmüveskamara előnyeit. Anyagi szempontokból is fontos egy külön iparosszerv felállítása, mert a szegedi kamarára, amely csak lanyhán képviseli az iparosság érdekeit, Békéscsaba iparosai 170, kereskedői pedig 240 milliót költöttek az elmúlt évben. Ebből az összegből az iparosok már fenntarthatnák a saját kamarájukat is. Az elnöki fejtegetéseket, amelyek indítvány jellegűek voltak, az ülés egyhangúan elfogadta. Ezután még az osztrák rendszerű forgalmiadóról tartott az elnök hosszas és magvas előadást, majd különféle apróbb ügyek letárgyalása után az ülés esti fél 9 óra tájban véget ért. Békéscsabai ügyek a megyegyűlésen Közel 250 tárgyat vitat meg a megye parlamentje (4 Közlöny eredeti tudósítása.) B-késvármegye törvényhatósága február 28-án tartandó közgyűlésére az alispán csütörtökön küldette szét a meghívókat. Ezzel egyidejűen befejezte az alispáni hivatal a rendes közgyűlés tárgysorozatának összeállítását. A főtárgysorozat az e heti hivatalos lapban fog megjelenni. A rendes tárgysorozatban összesen 130 ügy szerepel, ezek azonban jobbára apró-cseprő ügyek, amelyek között alig akad egy-kettő, amely különösebb megvitatásra, hosszabb felszólalásokra, vagy éppen vitára fog anyagot szolgáltatni. Ezekből következtetve meg lehet jósolni, hogy a februári megyegyülés — ellentétben a tavaly ilyenkorival — minden érdekesség hiján levő, teljesen szürke gyűlés lesz, amely nem nagv érdeklődés mellett fog lefolyni. Ezen a gyűlésen még csak választások sem lesznek s ez is sokakat tart majd távol a vármegye parlamentjétől. A rendes közgyűlést megelőző rendkívüli közgyűlés azonban bizonyosan nagy érdeklődést fog kiváltani. Ezen a közgyűlésen áldoz a vármegye Jókai Mór, a legnagyöbb magvar mesemondó halhatatlan emlékének s az emlékbeszédet Zöldy János dr. vármegyei tisztifőorvos fogja tartani. A közgyűlésen a következő békéscsabai ügyek kerülnek tárgyalás alá : A kisajátítandó területek ügyében kötendő szerződések ügye. — Felebbezés a városi állandó választmány tagválasztásánál történt és a névsor legvégén szereplő képviselő terhére történt sérelem ellen. — A Békéscsabai Kisgazdabank részére eladott nagysziktéri városi teleknek a Kisgazdák Szövetkezete részére való átruházása tárgyában kérelem és az ellene beadott felebbezés. — Békéscsaba képviselőtestületének határozata a kerületi orvosok rendelési stb. dijainak aranykorona alapon való megállapítása tárgyában. Érdekes tárgya lesz a közgyűlésnek a gyulai vadásztársaságnak az a kérelme, amelyben vármegyei szabályrendelet alkotását javasolja a feltűnő mértékben elszaporodott vetési varjak pusztítására vonatkozóan. A póttárgysorózat eddig már százon felüli ügydarabot számlál, de az alispán véleménye szerint a közgyűlés napjáig még be fog futni a megyére 20—30 ügydarab, ugy hogy a közgyűlésnek körülbelül 25Ö tárggyal kell majd megbirkóznia. Életfogytiglani fegyházra Ítélték Oreskovicsnét Budapest, febr. 20. Oreskovics Bogumilné ügyében ma délelőtt hirdette ki Kreysel tanácselnök az ítéletet. Az ítélet szerint a törvényszék Oreskovicsnét bűnösnek mondja ki szándékos emberöléssel párosult rablás vétségében és ezért életfogytiglani fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítéli. flyomra jufoít a rendőrség a terézköruti gyilkosság ügyében Budapest, február 20. A Terézköruti rablógyilkosság ügyében a rendőrség ma bizakodó hangon nyilatkozott. Meg vannak győződve arról, hogy ha kétszer 24 órán belül a gyilkost nem is tudják kézrekeriteni, de nevét és személyi adatait pontosan tudni fogják. A tegnapi helyszíni szemle legszenzációsabb és legfontosabb eredménye az a monokli volt, amit a detektívek az ebédlőben találtak. Ez minden bizonnyal a gyilkosé volt, aki valószínűleg a gyilkosság elkövetése előtt vette le az üveget a szeméről és a gyilkosság után nem volt ideje arra, hogy megkeresse. A délelőtt folyamán a nyomozást vezetők értekezletet tartottak a főkapitányságon. A tanácskozás után Vogel rendőrkapitány, aki a nyomozást vezette és Angyal detektivfőfelügyelő beszámoltak a tegnap délután óta folyó munkáról. Meglepetés közepette közölték, hogy sikerült kézrekeriteni az ékszerészt, aki állítólag megvette az elrabolt platina karkötőórát. Nyomban intézkedtek az iilető holland nagykereskedő megkeresésére, aki állítólag megvette az órát Leirer Amáliának. Továbbá elhatározták, hogy táviratot küldenek Prágába egy bizonyos Bianca Derge nevű táncosnőnek, aki állítólag legjobb barátnője volt Leirer Amáliának. A táviratban felkérik a táncosnőt, hogy haladéktalanul jöjjön Budapetre, hogy kihallgathassák. Tlagy bolsevista szervezetet fedeztek fel Belgrádban Grác, febr. 20. A „Tagespost" belgrádi jelentése szerint a rendőrség folytatja a nyomozást a titkos kommunista szervezet ügyében. Tegnap három ujabb letartóztatás történt. Egy házkutatás alkalmával különböző okiratokat találtak, amelyek különböző nagyköveteknek voltak szánva. Egy másik titkos röpiratot is fedeztek fel. A fogságból ma 16 parasztot elbocsátottak, miután kiderült róluk, hogy ártatlanok. Ö»szesen 27 ember maradt letartóztatásban. yókai-emlékünnepély a színházban Csütörtökön este díszelőadás keretében áldozott a színtársulat a nagy mesemondó emlékének. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség nagy várakozással jött el, de a várakozását a pompás és nivós előadás minden tekintetben kielégítette. A társulat olyan előadásban mutatta be Jókait, hogy akármelyik fővárosi színháznak is a becsületére válhatott volna. Az előadás előtt Rell Lajos dr. tartott rövid, de annál magvasabb és tartalmasabb, szárnyaló szépségű előadást Jókairól, vázolva a magyar szépírás robusztus egyéniségű nagymesterének munkásságát és annak erkölcsi hatását korára. Majd fölényes irodalmi alapossággal boncolva a nagy irómüvész egyes müveinek szépségeit, kimutatta, hogy Jókai, aki leghatalmasabb mestere volt a tollnak, nem tudott kifogástalan és alapos színpadi müvet teremteni. A mindvégig lebilincselő, érdekes tanulmányt a közönség óriási tapssal és éljenzéssel honorálta. jókai Keresd a szived c. drámáját adta elő ezután a társulat. A darabban úgyszólván valamenynyi szereplő a tehetsége legjavát adta s egytől-egyig olyan tökéletes szépséggel játszottak, hogy csak a dicséret hangján lehet megemlékezni az összes szereplőkről. Külön ki keli azonban mégis emelni Zilahy páratlan erejű, szépségekkel teljes játékát, Poór férfias és izmos alakítását, amely a komoly színjátszó művész komoly teljesítménye volt. Tóth Magdí és Vághy Panni megrázó erővel, szépségekkel teli játékkal igazolták ismét, hogy a képességeikbe vetett hit teljesen alapos. Zilahyné, Szilágyi és Gömöry ezúttal is a szokott jók voltak. A pompásan sikerült előadás szereplői rengeteg tapsot kaptak s ez is bizonyíthatja, hogy a szinház olyan előadással áldozott Jókai emlékének, amely méltó volt a nagy mesemondó alakjához és jelentőségéhez. Éjféli kaland a tanyán (A Közlöny eredeti tudósitásaj December 21-én a sopronyi tanyákon lakó ifjúság a friss hó örömére nagyszabású szánkázást rendezett. A szánok egyikén Koszec Adám 19 éyes gazdaifju két barátjával : Áncsin Ádámmal és Petrovszki Ádámmal szórakozott, majd amikor estefelé kifáradtak a mulatságban, mindhárman betértek Petrovszki atyjának tanyájába, ahol a meleg istállóban helyezkedtek el, hogy együtt töltsék el az éjszakát. Éjjeli 10 óra tájban Koszec Ádám, aki csak színlelte az alvást, miután meggyőződölt róla, hogy a két Ádám már jóizüen alszik, óvatosan felkelt és ügvesen kiosont az istállóból. Kilopózott Petrovszkiék tanyájáról és hazament, atyjának 412. számú tanyájára, ahol a padlásról négy zsákot magához vett, majd átsétált a szomszédba, Tóth Márton 383/s számú tanyájára, amely lakatlan volt. Koszec Ádám jól tudta, hogy a tanyaházban senkisem tartózkodik, de azt is tudta, hogy a padláson Tóth Márton nagyobb mennyiségű gabonát tartogat. Elhatározta tehát, hogy a gabonából alapos, de méretlen vámot fog venni. A ház ajtaján levő lakatot puszta kézzel letörte s amikor bejutott a házba, nemcsak a magával hozott négy zsákot töltötte tele árpával, hanem még egy ötödiket is, amelyet a tanyán talált. Az árpát aztán elhordta a közeli Suhajda-tanyára, ahol a két Suhajda-fiut: Suhajda Györgyöt és Suhajda Mihályt megkérte, szállítsák be kocsijukon az öt zsákot Békéscsabára. A Suhajda-testvérek, noha kissé feltűnő volt a kora hajnali megbízás, vállalkoztak a fuvarozásra és beszállították a lopott gabonát a városba. Itt Koszec Ádám egy ismerősének eladta az öt métermázsa árpát, amelyért 1,407.000 koronát kapott. Ezzel az összeggel ezután elment Koszec a Zöldfa-vendéglőbe, s ott addig mulatott és húzatott magának a cigánnyal, amíg csak tartott a pénzben. A tanyafosztogatásra azonban csakhamar rájöttek és Koszecet feljelentették a csendőrségnél. A nyomozás során Koszec állhata-