Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-20 / 41. szám

2 "SSKEHJíLEtíYM MGZLÖNS Békéscsaba, 1925 február 20 Az Aurora szimfonikus zenekarának első hangversenye Pár esztendővel ezelőtt vájjon ki gondolt volna még arra, hogy Békéscsabán helyi szimfonikus zenekar fogja tolmácsolni a zeneirodalom örökbecsű alkotásait ? Zenei műélvezetünk, ha ugyan annak lehet nevezni, templomi énekkarok és lelkes daloskörök dicséretreméltó tevékenységén felül kimerült abban, hogy sirvavigadó bánatunknak vagy duhajkodó kedvünknek a cigány nyiretíyüje mellett adtunk nem egyszer tulhangos kifejezést. A cigány nemzeti hagyományaink egyik letéteményese lett s minden muzsika, amely ezen kivül állott, névre klasszikus, érzésre német vagy idegen muzsika lett annál is inkább, minthogy utóbbit ugy-ahogy fekete sárga katonazénekarok propagáltak egyedül. Innen magyarázható, hogy még értelmiségünk egy része is ilyen hamisan és kulturellenesen ösztönös nemzeti érzésből idegenkedett a művészi zenétől. Része van benne kétségkívül zenei műveltségünk megdöbbentő elmaradottságának is. A szép emlékű liberális kor a maga lázas alkotó kedvével és duzzadó alkotó erejével neki kiszabott pár évtized alatt ezen a téren is bámulatraméltó, de csak felszínes munkát tudott végezni. Volt világraszóló zeneakadémiánk, volt Liszt Ferencünk, Hubay Jenőnk, lett Dohnányink, Bartókunk, a müveit világot diadalmasan járták be magyar zeneirók müvei és magyar zeneművészek, de az általános zenei izlés még a szép, régi magyar daloktól is az üzletre csinált ál-népdalokhoz sülyedt. Egész nevelésügyünk elhanyagolta és elhanyagolja a zenét. Néptanítóink még csak részesülnek zeneoktatásban, de az ifjúságát végigrobotoló, nagyrészt szegénysorsu filozopter sem a szülői házból, sem a középiskolából nem hozott magával zenei műveltséget, egyetemi tanulmányai alatt pedig sem pénze, sem ideje nem volt rá, És a7 iskolában részletesen be magoljuk Napoleon minden csatáját, de a vele időben parallel zenei titánnak, Beethovennek talán még nevét se halljuk. Mindezt pedig azért tartottuk szükségesnek elmondani, hogy kellőleg átérthessük az Aurora tegnapi szimfonikus koncertjének jelentőségét és kellőleg méltányolhassuk azt a gigantikus munkát, amelyet dr. Südy Ernő, az Aurora zeneügyeinek vezetője és a zenekar karnagya évek hoászu során át kifejtett. Csakis az ő ideálista rajongása, akadályt nem ismerő fanatizmusa és nyughatatlan, nem szűnő agilitása tudott ilyen eredményt elérni. A szimfonikus zenekar tegnapi bemutatkozása reveláció volt a kívülállók, de örvendetes meglepetés az Aurora benfentesei számára is. Az ezelőtti zenekari próbálkozások csupán jószándéku dilettáns kísérletezéseknek, nemes törekvésű szalonzenekaroknak voltak tekinthetők. A mostani már igazi szimfonikus orchester nemcsak számarányánál és hangszerelésénél, de azon komoly teljesítményénél fogva is, mely nem csupán a jóakaratú támogatást, de a tárgyilagos, komoly kritikát is elbírja. A bemutatkozó műsor valóban elsőrangú. Beethoven heroikus Coriolan nyitánya, a gyönyörű, lirai hatásokban gazdag Volkmann szerenád s végül Haydn Es dur szimfóniája, a hires üstdobpergés zeneköltemény szerepeltek műsoron. Legtökéletesebben a legutolsó sikerült, amelyre érezhetőleg a legtöbb igyekezetet fordították. Volkmann dúsan áradó lírájában a szólamok még itt-ott szétfutottak, azonban itt is, ugy a zenekar, mint a sikerrel szereplő Weisz Ernő, aki a gordonka szólót játszotta, őszinte műélvezetet nyújtott. Sok lendület, erő és tökéletes zenekari hatások nyilvánultak meg Beethoven fenséges nyitányában. Általában zenekar és vezetője szükséges, hogy minél gyakoribb próbákkal összeszokjanak s akkor valóban hibátlant fognak nyújtani. Igy is méltán ünnepelte a közönség a lelkes Aurora-muzsikusokat és mindegyiknél lelkesebb és fáradhatatlan vezérüket, drSüdy Ernőt. A mai nap — ugy érezzük — jelentős fordulat várorosunk kultúrtörténetében. A közönség egy részét talán a tulmagas helyárak távoltartották. Ép azért örülünk, hogy az értékes és propagativ erejében felbecsülhetetlen hangversenyt minimális helyárakkal vasárnap megismétlik. Ugyancsak arról is hallunk, hogy az Aurora-zenekar Gyulára is ellátogat. Elismerés, hála és sok, sok lelkes támogatás illeti meg őket. (gy. j.) A MNSz hangversenye Endrödön A tvidék szervezkedése A Magyar Nemzeti Szövetség országos szervezkedésével kapcsolatban szépen sikerült hangversenyt rendezett f. hó 17-én Endrödön, a már megalakult és virágzó gyomai és szarvasi körök vezetőségének agilis közreműködésével. A gyomai rendezőség, élén Krecsmarik Endre polgári iskolai igazgatóval, a szarvasi kör pedig Blaskó Sándorral, az ottani kör főtitkárával buzgólkodtak a hangverseny sikere érdekében. A Magyar Nímzeti Szövetség országos központja képviseleíében Majoros István igazgató és dr. Pongrácz Aladár h. igazgató jelentek meg. A hangverseny keretében Pongrácz Aladár h. igazgató mély gondolatokban gazdag beszédében ismertette a szövetség fontos hivatását és hazafias törekvéseit, rámutatott arra a magasztos, nagy nemzeti gondolatra, melyet a szövetség programul maga elé tűzött s amelyek megvalósítására a hazafias magyar társadalmat egy hatalmas nagy táborba tömöríteni törekszik: a történelmi Magyarország eszméjének megvalósítására. Az endrődi lelkes közönség elhatározta, hogy belép a Magyar Nemzeti Szövetségbe, megalakítja az endrődi kört. Köri elnökké egyhangú lelkesedéssel Csernus Mihály apátplébánost, igazgatóvá pedig Koczkás Sándor polgári iskolai igazgatót válasziották meg. A kör elhatározta, hogy a közeljövőben nagyszabású diszgyülést rendez, amelyre a Magyar Nemzeti Szövetség vezeiősége is kilátásba helyezte megjelenését. Egy káplár halálos tréfája Arad, február 19. Megdöbbentő tragédia történt ma az aradi várkapu őrségénél. Raides Pál káplár a várkapu alatt levő őrségen fegyverével játszott és játék közben ráfogta a töltött fegyvert Farkas Károly közkatonára. — Nem félsz, hogy most agyonlőlek? — kérdezte, miközben ujja véletlenül elrántotta a ravaszt. A fegyver biztositéka nyitva volt, az ütőszeg elcsattant és a kirepült golyó szivén találta Farkas Károlyt, aki abban a pillanatban kiszenvedett. A golyó keresztülhatolt a fiatal katona testén, a falnak ütődött de onnan gellert kapott és egy katona alsólábszárába ütődött. A csontot érintve uj fordulatot vett a golyó és egy harmadik katonát is megsebesített a fején. Farkas Károly 22 éves, református vallású, kisperegi származású közkatona, akinek holtesttét hazaszállították Kisperegre és ott tartják temetését. A másik két katona sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A gondatlan káplárt, Raides Pált, azonnal letartóztatták. Megindult az öngyilkossági járvány Öngyilkosságot követett el a vágányok között talált hentessegéd (A Közlöny eredeti tudósítása.,) Budapesten naponta tucatszám történnek öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek, amik egytőlegyig a lehetetlen gazdasági helyzet következményei. Ez a szomorú járvány lassanként átplántálódik a vidékre is. Békéscsabán február hónapban feltűnően sok öngyilkosság történt, amelyeknek részben a súlyos anyagi viszonyok, részben egyéb körülmények az okozói. Ezek közé most az az eset is sorakozhatik, amelyről tegnapi számunkban adtunk számot s amelyet a nyomozás mai felfedezéséig mindenki véletlen szerencsétlenségnek, egyszerű vasúti balesetnek gondolt. Mint megírtuk, a keddről szerdára virradó hajnalon a békéscsabai vasúti állomás tolatószemélyzete a sinhálózat külső részén, a Frangepán ucca felőli oldalon, vértócsa közepette egy eszméletlenül fekvő férfit talált. A férfinek hatalmas fejsárülései voltak, ezenkívül a ballába bokán össze volt roncsolva. Nyilvánvaló volt, hogy a balesetet valamelyik vonat okozta s addig is, mig a sebesülte.t a közkórházba szállították, a nyomozás azt következtette, hogy a szerencsétlenül járt férfi — aki Verők János 38 éves békéscsabai mészáros- és hentessegéddel volt azonos — véletlenül került a sinekre, a kerekek alá. A nyomozás mára azonban hirtelen más fordulatot vett. A kórházban ugyanis átvizsgálták Verők János ruháit, hogy a bennök levő értéktárgyakat biztosabb helyre tegyék. Vizsgálódás közben a kabátja egyik zsebében egy lezárt levelet találtak, amelynek borítékján ez állott: A rendőrségnek. A levelet a kapitányság bűnügyi osztályán felbontották. A levél tartalmából kiderült, hogy Verők János egyáltalában nem véletlen szerencsétlenség áldozata lett, hanem saját elhatározása folytán került a vonat alá. A hentessegéd ugyanis bevallja levelében, hogy életuntsága mialt meg akar válni az élettől és ezt igy jelenti be a rendőrségnek. Végül nyomatékosan hangsúlyozta, hogy tettének okait ne kutassák, mert úgysem fognak rájönni. Mivel Verők János sérülései súlyosak ugyan, de nem halálosak, remény van arra, hogy az elszánt öngyilkosjelölt rövidesen felépül és gyógyultan hagyhatja el a kórházat. Éjjeli hadjárat a kutyák ellen As állategészségügyi hatóság javaslata (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az utóbbi időben annyira elszaporodtak a kóbor kutyák — amelyek között veszettek vagy gyanúsak is akadtak — hogy az ebzárlatot a polgármesteri hivatal kénytelen volt egészen májusig meghosszabbítani. A kóbor ebek azonban, mintha csak pontosan értesültek volna az ellenük készülő támadó hadjáratról és a bőrükre menő harcokról, egyszerűen eltűntek a város belső területeiről és az elhagyottabb uccákban folytatják kódorgásaikat. A kóbor kutyáknak ez a viszszahuzódása a korán beköszöntött tavasz eredménye, mert a kutyák az enyhe idők beálltával nappal künn csatangolnak a kevésbé népes külterületeken s csak este merészkednek be a városba, hogy táplálék után nézzenek. Ilyenkor azonban valósággal sürü csapatokban, falkákba összeverődve jönnek befelé s a sötét, villágitatlan uccákban mint sötét, hangtalan négylábú kisértetek osonnak végig az árkok mélyén, hulladékokat és egyéb táplálékokat keresgélve. Igy persze a pecérek nappali hadjárata a kóbor kutyák ellen nem sok eredménnyel jár. A városi állategészségügyi hatóság ezért azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kutyák elleni hadjárat eddigi rendjét megváltoztatja, olyképen, hogy a pecérek nem nappal, hanem éjszaka járnának vadászatra kegyetlen drótkarikáikkal, mert igy egészen bizonyosan nagyobb eredménnyel járna a gazdátlan ebek ártalmatlanná tételének tevékenysége. A tervet értesülésünk szerint a polgármester elé fogják terjeszteni s néhány napon belül megtörténik majd a döntés afelett: nappal-e vagy éjjel fogdossák össze a kóbor kutyákat ? — Alaptőkeemelés. A szarvasi takarékpénztár 2500 uj részvény kibocsátásával alaptőkéjét 10 millióról 260 millió koronára emeli.