Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-18 / 39. szám

EdTES SZÁM ARA 1WWW KORONA Békéscsaba, 1925 február 18 Szerda 52-ik évfolyam, 39-ik szám Politikai napilap Előfizetési dllak. : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 16.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelőt szerkesztő i P.-Horváth Rexsö. Telefonas&m,: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabád, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti díjszabás szerint. TI százéves Jókai Irta: Gyöngyösi János dr. Ma százesztendeje, hogy vi­lágra jött a magyar nép nagy mesemondó poétája, akinél na­gyobb fantáziát, de egyúttal nagyobb alkotó erőt még alig hordott irói lélek magában. Ha csupán a költői értéke­lésről, ennek a fenségesbe ivelő fantáziának felméréséről, az óriásivá duzzadt alkotó zseni­nek megörökítéséről volna szó, ugy ez az ünnep nemzeti irodal­munk pirosbetüs nagy napja lenne. Az irodalom búvárai, akik mérőónjukat a száz vaskos kötet rejtelmeibe engedték, meg­bűvölve csodálták a mérhetet­len alkotások mélységeit akkor is, amikor a rohamfutó kultura uj irodalmi irányok, a realiz­mus és pszichoanalitika felé terelték a közízlést. A romanti­cizmus avulttá válhatott, de Jó­kai mesemondó frissessége, kápráztató képzelete, mese­mondó bája, humorának üde csillogja ma sem lankadó renaissanceát éli a szépért ra­jongó lelkekben. Jókai ünneplése azonban ma nemcsak a magyar irodalom nagy napja, amely irodalom­nak — sajátos művelődés­történeti, történelmi, faji és geográfiái viszonyainknál fogva — legkiütközőbb jellemvonása a nemzeti jelleg. Jókainak mos­tani apotheozisa a magyar szel­lem, alkotó erő, az egységes magyar gondolat, a béklyóba vert magyar Genius, az élet­tevékenységében és erőkifejté­sében lefojtott magyarság meg­dicsőítő diadalma is. A magyar föld megtépázva, a magyarság megcsonkítva s az erőszakos válaszfalaknál frissen és vészesen csillogó fegyverek állanak őrt a jogfosztás védel­mére. De szuronyokon és pa­pirdemarkációkon át a nagy mesemondó és költő gigantikus alkotásában, amely az ezeresz­tendős, sőt a történet előtti ködbe vesző magyar multat, a magyar nép egész lelkét, ka­rakterét, vágyát és álmait, a magyar föld egész szivedobba­nását foglalja megbűvölő köl­tői egységbe, ölelkezik az egy­mástól elszakított, magyar test­vérek lelke. A megbéklyózott földre lehet rögzített vonalakat rajzolni, de azért alatta . . . mégis mozog a föld. És akkor, amikor egész fel­ültetett világ hazugsága aláz meg bennünket, a százéves elhanyagolt Jókai lendületes, uj hódításokra indul. A csehek egymásután fordítják le és habzsolják Jókait, a román kul­tuszminisztérium külön Jókai emlékkönyvet ad ki. Akármi­lyen nyelven szólaljon is meg s akárhogy is válogassák meg a szavát, Jókai mégis minden betűjében, minden még meg­csonkított gondolatában is a mi igazunkat hirdeti, a mi jo­gunkat és a rajtunk esett sé­relmet kürtöli világgá. A tragikus trianoni kataszt­rófa fájdalmas árnyékot vet minden magyar ünnepre, de ez a fájdalmas árnyék Jókai­nak a misztikumba boruló alak­ját gigászi méretekre növeli és mithikus erővel kelti életre. Adóbevallási tájékoztató Tudnivalók az általános keresetiadó, a jövedelem- és vagyon­adó bevallásáról Az 1925. évi általános kereseti adóra, továbbá a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozóan a val­lomásoKat e hó 28-óig kell be­nyújtani. Ezeknek az adóknak tárgyai az 1924. évben elért keresetek, illetve jövedelmek, továbbá az 1924. év végén mutatkozó vagyon. Ki nem tartozik általános kereseti adóbevallást adni? a) a társulati adó aló tartozó jogi személyek, b) az állandó üz­lethelyiség nélkül működő uccai-, piaci árusok, c) azok az ipari fog­lalkozást űzők, akik az 1924. év folyamán háromnál több segéd­munkaerőt (tanonc és otthon dol­gozó segéd is beszámítandó) egy­általában nem alkalmaztak. Aki­nek a b) és c) pontban emiitett foglalkozáson kivül más haszon­hajtó foglalkozása is van, az nem­csak erről, hanem a b) és c) pont­ban emiitett foglalkozásáról is tar­tozik bevallást adni. Ki nem tartozik jövede­lemadóbevallást adni ? a) azok a jogi személyek, me­lyek jövedelemadó alá nem tar­toznak, b) a törvény szerint sze­mélyes adómentességben része­sülő természetes személyek, cj azok, akiknek az 1924. évben csupán adómentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azon­ban nem volt, d) azok, akiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedel­mük együtt a 800 aranykorona ér­tékét, vagyis a 12,000.000 papir­koronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 arany­korona értéket, az adóköteles jö­vedelem az 500 aranykoronaérté­ket vagyis 7,500.000 papi/koronát nem érte el, e) a kisbirtososok ab­ban az esetben, ha nekik és; a velük együtt adózó családtagjaiknak csu­pán a lakóhelyükön van birtokuk, amely birtok együttesen 50 kat. holdnál nem nagyobb és más köz­ségben sem ingó, sem ingatlan vagyonuk nincs, az állandó lakó­helyükön pedig a föld és ház­birtokon kivül más jövedelemfor­rásuk nincsen, f) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van ház­birtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kivül más jövedelem­forrásuk nincsen, g) az általános kereseti adó bevallása alól fel­mentett kisiparosok és az uccai, piaci árusok abban az esetben, ha az e) vagy az f) pontban meg­határozott ingatlanokon kivül más jövedelemforrásuk nincsen, h)azok az egyházi javadalmasok és ma­^feánszolgálati alkalmazottak, akik­nek az 1924. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2400 aranykorona értéket, vagyis 36 millió papirkoronát nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy ha más jövedel­mük is volt ugyan, de ez a jöve­delem az 5C0 aranykorona, vagyis a 7,000.000 papirkoronát nem haladta meg, j) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 19L4. évben a közszolgálati illetményü­kön kivül más jövedelmük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis a 7,5C0.0G0papirkoronát nem haladta meg. A mentesség az e—j) ponto­kat illetőleg többféle jogcímen is igénybe vehető. Ki nem tartozik vagyon­adébevallást adni? a) Azok a jogi személyek, ame­lyek vagyonadó alá nem tartoz­nak ; b) a törvény szerint szemé­lyes adómentességben részesülő természetes személyek ; c) azok, akiknek az 1924. év utolsó nap­ján adóköteles vagyontárgyuk nem volt ; d) azok, akiknek az 1924. év utolsó napján volt ugyan adó­köteles vagyontárgyuk, de az adó­köteles tiszta vagyonuk értéke a 4000 aranykoronaértéket, vagyis a 68 millió papirkoronát nem haladta meg ; e) a jövedelemadónál az e), f) és g) pontban említettek abban az esetben, ha az emiitett föld­birtokos és annak felszerelésén, a házbirtokon és az ipari üzemi tőkén, illetőleg az üzleti tőkén ki­vül más adóköteles vagyonuk nincs ; f) az e) pontban emiitettek abban az esetben, ha az ugyan­ott emiitett vagyonúkon kivül van ugyan más adóköteles vagyonuk is, de az összes adóköteles tiszta vagyonuk 1924. év utolsó napjón a 4000 aranykoronaértéket, vagyis a 68 millió papirkoronát nem ha­ladta meg. A vallomásokat az előirt nyom­tatványon kell megtenni, melyek a városi adóhivatalban, a kerületi adótiszteknél kaphatók. A kereseti adóra nézve egyrészt és a jöv. és vagyonadóra másrészt külön­külön vallomást kell adni. A nyom­tatványt hivatalból senkinek sem kézbesitik. A jövedelmeket (keresetet) és a vagyont papirkoronaértékben kell bevallani. A hatóság a jövedelmek (keresetek) összegét 15000-rel (1924. évi átlagos aranykorona­érték), a vagyon végösszegét 17 ezerrel (1924. évi december havi aranykoronaérték) osztja és igy állapítja meg azok aranyértékét. A vallomásokat e hó 28-ikáig kell a városi adóhivatalnál benyúj­tani. Aki adóvallomását ezen a határnapon tul adja be, bírság címén adópótlékot fizet. Z&ríchben a magyar koron?4 72-veí jegyezték. WfWWWWWWWWWWWW A Faiskola rt. alaptökeemelése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Faiskola és Kert­gazdaság rt. most tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgya az alaptőke felemelése volt. Az ülésen Réthy Béla elnö­költ,aki megnyitóbeszédében öröm­mel mutatott rá arra, hogy a vál­lalat iránt a részvényesek hatal­mas érdeklődést tanúsítanak, ami a vállalat fejlődésére óriási ha­tással van. Ezután Péterfi Lajos ügyvezető­igazgató terjesztette elő az igaz­gatóság jelentését, amely alapos indokolás után javasolja, hogy az alaptőkét 60 millió koronára emel S8H8­Hariüiiya, keztyii, fehérnemű TESCHER IMRE A N RR ASSY-UT <7.

Next

/
Thumbnails
Contents