Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-17 / 38. szám

Békéscsaba, 1925 február 17 Kedd 52-ik évfolyam, 38-ik szám BEKESMEGYEI Politikai napilap Előflcstóal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztői P.-Horváth Rengő. Telefonaiim : 7 Szerkesztőség es kiadóhivatal: Békésciaoan, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A képviselőtestület megszavazta az uccakövezési javaslatot Haán Béla volt főügyész arcképének ünnepélyes leleplezése a közgyűlésen — Az uccakövezés és a csatornázás ügye (A Közlöny eredeti tudósítása.) A városi képviselőtestület hétfőn reggel 9 órakor tartotta meg február havi rendes ülését, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. Berthóty polgármester az ülés megnyitása előtt szólásra emelkedett és elmondotta, hogy az 1923 március 26 ikai városi közgyűlés kimondotta, hogy Haán Bélának, a város elhunyt első főügyészének a város érdekében kifejtett nagyértékü és szeretetteljes munkásságáért a közgyűlési terem számára megfesleti az arcképét. Az arckép most készült el és azt Vidovszky Béla neves festőművész készítette. A leleplezési ünnepélyre meghívták az elhunyt hozzátartozóit is, aminek bejelentése utón a polgármester felkérte Korniss Géza dr. tanácsnokot az emlékbeszéd megtartására. Az arcképleleplezés Korniss Géza magvas és tartalmas beszédben, a szeretet és becsülés hangján ismertette az érdemes, volt főügyész életét, jellemét, munkáját es szeretetteljes színezéssel festette meg a talpig férfi és talpig egyéniség, egykori főügyészt, akinek kiváló munkája miatt sokat köszönhet a város közönsége. A költői szárnyalású, stílusos emlékbeszéd közben a képről lehullott a lepel, mire a közgyűlés felállva tisztelgett az egykori főügyész arcmása előtt. A polgáimester ezután indítványozta, hogy Korniss tanácsnok szép emlékbeszédét egész terjedelmében a közgyűlési jegyzőkönyvben örökítsék meg. Az indítványt elfogadták. Öt peic szünet után Franciszky Lajos dr. olvasta fel a polgármesteri jelentést a januári állapotokról. A jelentés végén a polgármester indítványozza, hogy a Fábry Károly halálával a várost ért veszteséget és az elhunyt érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg. A polgármesteri jelentéshez sokan szóltak hozzá. Indítványok hangzottak el az erzsébethelyi főucca járdájának betonnal való ellátása, a vásároknak ünnepnapokra való visszaállítása, a végrehajtott határozatok közgyűlési kihirdetése, a kültelki uccák rendezése és a házhelyek mielőbbi kiosztása tárgyéban. Ezekre a polgármester nyomban válaszolt és megadta a felvilágosításokat, amiket a közgyűlés tudomásul vett. Az uccakövezések ügye Következett a polgármester javaslata a folyó évben végzendő uccakövezési munkálatokra vonatkozóan. A javaslatot egy héttel ezelőtt mór teljes szövegében ismertettük. Az állandó választmány elfogadásra ajánlotta a javaslatot, azzal, hogy az uj uccakövezéseknél a költség 20%-át az adó arényóban vessék ki mindenkire, 20%-át pedig a háztulajdonosok legyenek kötelesek viselni. Szalay Lajos volt itt az első felszólaló, aki helyeselte a város fejlesztést általában, de nem helyeselte azt, hogy a város összes háztulajdonosaival akarják megfizettetni azt, hogy egyik-másik uccában kövezetet készítenek. Indítványozta, hogy az egész 40% os hozzájárulást az illető útvonal háztulajdonosai fizessék, mert az ő ingatlanaik fognak nyerni ezáltal értékben. Kívánta, hogy a háztulajdonosok ezt a hozzájárulást egy év alatt, 4 részletben és kamatmentesen fizethessék be. Pollák Arnold, Márkus Pál, Máté Mátyás, Belanka Mihály, Aradszky György és Reisz Herrru^nn felszólalása után Hankó Mihály a csatornázásról beszélt, majd indítványozta, hogy a hozzájárulási költségeket ne csak az uj uccák, hanem az átépítendő kövezetü uccák háztulajdonosai ;s viseljék. Baukó András főmérnök szakszerű magyarázatai után Ádám Gusztáv műszaki tanácsos szólalt fel, majd Pollák Arnold személyes megtámadtatás cimén szólalt fel és visszautasította Márkus Pálnak személyére vonatkozó megjegyzéseit. Ezután a polgármester hoszszasan reflektált az összes felszólalásokra, részletesen elmagyarázta álláspontját és a város fejlődésének a kövezést illető elengedhetetlen követelményeit. Majd szavazásra tette fel a kérdést. A közgyűlés az uccakövezési tervezetet egyhangúan elfogadta, a kivitelre vonatkozó állandó választmányi javaslatot pedig kétharmad szótöbbségggel tette magáévá. A kövezésre vonatkozó javaslatokat a közgyűlés az állandó választmány javaslata szerint Hankó Mihály pótlásával fogadta el. A kivitelre vonatkozóan pedig ugy határoztak, hogy az elhangzott indítványok a tanácsnak irányadóul fognak szolgálni. A szavazás után a polgármester a közgyűlést déli 12 órakor megszakította. „Az Alföldnek tényezővé kell válnia az ország boldogulásában" A gazdaszövetség békéscsabai értekezlete — A főispán nagy beszéde a nemzetiszínű bolsevikiekről — Magyar-német csere a kisgazdaifjakkal (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vasárnap délután egy órára hirdetett gazdaszövetségi értekezlet óriási érdeklődés és szokatlanul nagy népesség mellett folyt le a városháza nagytermében. A zsúfolásig megtöltött teremben nemcsak a helyi és megyebeli gazdatársadalom kitűnőségeit és a kisgazdák javarészét láttuk helyet foglalni, hanem Csanád-, Csongrádés Szolnokvármegye gazdasági egyesületeinek, valamint Gyu/a, Hódmezővásárhely, Újkígyós, Kondoros, Orosháza stb. küldöttségeit is. Az értekezleten megjelent Kovacsics Dezső főispán is. Az értekezleten valóban olyan elevenbevágó és nagyfontosságú kérdések kerültek felszínre és megvitatásra, amelyek az Alföld gazdatársadalmának legszélesebb érdeklődését keltették fel. Az impozáns értekezletről tudósításunk a következő : Beliczay Géza megnyitva az ülést, üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy az értekezlet tárgya az aktuális gazdasági kérdésekről eszmecserét folytatni. Vázolta a gazdatársadalom mai kibírhatatlanul súlyos helyzetét, amiből csak az újjáépített ország változott viszonyai engedhetnek kilábolást. Ebben a munkában elől jár Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő, az Országos Gazdaszövetség elnöke, aki vidéki utján ma Békéscsabára érkezett el, hogy fáradhatatlanul segítsen építeni. Üdvözölte a megjelent kitűnőségek sorában Kovacsics Dezső dr. főispánt, Lázár Dezsőt (Hódmezővásárhely), Mátéffy Lászlót (Szentes), Csizmadia Andrást (Orosháza) és Rác Lajos dr.-t (Debrecen) és a szót átadta Czettler Jenőnek. Czettler Jenő dr. elnöki megnyitójóban leszögezte, hogy az értekezleten a napipolitikót teljesen ki ke.ll kapcsoini. Egyetlen politika van: a kenyérpolitika. Gazdasági kérdésekkel kell foglalkozni, amelyek az ország alapját teszik. Az ország fenntartója a gazdaosztály, amelynek kívánságai teljesítése az prszágot is erősiti. Berthóty István dr. polgármester beszélt ezután, üdvözölve a vendégeket. \ Kovacsics főispán beszéde Kovacsics Dezső dr. főispán a gazdatársadalom v ígyairól és kivónsógairól beszél,. Szólt az uj gazdákról, akik most tértek önálló gazdálkodósra s ezzel kapcsolatosan azt ajánlotta, 1/ogy minden gazda tanuljon tovább, mert az öröklött földet csak 'ugy lehet megtartani, ha mélyebben szántanak, nemesebbet vetnek, többet aratnak. Beszélt ezután a szovjetpropagandának a földmivestársadalom körében való elharapózósóról, amelynek nyomait ő megtalálta a vármegye területén, alagutakban, nemzeti színekkel befedve. Vakarjuk meg — mondotta — itt-ott a nemzeti szint, ott találjuk a bolseviki gazemberek unokáját. Könnyű azt mondani, hogy más jobban helyre tudná hozni a mai helyzetet. Itt, mikor mint nincstelen beszélek, kijelentem, hogy ez az ország nem volt, ez az ország nincs, de : lesz, mert sokan leszünk, akik a szivünkkel harcolunk majd érte I Percekig tartó taps és éljenzés hangzott fel a főispán beszéde után. Lázár Dezső szólt ezután az Alföld gazdasági érdekeiről, leszögezve, hogy azzal eddig komolyan senkise foglalkozott. A lakosság a tanyarendszer mellett elmaradott, olyan kulturéletet él. amely Ázsiának is a szégyenére válnék. Többtermelésről, gazdasági kulturáról beszélni itt nem lehet. He mi ezzel a kérdéssel foglalkozni akarunk és ehhez Czettler Jenőt megnyerjük, a főérdemünk az lesz, hogy Czettler, aki nem alföldi ember, mindent meg fog tenni az Alföld érdekében. Az Alföldnek tényezővé kell válnia, hogy Magyarország boldogulhasson, a mai állapotban meghagyni országos bűn lenne. Azt akarjuk, hogy azt a pénzt, ami adókban befolyik, részben a mi kulturánkra fordítsák. Addig, amig útjaink és vasutjaink nem jók, többtermelésről beszélni sem lehet. Uhrin László dr. ezután az adózás különféle bajaival és igazságtalanságaival foglalkozott, majd Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő beszélt, főleg a debreceni mezőgazdasági kamara ellen és az adózás küszöbön levő reformjáról. Rác Lajos dr., a debreceni kamara igazgatója reflektált Csizmadia szavaira és terjedelmes beszédben magyarázta meg a kamara tevékenységét. Berthóty István dr. az adóügyeket magyarázta meg részletesen és szakszerűen, majd javasolta, hogy határozatban mondják ki, hogy tiszta, világos és igazságos adóelosztást kívánnak a kormánytól. Czinkóczki Pál (Kondoros) felszólalása utón az értekezlet Berthóty indítványát enganguan elfogadta. Sólyomy Lipót a hitelnyújtásról és a hitel megszerzéséről beszélt ezután. Sürgős hitelt kíván a házhelyhezjutottaknak, hogy letelepedhessenek és kereset után járhassanak. Határozati javaslatot terjesztett elő a házhelykérdés és a hitel sürgős rendezéséről, valamint a jelzáloghitel megoldásáról. A javaslatot egyhangúan elfogadták.