Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-13 / 35. szám

2 bekésmegíei közlökt Békéscsaba, 1925 február 13 Szűcs léter, orosz fogoly; regényes házassága Egy orosz fogságba került 48-as honvéd unokája megnősült Békésen (A Közlöny eredeti tudósítása.) Agyafúrt, tekervényes agyú regény­írók, szines fantáziával túlontúl dúsan megáldott iróemberek agya­lása tud csak teremteni néha olyan különös, egészen valószí­nűtlennek és biztosan hihetetlen­nek tetsző eseteket, amilyent most az élet tárt elénk. Az élet, amely a legzseniálisabb irómüvészek legelsője és amely — mint mon­dani szokás — fantázia dolgában igazán nem szorult arra, hogy a szomszédba menjen. Világos után, Görgey Artúr meg­rázó kapitulációja után magyar rajvonalak indultak útnak pikás kozák hordák között a Kárpátok bércein túlra. Daliás honvédek, derék magyar szivek ezreit haj­tották rabszíjra füzötten maguk előtt, a horizontig futó smaragd­zöld orosz puszták felé. S a hős magyar katonák mint bus, reményt veszejtett, tehetetlen hadifoglyok lépték át nemsokára a Kárpátok gerinceit. Egy békési fogoly honvéd: Szűcs István is elment a vigasztalan, nyomorult rabságba. Felsebzett lábakkal gyalogolt a vérszagtól nehézlevegőjü, párás mezőkön és nehéz szívvel, honvágy-gyötörte lélekkel tette meg az első lépése­ket a rettenetes orosz birodalom belseje felé. A hadifogolysors Kievbe vezé­relte. Arról, hogy mit müveit ott Szűcs István, miből élt, meddig roskadt a nyomorúság súlya alatt, nincsen feljegyzés. Árról sincs, hogyan és miképen került ott a 48-as honvédkatona egy derék, jószivü orosz csalód jóindulatába. Csak annyit tudnak, hogy Szűcs István nemsokára Isten és ember előtt a férje lett egy lenszin hajú, méla kékszemű, csendes járású, ábrándozó lelkű orosz hajadon­nak. A fogoly katona családtag lett egy jómódú, tekintélyes crosz föJdmivescsaládban. Orosszá vált. Lassan-lassan elmosódtak a sze­mei előtt a magyar puszta szinei, az alföldi róna békességes, áldott ugarföldje, a szelid akácfák hala­vány zöldje. Bádogtetős, foghagy­maalaku tornyokon, füstös fahá­zakon, lomha ősfolyamókon akadt meg a pillantása, ha a hatalmas kucsma alól kinézett s elfelejtette lassanként a faluja tornyának ágas­kodó sziluettjét. Aztán elhalt a volt 48 as ma­gyar honvéd. Es a fiának fia, ami­kor 1914. nyarán éles trombitaszó hivta zászlók alá a cár szolgáit, a gőzhenger egyik alkotórészecs­kéjeként megindult a magyar vi­lág ellen. Nevezték pedig ezt a katonát, a 48 as magyar honvéd zsiroshajzatu muzsikunokáját — Szűcs Péternek... Szűcs Péter, aki természelesen egy szót sem tudott ősapái nyel­vén s még csak nem is sejtette magyar származását, évekig har­colt ellenünk a sárszin ruhájában. A fogságbajutásáig. Egyszer a magyar hadak fogságába került s most már ő ette a fogolykatonák sótalan, száraz és kemény kenye­rét. És mialatt a lelke vágyva röppent a széles orosz puszták felé, nem is sejtette, hogy tulaj­donképen hazakerült, az apái földjére került s otthon van, ha egyelőre mint rab is . . . A magyarból oroszba ojtott fiatalember, a Szűcs Péter neve­zetű orosz közkatona, ezutén vala­hogyan elkerült az ősapái földjére, a körösparti városkába: Békésre. A magyar Alföld őserejü, izmokat acélozó áldott levegője aztán meg­nyitotta a szivét és fogékonnyá, érzékennyé tette az emberi gyen­gédségek, a lágyabb érzések iránt. Ilyen állapotban megismerkedett egy szemrevaló, helyes kis békési hajadonnal : Cira Máriával. A lelke legott felfogta a leány barna szemeiből feléjeáradó forró lélek­üzenetet s az orosz-magyar ifjú olthatatlan szerelemre gyuladt a kis magyar leény iránt. Az nem volt baj, hogy inkább kerékbe törle, mint törte a magyar beszé­det. A kei ifjú sziv a szerelmesek nemzetközi nyelvén egészen jól megértette egymást. Annyira jól, hogy egy nap a rokonok és az ismerősök — mint mondani szo­kás — már csak a beállott eljegy­zést konstatálhatták . . . A házassághoz azonban, mint­hogy Szűcs Péter orosz állam­polgár, különféle nehezségek és formaságok elintézésére volt szük­ség. Békésvármegye jólelkű és megértő szivü alispánja: Daimel Sándor dr. kedves előzékenység­gel sietett a furcsa mátkapár segít­ségére és megadta a házassághoz az engedélyt. Szűcs Péler orosz hadifogoly és , Cira Mária békési, leányzó igy egy pár lettek. Es öreg Szűcs István, az orosszá lett egykori 48-as magyar honvéd bizonyosan forró könnyeket hullajtva, elégedet­ten tekintett le az ifjú, derék szól párra : a pompás kis menyecskére és az unokájára, aki évtizedek messzi-messzijéből tért vissza, ahonnan ő egykor elindult, hogy magyarrá váljék ... ami volt. (h. r.) 15 évi fegyházra itéít apagyilkos Kecskemét, febr. 12. A kecske­meti törvényszék tegnap tárgyalta Lesi Tóth Pál 21 éves ujkécskei legény ügyét, aki az elmúlt ősszel az alvó édesapját agyonütötte. A bíróság a gyilkos ifjút 15 évi fegy­házra ítélte. JVozgolódnak az ország taniíói Budapest, febr. 12. A tanítóság is mozgalmat indított az egyenlő elbánásért. A 14000 tagot képvi­selő tanitó szervezetek most uj mozgalmat indítottak és holnap küldöttséggel keresik fel a kor­mány tagjai közül Valkó és Bud minisztereket, hogy kéréseiket elő­adják. Á tanitók kívánságai a következők: Vasúti jegykedvez­mény nem állami tanitók és nem állami nyugdíjas tanitók család­tagjai részere. A vasúti igazolvány 14 aranykorona kiállítási dijának megszüntetése, részesedés a Pénz­intézeti Központ tisztviselői köl­csönében, amely kedvező kama­tozás mellett 36 hónap alatt fizet­hető vissza. A nem állami tanitók felvétele az országos tisztviselői betegsegélyző egyletbe, a kántor­tanitói javadalmazás elválasztása a tanítói javadalmazástól, amint az az állami tanítóknál volt, to­vábbá a VII. fizetési osztályban megüresedett helyek betöltése. Jóka i-centennárium Szarvason A szarvasi tanintézetek közül elsőnek az állami polgári leány­iskola február 15-én, vasárnep este 8 órakor az iskola tornacsarnoká­ban a Jókai-alapra jótékonycélu előadást rendez 25 és 20 ezer ko­ronás helyárakkal. Az előadás iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az összes jegyek egy nap alatt fogytak el. A gazdag műsor kiváló pontjai: Keresztessy Gabriella tanárnőnek Jókai Mór életéről és költészetéről tartandó méltatás, Dózsa Antónia tanárnő előadása Molnár Béla ta­nár zongorakisérete mellett. Jókai­Liszt : A holt költő szerelme cimü melodráma. Jókai Privler Gy. En­dre : a) Régen láttál... b) Ha meg­haltam volna... Okos ember nó­tája... zongorakísérettel énekkar. Szózfat és Himnusz Liszt Ferenc atirataban, zongorán játsza Mol­nár Béla tanár. Havas : Jókai pro­logus. Elmondja Némethy Kató. Szavalatok, daljátékok, színdarab. Hódolat Jókai szellemének. Élő­kép, alakítják a polgári iskola nö­vendékei. Rákóczi induló. Énekkar. A városi népkönyvtár a mult évben Jókait, Mikszáthot, Gárdonyit Herceget és — Vernét olvassák (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Muzeumom és Könyvtárak Or­szágos Tanácsa tudvalevően évek­kel ezelőtt egy népkönyvtárat ado­mányozott Békéscsabának és azt községi népkönyvtár elnevezés alalt a népjóléti hivatal kezeli. Ez a népkönyvtár ebben a vegyes­ajku városban igen fontos, ma­gyarosító kulturmissziót tölt be és ezért nem lehet szó nélkül elha­ladni egyévi működése mellett, hiszen ez vet fényt leginkább arra : megfelel-e a könyvtár a hivatásá­nak s tudja-e terjeszteni a magyar nyelvet és a kulturát. A könyvtár évi jelentéséből kiderül, hogy a népkönyvtár teljes mértékben be­tölti hivatását és nagy szolgálato­kat tesz a haladásnak a nép szé­les rétegeinek szellemi táplálékkal való ellátása által. A népkönyvtár, amelynek keze­lője Hrabovszky M. János városi írnok, összesen 1278 kötetet tar­talmaz. Ezek közül kikölcsönöz­tek — részint a könyvtár olvasó­termében — 1035 egyénnek 2115 kötet könyvet. Ezek közül isme­retterjesztő mű volt 1880, mulat­tató mü 235. Az ismeretterjesztők leginkább a gazdálkodás körébe vágó müvek voltak, a mulattató könyvek pedig tulnyomórészben Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Herceg és — Verne Gyula munkái, ame­lyeket az egyszerű földművesem­berek és gazdasági cselédek — akiket sikerült az olvasásra szok­tatni — nagy élvezettel olvastak végig. A könyvtár, amelynek helyisége a város ügyosztályainak megsza­porodása következtében hivatalos helyiségül szolgál, minden vasár­nap délelőtt van nyitva, 9-től fél 11-ig s ekkor teljesen díjtalanul vehető igénybe. A könyvtár sem­miféle állami vagy társadalmi se­gélyt nem kap s jövedelmei a könyvek rongálása miatt kiszabott bírságpénzek. Ezek összesen 23 ezer 465 koronára rúgtak a mult évben s ezzel a számba sem ve­hető „összeg"-gel kell majd az­idén adminisztrálnia magát a könyvtárnak. Pedig sokkal több jövedelemre lenne szüksége, hi­szen — mint a vezetősége mondja — a könyvtár könyvállományát számos népirodalmi müvei kel­lene még gyarapítani, hogy céljá­nak jobban megfelelhessen. A gerendási repülő csirke (A Közlöny eredeti tudósitásaj Galó Pálné szül. Skalicky Katalin gerendási asszony huzamosabb idő óta ellenséges viszonyban él az egyik szomszédjával: Galó Já­nossal. Az ellenségeskedés oka — jó falusi, magyar szokás sze­rint — a csirkék butasága volt ^ az ostoba tollas jószágok soha­sem tudják megjegyezni maguk­nak, meddig terjed a gazdájuk, földje és hol kezdődik a szom­szédok területe. 1924. november 8-án Galó János egy tyúkja ráté­vedt Kata asszony földjére, mire a harcias nő agyoncsapta az ok­talan , baromfit és áthajitotta a szomszéd udvarába. Galó János­nak sem kellett több. Utasította béresét, Barna Istvánt, hogy kapja fel a tyúkot és csapja a szomszéd­asszony fejéhez. A béres szót fo­gadott és szó szerint végrehajtotta a parancsot. A döglött csirkével képentalált asszony erre durva becsületsértés miatt bepanaszolta Galó Jánost és Barna Istvánt. A bíróság most tárgyalta a repülő csirke ügyét és Galó Jánost fel­bujtásban. Barna Istvánt teitestárs­ként mondva ki bűnösnek, előbbit 175.000, utóbbit pedig 75.000 ko­rona pénzbüntetésre ítélte. fllBEK — Az Aurora-kör közgyűlése,, Február 21-én, szombaton este 6» órakor a városháza kistanácster­mében tartja az Aurora-kör évi rendes közgyűlését, melyre a tagok, szives megjelenését kéri az el­nökség. — Előadás a gazdasági kér­désekről. Czettler Jenő dr., a köz­gazdasági egyetem dékánja és az országos gazdaszövetség elnöke, vasárnap, február 15 én nyilvános előadást tart a városháza nagy­termében az aktuális gazdasági kérdésekről. Az előadás, amelyet a békéscsabai kisgazdák egyesü­letének kérelmére tart meg, dél­után egy órakor kezdődik. * Singer a házban, arany a­családban. r zzo­lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók OraaiTiVadarfia cégi Schillinger Ernő vasözletében

Next

/
Thumbnails
Contents