Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1925-02-06 / 29. szám
ECJYE8 SZAM ARA JJ Békéscsaba, 1925 február 6 Péntek 52-ik évfolyam, 29-ik szám BESESHEBIEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.C00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztő t P.-Horváth Rezső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti, díjszabás szerint. A feormánjpolitika és a szociáldemokraták A parlament tegnapi ülésén a kormánypárt egyik szónoka a most divatba jött éles bírálatban részesítette kormányának politikáját s abban legnagyobb fogyatékosságnak a szociális gondolkodás hiányát minősítette. Ha a múltban szociális olajcsöppekre volt szükség — mondotta a kormánypárti képviselő — most már egész olajzuhatagok kellenének enyhíteni a sebeket. És nagyon helyesen megállapította, hogy a kormány nemcsak súlyos mulasztásokat követ el a társadalmi bajok enyhítése terén, de amit tesz, az még jobban kiélezi a szociális igazságtalanságokat, főleg az igazságtalan teherviselés folytán. Amit a napokban itt járt Kéthly Anna képviselő frappánsan és szellemesen ugy fejezett ki, hogy a magát kereszténynek nevező kormány az evangéliumi igékből egyetlen egyet tart meg ; Kedvesebb neki a szegény ember fillérje, mint a gazdag forintja. De Marschall Ferenc képviselő beszédének van egy nagyon érdekes következtetése, amelyet mi már sokszor hangoztattunk. Azt mondja ugyanis a kormánypárti honatya, hogy minél kevesebb szociális érzéket tanusit a polgári kormányzat, annál inkább tereli a népet a szociáldemokrácia karjaiba. Ami csak természetes is. A szociális nemtörődömséggel igy segíti elő a kormány a szociális radikalizmus útjait. Hiába intik és intették a kormányt az ország legkiválóbb vezérférfiai, élükön Apponyi Albert gróffal, hogy a szociális haladás alapfeltétele a konszolidáció utjának, eddig számbavehető eredményt, vagy törekvést ebben az irányban nem láttunk. De a kormánynak nemcsak ilynemű passzivitása, de bizonyos aggresszivitása is mintha a bal felé való tolódást segítené elő. Nem szólunk itt arról a mulasztásról, amellyel a bizonyos oldalról jövő szélsőséges izgatást nem próbálkozik a törvényes eszközökkel megfékezni. De a magyar szociáldemokrata párt belső válságával szemben olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas lehetne a munkások mai mérsékelt, józan parlamentáris vezetőségével szemben éppen annak túlzó, rendbontó és erősen államfelforgató frakcióját győzelemre juttatni. Ismeretes, hogy ez a válság Peidlék és a mérséklet hiján való radikális szociálisták között folyt le. A kormány igyekezett a mérsékelteket diszkreditálni. Nem értjük ezt a törekvést akkor, amikor a szociáldemokrata párt gyengítéséről ugy sem lehetett szó. Hisszük, hogy Bethlen kikerülve a magyar politika kavargó ködéből, higgadtabb és mérlegelőbb politikai előrelátással tér vissza külföldi útjáról. Indítvány-nap a nemzetgyűlésen Budapest, febr. 5. A nemzetgyűlés mei ülésén Farkas Tibor indítványát, hogy a költségvetést küldjék vissza a pénzügyi bizottsághoz, elvetették. Mándy Samu indítványát, hogy a többtermelésnél az 1913. évi törvényt állítsák vissza, elfogadták, miután a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a javaslatot elfogadhatónak tartja, de természetesen csak hosszú időn keresztül fokozatosan lehet életbeléptetni. A pénzügyi bizottság ama indítványára vonatkozólag, hogy a kormány tegyen lépéseket a jelenlegi zsoldos hadsereg helyébe a sorozott hadsereg érdekében, a honvédelmi miniszter kijelenti, hogy maga sem tartja az ország helyzetével összeegyeztethetőnek a trianoni béke eme parancsát, amely a toborzott hadsereg tartására kötelez bennünket. Természetszerű, hogy a magyar kormány mindent el fog követni, hogy belátásra birja a Nemzetek Szövetségét és a nagyhatalmakat, hogy idővel a rendes hadsereg tartását engedjék meg. Áz indítványt elfogadták. Ugyancsak elfogadja a pénzügyi bizottság ama indítványát is, hogy az Akadémia támogatására évi 12.C00 aranykorona segélyt adjanak. Elfogadták azt az indítványt is, hogy a tanszemélyzet 5 éves korpótlékát visszaállítsák. Reischl Richárdnak a hadikölcsönök valorizálására vonatkozó javaslatét elvetették. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a valorizációról a legrövidebb időn belül törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Alföldi Bélának a közegészségügyre vonatkozó javaslatát elfogadják. • — Negyedik javaslatát, amelyben a tanulók közös vérvizsgálatát indítványozza, nem fogadják el. A népjóléti miniszter azonban bejelenti, hogy a venereás betegségek megvizsgálására szakkörök behatóan foglalkoznak és erre vonatkozóan a legközelebb törvényjavaslatot fog benyújtani. Nem fogadta el a Ház Alföldi ötödik javaslatát, amelyben külön vérbajos kórház felállítását indítványozza. A házasság előtti köteles orvosi vizsgálatra vonatkozó javaslatot szintén elvetik. De a népjóléti miniszter bejelenti, hogy erre vonatkozóan is rövidesen javaslatot fog előterjeszteni. Ugyancsak elvetik a kivándorlásra vonatkozó javaslatát is. Politikai tükör Vass yóssef népjóléti miniszter nyilatkozata — Szociális problémák — Munkásbiztositás — Munkanélküliség elleni biztosítás Budapest, 1925. febr. 4. Lapunk tudósítójának alkalma volt Vass József dr. népjóléti és munkaügyi miniszter, helyettes miniszterelnökkel az általános politikai helyzetről, szociális problémákról beszélni. A helyettes miniszterelnök tudósítónk utján a következőkben volt szíves nyilatkozni : — Amikor a népjóléti és munkaügyi minisztérium élére állottam, ridegen arra az álláspontra helyezkedtem, hogy népjólétet nemcsak ésszel, bürokratikusán, hanem minél több érzéssel, szívvel, minél tágabb körben kell vezetni és a lehetőség maximumáig kifejleszteni. Szerencsére a vezetésem alatt álló minisztérium s a felügyeleti hatáskörömbe eső öszszes intézmények igen tehetséges, szakképzett, szociális gondolkodású embereket szívtak magukba. Ennek küszönhető, hogy a megkezdett munka nem maradt meddő, hanem a népjólét fokozatos megvalósítását hozta magával. Természetesen még sok a tenni való. Az elmúlt évben sokat és eredményesen foglalkoztunk a rokkantüggyel, a hadiórvák, hadiözvegyek ellátásával, a gyermek-, csecsemőés anyavédelemmel. Az utóbbi időben különösen nagy súlyt helyeztem a munkásbiztositásra. Az 1907: XIX. t.-cikkel életbeléptetett munkásbiztositó pénztárak, a magyar munkásság százezrének érdekeit szolgálva, immár két évtizede osztja áldásait. Bár az intézmény, különösen kezdeti stádiumában nem volt ment minden hiba nélkül, ma már el lehet mondani, hogy különösen a forradalmi időket követő években hatalmas, országos közérdeket szolgáló, életerős intézménnyé nctte ki magát. A kormány határozott célja, hogy a munkásbiztositó pénztári intézményt a magyar összmunkásság érdekeinek megfelelően fokozatosan kiépítse. Ebben a munkában igen nagy segítségemre vannak : báró Petricsevics-Horváth Emil dr., Sigmond Emil dr., Pap Géza dr. államtitkárok, Kinszker Albert miniszteri tanácsos, Smóling Sándor miniszteri titkár, Rodé János dr., a kiváló szociológus, az országos munkásbiztositó pénztár igazgatója : mind kiváló, nagytehetségű szakemberek, akik már a kezdet kezdetétől ott állanak a magyar munkásbiztositás élén és hatalmas munkásságuk révén úgyszólván nélkülözhetetlen harcosai a munkásbiztositásnak. A kormány az utóbbi napokban ismét napirendre tűzte a munkanélküliség problémáját. Mig egyrészről munkaalkalmak teremtésére fekteti a fősúlyt, másrészt elkészült a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslat, mely, ha sikerül gyorsan letárgyalni, ugyancsak a magyar összmunkásság érdekeit és általános politikai érdekeket fog szolgálni. — A kormány tehát, amint az programjából és cselekedeteiből is látható, azon van, hogy megfelelő törvényjavaslatok és intézkedések létesítésével az ország érdekeit komolyan szolgálja. Mig a kormány az uj házszabályokkal azt akarta elérni, hogy a nemzetgyűlés az ország érdekeit szolgáló javaslatokat gyorsan megvalósíthassa, a különböző javaslatokkal, a szociális problémák gyors megoldásával azt akarja elérni, hogy az elégedetlenségnek, nyomornak még a látszatát is elhárítsa a boldog jövő felé törő nemzet útjából. A kormány megelégedést, nyugalmat akar minden áron: fönt és lent, minden oldalon elérni. Cselekedeteiben a békés megértés, az általános köznyugalom utáni vágy vezérli, mert tudja azt, hogy azé lesz a nemzet pálmájg, aki vér és könny nélkül tud k<, mányozni. — Egyébként a politikai tükör minden felvetődő képét sz^iprflel tartva, a kormány minden Jö vése a teljés szanálásra ir Erre való tekintettel felveszi harcot minden olyan 0flk$ipval szemben, mely az orszqfy^nfpjólét leromlását — Az uj házszabáfc^k utérv ^z ország fokozott munkáitfáRölíröeazetgyüléstől és a korinán^ mittefent elkövet, hogy a köaóh^ffflk»!ia?fefeleljen. Az ország többsége megunta a szájhősilfipplftlkátidaMegcsömörlött a politikai élet számos, beteges megnyilvánulásától, az idegekre meiía destrukciótól és tekintélyrombetóstdfeHÁItatétoan : békére, munkáiéi véinak ag emberek. . Jiosojío lödsezneJJab — Rem éljük, hogy é -teremtő t' Zürichben 72-vel fényezi ne ár koVonát,