Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-06 / 29. szám

ECJYE8 SZAM ARA JJ Békéscsaba, 1925 február 6 Péntek 52-ik évfolyam, 29-ik szám BESESHEBIEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.C00 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztő t P.-Horváth Rezső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti, díjszabás szerint. A feormánjpolitika és a szociáldemokraták A parlament tegnapi ülésén a kormánypárt egyik szónoka a most divatba jött éles bírá­latban részesítette kormányá­nak politikáját s abban legna­gyobb fogyatékosságnak a szo­ciális gondolkodás hiányát mi­nősítette. Ha a múltban szociális olaj­csöppekre volt szükség — mon­dotta a kormánypárti képviselő — most már egész olajzuha­tagok kellenének enyhíteni a sebeket. És nagyon helyesen megállapította, hogy a kormány nemcsak súlyos mulasztásokat követ el a társadalmi bajok enyhítése terén, de amit tesz, az még jobban kiélezi a szo­ciális igazságtalanságokat, fő­leg az igazságtalan tehervise­lés folytán. Amit a napokban itt járt Kéthly Anna képviselő frappánsan és szellemesen ugy fejezett ki, hogy a magát ke­reszténynek nevező kormány az evangéliumi igékből egyet­len egyet tart meg ; Kedvesebb neki a szegény ember fillérje, mint a gazdag forintja. De Marschall Ferenc képvi­selő beszédének van egy na­gyon érdekes következtetése, amelyet mi már sokszor han­goztattunk. Azt mondja ugyanis a kormánypárti honatya, hogy minél kevesebb szociális érzé­ket tanusit a polgári kormány­zat, annál inkább tereli a né­pet a szociáldemokrácia kar­jaiba. Ami csak természetes is. A szociális nemtörődömség­gel igy segíti elő a kormány a szociális radikalizmus útjait. Hiába intik és intették a kor­mányt az ország legkiválóbb vezérférfiai, élükön Apponyi Albert gróffal, hogy a szociális haladás alapfeltétele a konszoli­dáció utjának, eddig számba­vehető eredményt, vagy törek­vést ebben az irányban nem láttunk. De a kormánynak nemcsak ilynemű passzivitása, de bizo­nyos aggresszivitása is mintha a bal felé való tolódást segí­tené elő. Nem szólunk itt arról a mulasztásról, amellyel a bizo­nyos oldalról jövő szélsőséges izgatást nem próbálkozik a tör­vényes eszközökkel megfékezni. De a magyar szociáldemokrata párt belső válságával szemben olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas lehetne a mun­kások mai mérsékelt, jó­zan parlamentáris vezetőségével szemben éppen annak túlzó, rendbontó és erősen államfel­forgató frakcióját győzelemre juttatni. Ismeretes, hogy ez a válság Peidlék és a mérséklet hiján való radikális szociálisták között folyt le. A kormány igye­kezett a mérsékelteket diszkre­ditálni. Nem értjük ezt a törek­vést akkor, amikor a szociál­demokrata párt gyengítéséről ugy sem lehetett szó. Hisszük, hogy Bethlen kike­rülve a magyar politika kavargó ködéből, higgadtabb és mérle­gelőbb politikai előrelátással tér vissza külföldi útjáról. Indítvány-nap a nemzetgyűlésen Budapest, febr. 5. A nemzet­gyűlés mei ülésén Farkas Tibor indítványát, hogy a költségvetést küldjék vissza a pénzügyi bizott­sághoz, elvetették. Mándy Samu indítványát, hogy a többtermelés­nél az 1913. évi törvényt állítsák vissza, elfogadták, miután a pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a javaslatot elfogadhatónak tartja, de természetesen csak hosszú időn keresztül fokozatosan lehet életbe­léptetni. A pénzügyi bizottság ama indítványára vonatkozólag, hogy a kormány tegyen lépéseket a je­lenlegi zsoldos hadsereg helyébe a sorozott hadsereg érdekében, a honvédelmi miniszter kijelenti, hogy maga sem tartja az ország helyzetével összeegyeztethetőnek a trianoni béke eme parancsát, amely a toborzott hadsereg tartá­sára kötelez bennünket. Termé­szetszerű, hogy a magyar kormány mindent el fog követni, hogy be­látásra birja a Nemzetek Szövet­ségét és a nagyhatalmakat, hogy idővel a rendes hadsereg tartását engedjék meg. Áz indítványt el­fogadták. Ugyancsak elfogadja a pénzügyi bizottság ama indítvá­nyát is, hogy az Akadémia támo­gatására évi 12.C00 aranykorona segélyt adjanak. Elfogadták azt az indítványt is, hogy a tanszemély­zet 5 éves korpótlékát vissza­állítsák. Reischl Richárdnak a hadiköl­csönök valorizálására vonatkozó javaslatét elvetették. A pénzügy­miniszter bejelentette, hogy a va­lorizációról a legrövidebb időn belül törvényjavaslatot fog beter­jeszteni. Alföldi Bélának a közegészség­ügyre vonatkozó javaslatát elfo­gadják. • — Negyedik javaslatát, amelyben a tanulók közös vér­vizsgálatát indítványozza, nem fo­gadják el. A népjóléti miniszter azonban bejelenti, hogy a vene­reás betegségek megvizsgálására szakkörök behatóan foglalkoznak és erre vonatkozóan a legközelebb törvényjavaslatot fog benyújtani. Nem fogadta el a Ház Alföldi ötödik javaslatát, amelyben külön vérbajos kórház felállítását indít­ványozza. A házasság előtti köte­les orvosi vizsgálatra vonatkozó javaslatot szintén elvetik. De a népjóléti miniszter bejelenti, hogy erre vonatkozóan is rövidesen ja­vaslatot fog előterjeszteni. Ugyan­csak elvetik a kivándorlásra vo­natkozó javaslatát is. Politikai tükör Vass yóssef népjóléti miniszter nyilatkozata — Szociális problémák — Munkásbiztositás — Munkanélküliség elleni biztosítás Budapest, 1925. febr. 4. Lapunk tudósítójának alkalma volt Vass József dr. népjóléti és munkaügyi miniszter, helyettes mi­niszterelnökkel az általános poli­tikai helyzetről, szociális problé­mákról beszélni. A helyettes mi­niszterelnök tudósítónk utján a következőkben volt szíves nyilat­kozni : — Amikor a népjóléti és mun­kaügyi minisztérium élére állot­tam, ridegen arra az álláspontra helyezkedtem, hogy népjólétet nemcsak ésszel, bürokratikusán, hanem minél több érzéssel, szív­vel, minél tágabb körben kell ve­zetni és a lehetőség maximumáig kifejleszteni. Szerencsére a veze­tésem alatt álló minisztérium s a felügyeleti hatáskörömbe eső ösz­szes intézmények igen tehetséges, szakképzett, szociális gondolko­dású embereket szívtak magukba. Ennek küszönhető, hogy a meg­kezdett munka nem maradt meddő, hanem a népjólét fokozatos meg­valósítását hozta magával. Termé­szetesen még sok a tenni való. Az elmúlt évben sokat és ered­ményesen foglalkoztunk a rokkant­üggyel, a hadiórvák, hadiözvegyek ellátásával, a gyermek-, csecsemő­és anyavédelemmel. Az utóbbi időben különösen nagy súlyt he­lyeztem a munkásbiztositásra. Az 1907: XIX. t.-cikkel életbeléptetett munkásbiztositó pénztárak, a ma­gyar munkásság százezrének ér­dekeit szolgálva, immár két évti­zede osztja áldásait. Bár az intéz­mény, különösen kezdeti stádiu­mában nem volt ment minden hiba nélkül, ma már el lehet mon­dani, hogy különösen a forradalmi időket követő években hatalmas, országos közérdeket szolgáló, élet­erős intézménnyé nctte ki magát. A kormány határozott célja, hogy a munkásbiztositó pénztári intézményt a magyar összmun­kásság érdekeinek megfelelően fo­kozatosan kiépítse. Ebben a mun­kában igen nagy segítségemre vannak : báró Petricsevics-Horváth Emil dr., Sigmond Emil dr., Pap Géza dr. államtitkárok, Kinszker Albert miniszteri tanácsos, Smó­ling Sándor miniszteri titkár, Rodé János dr., a kiváló szociológus, az országos munkásbiztositó pénz­tár igazgatója : mind kiváló, nagy­tehetségű szakemberek, akik már a kezdet kezdetétől ott állanak a magyar munkásbiztositás élén és hatalmas munkásságuk révén úgy­szólván nélkülözhetetlen harcosai a munkásbiztositásnak. A kormány az utóbbi napokban ismét napirendre tűzte a munka­nélküliség problémáját. Mig egy­részről munkaalkalmak teremté­sére fekteti a fősúlyt, másrészt el­készült a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvényjavaslat, mely, ha sikerül gyorsan letár­gyalni, ugyancsak a magyar össz­munkásság érdekeit és általános politikai érdekeket fog szolgálni. — A kormány tehát, amint az programjából és cselekedeteiből is látható, azon van, hogy meg­felelő törvényjavaslatok és intéz­kedések létesítésével az ország érdekeit komolyan szolgálja. Mig a kormány az uj házszabályokkal azt akarta elérni, hogy a nemzet­gyűlés az ország érdekeit szolgáló javaslatokat gyorsan megvalósít­hassa, a különböző javaslatokkal, a szociális problémák gyors meg­oldásával azt akarja elérni, hogy az elégedetlenségnek, nyomornak még a látszatát is elhárítsa a bol­dog jövő felé törő nemzet útjából. A kormány megelégedést, nyu­galmat akar minden áron: fönt és lent, minden oldalon elérni. Cselekedeteiben a békés megér­tés, az általános köznyugalom utáni vágy vezérli, mert tudja azt, hogy azé lesz a nemzet pálmájg, aki vér és könny nélkül tud k<, mányozni. — Egyébként a politikai tükör minden felvetődő képét sz^iprflel tartva, a kormány minden Jö vése a teljés szanálásra ir Erre való tekintettel felveszi harcot minden olyan 0flk$ipval szemben, mely az orszqfy^nfp­jólét leromlását — Az uj házszabáfc^k utérv ^z ország fokozott munkáitfáRölíröea­zetgyüléstől és a korinán^ mittefent elkövet, hogy a köaóh^ffflk»!ia?fe­feleljen. Az ország többsége meg­unta a szájhősilfipplftlkátidaMeg­csömörlött a politikai élet számos, beteges megnyilvánulásától, az idegekre meiía destrukciótól és tekintélyrombetóstdfeHÁItatétoan : békére, munkáiéi véinak ag em­berek. . Jiosojío lödsezneJJab — Rem éljük, hogy é -teremtő t' Zürichben 72-vel fényezi ne ár koVonát,

Next

/
Thumbnails
Contents