Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-05 / 28. szám

Békéscsaba, 1925 február 5 Csüförfök 52-ik évfolyam, 28~ik szám Poíiíikai napilap Elöfisetósl dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 ' korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi Jánca, Felelői sserkesztő i P,-Horváth Bexa8. Telefonszám.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdet Sí díjszabás szerint. Szanálás tonkrejntással Az ország ellenőrzésére küldött fináncbiztos, de a magyar pénz­ügy miniszter is büszkén hirdetik, hogy a szanálás művelete szilár­dan halad előre, az állam pénz­ügyi egyensúlya biztosítva van És mig ez államgazdaság a rideg 6zámtani müvelettel, hogy ennyi bevételre van szükség és ezt kö­nyörtelenül behajtjuk és ebből ennyit lehet kiadni, tehát ennél többet egy fillérrel sem áldozunk, látszólag rendbe jött, addig két­ségbeesve látjuk, hogy én is, te is, a harmadik is válságos gon­dokkal küzd, hogy anyagi bajok­kal, sőt a tönkrejutás rémével küzködik. A külfölddel lebonyolítható gaz­dasági forgalmunk alig nevezhető valaminek, amelynek legkiáltóbb bizonyítéka, hogy szomszéd álla­mainkkal hiányoznak kereskedelmi egyezményeink. Ebben az ország­ben tehát mindenki a másikból él, minthogy pedtg mindenkitől, amije van, lassanként ez állam elszedi a maga szanálásához, a papiros­terv szerint végrehajtott szaná­lásnak az az eredménye, hogy amilyen mértékben javul az állam pénzügyi helyzete, olyan mérték­ben romlik és egyenesen a csőd­höz közelit az egyéneké. Az csak természetes, hogy ez a folyamat ilyen harmonikusan so­kéig nem tarthat, anélkül, hogy maga az állam, de az egész sza­nálás is fel ne forduljon tőle. Amikor tehát az egyik oldalon, minden polgárt és magángazda­ságot arra kell ösztökélnünk, hogy haladéktalanul hajtsa végre a maga szanálását s mindenekelőtt redukálja a legminimálisabbra igé­nyeit, ugyanakkor fokozott erővel figyelmeztetjük a kormányt, hogy a maga szanálása mellett siessen segítségére a polgároknak és mint az nála történt, elsősorban kölcsö­nökkel és elviselhető hitelnyújtás­sal tegye lehetővé a magángaz­dálkodás talpraállását. Mert ha ez nem történik, rövid idő múlva ál­lam és polgárok, szanálás és ta­karékosság csődöt mondanak. JJ költségvetés vitája Budapest, febr. 4. A nemzet­gyűlés mai ülésén a költségvetés első szónoka Mailott Nándor volt, aki rámutatott arra, hogy a világ­háború és a forradalmak után Bethlen teremtette meg a konszo­lidációt, de a végleges konszoli­dációhoz még súlyos áldozatokra van szükség. Ezekből az áldoza­tokból senkinek sem szabad ki­vonnia magát. Beszédében kivánta, hogy mielőbb meg kell kötni a kereskedelmi szerződéseket. Utána Mándy Samu beszélt, a földreform sürgős végrehajtását követelve. Zürichben a magyar koronát 72-vel jegyezték. As 1925. évi általános kereseti adó, jövedelem- és vagyona dóbevpllások Február hónap a vallomás határideje (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még el sem ültek a mult évi adó­kivetéssel kapcsolatban támadt izgalmak, még ismeretlen az adó­felszólamláíi bizottság tárgyalá­sainak határnapja és már meg­jelent az 1925. évre szóló kere­seti-, jövedelem- és vagyonadó vallomásra vonatkozó rendelet és ezzel kapcsolatban az uj adókive­tés réme. Az adózó közönség ér­dekeire való tekintettel közöljük a legfontosabb tudnivalókat és ezzel figyelmeztetjük olvasóinkat a bevallás életbevágóan fontos té'­nyére, mert a legtöbbször a ren­deletellenes bevallás az oka a téves, az adózó vagyoni és jöve­delmi viszonyaival ellentétes ki­vetésnek. Keresetadó bevallás adására kötelezettek Az általános kereseti adóra nézve bevallást tartoznak adni, mindazok a természetes szemé­lyek, kiknek általános kereseti adó alá tartozó foglalkozásuk van és azok a jogi személyek, kik nem tartoznak társulati adó alá. Bevallásra nincsenek kötelezve Az általános kereseli adó kive­tés céljára nem tartoznak beval­lást adni azok a jogi személyek, akik társulati adó alá esnek, a piaci árusok, végül azon iparosok, kik az 1924. évben háromnál több munkaerőt bármily rövid ideig is alkalmaztak. Munkaerő a tanonc és otthon dolgozó segéd is. Jövedelemadó beval­lásra kötelezettek Jövedelemadóra nézve általában azok tartoznak vallomást adni, kiknek örök jövedelmük 12,000.000 papirkoronát meghalad, kiknek 50 katasztrális hold földnél nincsen nagyobb földbirtokuk, feltéve, hogy házukon kivül más vagyonuk és szolgálati viszonyon kivül más jö­vedelemforrásuk nincsen. Jövedelemadó vallomásra nincsenek kötelezve A kereseti adó bevallás alól fel­mentett kisiparosok, uccai-, piaci­árusok, feltéve, hogy nincsen 50 kat. holdnál nagyobb földbirtokuk, a magánhivatalnokok, kiknek ösz­szes járandóságuk az elmúlt év­ben a 36,000.000 papirkoronát nem haladta meg, feltéve, hogy más jövedelmük nem volt, azok a köz­alkalmazottak, kiknek ilyen cimen más jövedelmük nem volt. Vagyonadóbevallásra nem kötelezettek A vagyonadóra nézve nem tar­toznak bevallást adni általában azok, kiknek 1924. év utolsó nap­ján tiszta vagyonuk értéke a 68 millió papirkoronát nem haladta meg. A bevallás tárgya A jövedelemadó kivetés céljára 8 csalódfőnek és vele együtt adózó családtagnak az 1924. év folya­mán szerzett mindennemű jöve­delmét papirkoronában be kell vallani. A jövedelemnek 15 ezer­rel való elosztása a jövedelem arany koronaértékét eredményezi. A vagyonadóra nézve azokat a vagyontargyakat kell bevallani, melyek 1924. év utolsó napján a családfőnek és családtagjainak tulajdonában voltak. A vagyon­tárgy értékéül a december 31-iki értékét kell bevallani. Az osztó­szám itt 17.000-es. A bevallás módja, ideje és helye Az általános kereseti adóra nézve egyrészt, a jövedelem- és vagyonadóra nézve másrészt kü­lön vallomást kell adni. Az álta­lános kereseli adóra, jövedelem­és vagyonadóra vonatkozó beval­lást 1925. évi február hó folyamán a városi adóhivatalnál kell be­adni. A beadott vallomásról elis­mervény kérhető. A munkaadók adatszol­gáltatási kötelezettsége Minden munkaadó köteles azok­ról az alkalmazottairól, kiknek összes illetménye 36 millió papir­koronát meghaladta, 1925. február hó folyamán a városi adóhivatal­nál név- és illetményjegyzéket be­nyújtani. Ezen jegyzékben nem­csak fizetést, lakbért kell kimu­tatni, hanem bármily néven ne­vezett járandóságot. Büntető rendelkezések A valótlan adat bevallását a kincstár az általános kereseti adó­nál mint adócsalást, a vagyon- és jövedelemadónál mint kihágást bünteti. Aki bevallását beadni elmulasztja, vagy azt későn, hiá­nyosan adja be, 10—50%-ig ter­jedő birsággal büntetik. Nagy vonásokban ezekben is­mertettük a most megjelent rende­letet és minden olvasónkat külön is figyelmeztetjük ezen rendeletnek saját érdekében leendő pontos be­tartására, mert a téves kivetéssel szemben a felszólamlási bizottság előtt csak azon adózó remélhet sikert elérni, ki bevallását a való­ságos tényeknek megfelelőleg ter­jesztette elő és azokat természe­tesen bizonyítani is tudja. Kiássák a rómaiak cirkuszát Róma, febr. 4. Az i'j közokta­tásügyi miniszter elrendelte, hogy a Circus Meximust tárják fel. Az ásatásokat a cirkusz északi olda­lán kezdték meg. Ostoros községet elpusztította a földrengés Eger, febr. 4. A földrengésokozfa károk csak most bontakoznak ki teljes nagyságukban, amikor is a hatósági közegek sorra járják a községeket, a károk megállapítá­sára. Az eddigi megállapítás sze­rint nagy kárt szenvedett az Eger közelében fekvő Ostoros község, ahol vasárnap is voltak földlöké­sek. Érdekes, hogy az ujabb épü­letek, amelyek erősebbeknek lát­szanak, a rengéstől jobban szen­vedtek, mint a vályogviskók. A terméskőből kifaragott föld­alatti pincehelyiségek már az első lökéseknéj hasznavehetetlenekké váltak. Ép ház jóformán nem is maradt. A rengések borzalmait növelte az állandó földalatti moraj is. A lakosság a vasárnapra vir­radó éjszakát a szabadban töl­tötte. Rendkívül megrongálódott a templom, amelynek mennyezete leszakadt, ugy, hogy a közönség elől teljesen el kellett zárni. A hajléktalanok felsegélyezésére moz­galom indult meg. Tisztújítás a Népegyletben Nagy előkéssületek a bálra (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap reggel folyt le a békés­csabai Általános Népegylet uj veze­tőségének megválasztása, amely az eddigi vezetőség iránti teljes bizalom megnyilvánulását eredmé­nyezte. Ez azt bizonyítja, hogy a tagok a vezetőség iránt a legtel­jesebb bizalommal viseltetnek és működésével minden tekintetben elégedettek. A választás iránt — amely Pollák Arnold vezetése mel­lett folyt le — igen nagy érdeklő­dés mutatkozott, amit az is bizo­nyíthat, hogy noha a szavazás a délutáni órákig tartott, a szavazók csaknem állandóan tömött sorok­ban járultak az urnák elé. A választási elnök délután 4 órakor hirdette ki az eredményt, amely a következő: Elnök: Kraszkó Mihály, alel­nök: Kolárovszki Mihály, jegyző: Sipiczki János, pénztáros: Bo­tyánszki Mihály, ellenőrök : Varga E. András, Varga K. János, könyv­tárnok: Szák János, háznagy: Mitykó András, számvizsgálók: Bohus K. Mátyás, Csicsely György, választmányi tagok : Darabos And­rás, Csjernyik Mátyás, Hankó Ta­más, Román Pál, Zsiros János, Machlik János, Nóvák György, Pollák Arnold, Mokos György, Kerekes János, Such Pál, Tóth György, Duna György, Hugyecz. András, Lrpták F. György. Gyeb­rovszky Pál, Pálenkás János, Ko­ván Pál, Koszna Pál, Lipták Mi­hály. Itt emiitjük meg, hogy a Nép­egylet évi rendes közgyűlését még február hónap folyamán megtartják.

Next

/
Thumbnails
Contents