Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-02-04 / 27. szám

2 •K* Kfix«IKtt% •»•« KrtZl.ftl»< Békéscsaba, 1925 február 4 az ország javát akarja. Nem fognak szétugrasztani bennünket, mint .-íhogy azt már meg is próbálták. En azt üzenem nekik, ne fáradjanak, mert mi meggondoltuk, hogy mit tettünk és nem leszünk árulói ennek az ügynek 1 Hamis beszéd az, hogy a passzivitásnak nincs eredménye. Rámutathatok arra, hogy a passzivitásnak igenis voltak már eredményei, sőt sokkal nagyobbak, mint ha benn volnánk a Házban. Elértük azt, hogy az élellenzék megjelent a láthatáron és sióba hozta a munkanélküliséget, amit mi már annyira elcsépeltünk eredmény nélkül. Elértük azt, hogy — noha a miniszterelnök a munkanélküliségről azt mondotta, hogy az egy hajánál eiőcibált kérdés — most egyszerre sürgős ügy lett, akárcsak a forgalmiadó kérdése, amely azért lelt sürgős nekik, mert mi az országban agitálunk ellene. Hát legyen ezért a pálma az övék, de a haszon a nemzeté! (Éljenzés.) — Most, hogy passzivitásban vagyunk, kijelölnek hivatalos énekeseket és e'énekeltetik velük, hogy milyen káros a numerus clausus az országra nézve. (Közbekiáltások : Le vele 1 Szégyentörvény 1) Addig nem vo!t káros az országra, amig mi küzdöltünk ellene? Hasonló a büntetőnovella is, amely csak arra jó, hogy a passzivitás mellett iró újságírókat becsukassák. A nyomorúságos helyzetben élő magántisztviselők már évek óta könyörögnek, hogy jogviszonyaikat törvényerőre emeljék és most, hogy minden fáradozásunk után passzivitásban vagyunk, rohannak kiirni, hogy nyugodjanak meg, a javaslat készen van. Tudják, hogy mivel a magamhoz hasonló forradalmárok az országot fogják járni, hamar le kell csillapítani mindenkit. Apaszsziuitásnak volt eredménye a miskolci választás és a békéscsabai képviselőtestületi választás. Azt kérdem önöktől, hogy miután meghallgattak bennünket, ítéljék meg : tehettünk volna-e helyesebbet és okosabbat a kereszténység és Nagymagyarország érdekében, mint ezt az összefogást ? Bízzanak bennünk a polgárok, mi a szegények, a védtelenek és elhagyottak érdekében a szükséges lépéseket a kellő időben meg fogjuk tenni. Percekig tartó taps és élienrivalgás volt a válasz a hallgatóság részéről a képviselő szavaira. Kéthly Anna beszéde Utána Kéthly Anna beszélt. Aggodalmát fejezte ki afelett, hogy miután a népgyüléseiket rendre betiltják, ezentúl a fehér asztalnál való összejöveteleiket is be fogják tiltani. Pedig harcolni kell az ellen a kormány ellen, amely zászlójára tűzte a keresztény jelszót, de mialatt azt hirdeti, hogy engedjétek hozzám a kisdedeket, öt év alatt olyan gyermekhalandóságot tür el az országban, amilyen itt még sohasem volt. Én — mondotta — pártom szociálpolitikai különítményének vagyok tagja. (Baross János: Ez az egyetlen szimpátikus különítmény Magyarországon). Igy tudom, hogy az Alföldet teljesen tönkretette a népbetegség, amely ellen semmit sem tesznek. A hadirokkant-kérdés is nyilt seb. Az adózás igazságtalan, e téren a kormány nagyszerűen érvényesiti az evangélium igéit: „Kedvesebb nekem a szegény fillérje, mint a gazdag forintja." (Nagy derültség.) A szanálás arra volt jó, hogy a forgalmi- és fogyasztási adókat felemeljék és ezzel a szegény néposztályt terheljék meg. Csak az igazi választás ragadhat ki bennünket abból a posványból, amelybe ma már szinte belefulladunk. Nagy Vince beszéde Az óriási tetszéssel fogadott beszéd után Nagy Vince volt belügyminiszter emelkedett szólásra. Nagy Vince a Kossuth párt nevében üdvözölte a polgárságot. A szanálással — mondotta — azt a műveletei végezte a kormány, hogy amikor nem volt pénze, nemcsak beruházásokra, hanem arra sem, hogy költségvetési egyenlegét rendezze, megalázkodott a külföld előtt egy olyan potom összegért, amelyet bármely nagyobb vállalat rendelkezésére bocsátott volna. Ezzel szemben lekötötte az ország összes jövedelmi forrásait. Bármennyire elszakították tőlünk gazdag vidékeinket, az ország mégis rendelkezik nagy gazdaságokkal és maga is meg tudta voLia adni azt a kölcsönt, amelyért megalázkodtunk. Már az ötödik földreformot hajtják végre, de nem láttam még egyetlen földmunkást, aki helyzetével megelégedve azt mondta volna, hogy „ezt a földreform következtében élvezem." A földreformmal csak csalják az országot. Mi nem az ellen a kapitálizmus ellen beszélünk, aki tudja, hogy mi a kötelessége, hanem a kapitálizmus kapzsisága ellen, amely nem elégszik meg a tisztességes haszonnal. A tőkének is ismernie kell hazafias kötelességé!. Ezt nem látja sehol sem és a kormány is beavatkozás nélkül türi ezt. A kisiparosok és kiskereskedők azt hiszik, hogy ők független iparosok és kereskedők, de ne felejtsék el, hogy az ő függetlenségüket elvette a kormány abban a pillanatban, amikor túlságosan nagy adóterhekkel rótta meg őket. Szemünkre vetették so" kan azt, hogy nemzetközi kapcsolatot keresünk. Akkor teszik ezeket a szemrehányásokat, amikor azt látjuk, hogy a kapitálizmus megleiemtette nemzetközi összeköttetéseit, amikor a baákárok internácionáléja már régen megvan, amikor Mayer János elment a zö'd internácionále üléseire, amikor azt látjuk, hogy a katolicizmusnak is megvannak a maga nemzetközi szervezetei, amikor a nacionalista fajvédők is nemzetközi kapcsolatokat keresnek : akkor követ dobtak ránk azért, mert összeköttetésbe léptünk olyan szervezettel, amely a trianoni szerződés revízióját kívánja. Esztergályos beszéde A következő felszólaló Esztergályos János volt, aki elmondotta, hogy a magyar szocialisták már ezer év óta passzivitásban vannak ebben az országban, mert a dolgozóknak nem engedték meg, hogy akaratukat nyilváníthassák. — A szociáldemokrata párt becsületbeli kötelességének tartotta, hogy a demokratikus polgársággal összefogjon és ez összefogás mellett becsületesen ki is fog tartami minden fenyegetés ellenére. Ha Bethlen azt akarja, hogy a passzivitásunk szűnjék meg, adja meg az általános, egyenlő, titkos választójogot, biztosítsa az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságot. Baross a földreformról Baross János beszédében a hitbizományok kérdéséről beszélt, kifejti, hogy a Dunántul után mingyárt Békéscsaba következik azok közölt, hol a latifundiumok leginkább dominálnak. Ilyen körülmények között nem mondhat mást a földreformról, mint hogy frivol játék az, amely nem tudja, de nem is akarja megoldani Magyarország egyik regi sebét, a földkérdést. Mi hisszük és bizunk abban, hogy a mi szövetkezésünk meghozza az eredményeket, nem a magunk számára, nekünk nem kellenek eredmények, hanem a közösség érdekében. Szabó Imre beszédében kiemelte azt, hogy a kisexisztenciáknak, kisembereknek össze kell fogniok, mert csak az összefogás alkalmas arra, hogy a reakciót megbuktassa. Kraszkó Mihály beszéde A közönség ekkor Kraszkó Mihályt kívánta hallani, aki engedett a kívánságoknak és szintén felszólalt. — Amióta vezéremet a fekete kéz elpusztította — mondotta — szívvel-lélekkel vezetem a békéscsabai törpebirtokosokat. A legutóbbi községi választásokkal megmutattuk az országnak, mit lehet tenni és el is állt az ország szeme, mit tehet a nép, ha összefog. A búzáért ma 600 ezer koronát kell a gazdának zsebrevágni, de ebben a kisgazdának nincs öröme. Elitélem a kormány politikáját, mert akkor kellett volna a buza árát megszabni, amikor azoknál, akik az ország terheit viselni kötelesek, a buza mé^ megvolt. Ma három osztályon fekszik az ország ereje, abban van a fennmaradásuk lehetősége : a kisparaszt, a földmunkás és az ipari munkásban. Az ország fennmaradása mellett kitartunk, ha éhezünk is s ha lesz miből, szívesen fogrnk adót is fizetni, még ha az u'olsó buzaszemet kell is odaadnunk. Ezután a békéscsabai földreform különösségeiről beszélt. Gulyás Mihály földmunkás rövid felszólalása után Szeder Ferenc, Békéscsaba nemzetgyűlési képviselője emelkedett szólásra. Szeder a bécsi útról — Sok reményt nem fűzött a parlament munkájához a ciklus megkezdésekor. Minden jószándék hajótörést szenvedett, mert a parlament osztályérdekből, szuronyokból került össze. Nem sajnálom azt, hogy kivül vagyunk, hogy két hónap óta külön harcolunk, mert most látjuk, kik ezek, kik kormányozzák ezt a szerencsétlen országot. Eddig mi voltunk a kerékkötők, az akadálya annak, hogy egészséges törvénvalkotások létesüljenek. Most pedig, amikor módjuk volna dolgozni, a parlament mint üres malom forog. Csinálnak müvitákat, feleselnek egymással. Minket meg bolsevistáknak, felforgatóknak neveznek. Kineveznek naponta hazaárulónak, hogy ők naponta megmenthessék a hazát. Velünk szemben Bethlenék és csatlósaik ne mentsék meg a hazát, nem akarjuk elárulni és forHmna, osuz, Mm ellen di%thermiá8 kezelések. Villamos fürdők biztos gyógyulást eredményeznek, úgyszintén Quarzfény-kezelések angolkóros tüdőbeteg vérszegény gyermekeknek. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen intézetében Rndrássv-ut 7.1.e. 3. (Kociszky-palota) radalmat csinálni. Magyarországon egészséges politikát csak a demokratikus polgárság és a munkásság teremthet. A politikai káoszból csak egyetlen kivezető ut van: a dolgozók összefogása. Azok védik ma az országot, akik nyugodtan nézték, hogy gyilkosok garázdálkodnak, hogy rablógyilkosok a tisztesség köntösében tetszelegnek. A bécsi tárgyalásokat különféleképen kommentálták. E'scsorban maga a miniszterelnök, aki a tényeknek meg nem felelően világította meg ezeket a tárgyalásokat. Az igazságnak az felel meg, hogy mi, szociáld jmokraták tagjai vagyunk az internacionálénak, azonban ennek a kapcsolatnak a keretén belül teljes autonómiánk van, ami annyit jelent, hogy belügyeinket függetlenül és önállóan intézhetjük. Partunk minden egyes tagja tiltakozott volna az ellen, hogy rajtunk keresztül az ország belügyeibe akartak volna avatkozni. De ez nem is történt meg. Az internacionálé végrehajtó bizottságának az elnöke előzőleg kijelentette, hogy csak barátságos jó szolgálataikat akarják felajánlani ; és ez a gondolat kisérte végig az egész tárgyalást. — A szociáldemokráta párt megy a maga utján előre, hogy a munkanélküliek számára munkát és megélhetést biztosítson és arra törekszik, hogy az adórendszert megváltoztassa olyan mértékben, hogy a nagyobb vagyonra helyeztessék a nagyobb suly, ne pedig a kisemberekkel fizeltessen meg mindent a kormány. A képviselők felszólalásai után végül újra Szilágyi Lajos szólt még néhány szót, kijelentve, hogy a békéscsabai szónokok szavaiból hatalmas erőt fog meríteni kép viselőtársaival együtt a további küzdelemhez. Zárszavában hangoztatta, hogy nem forradalmat, nem felforgatás! akarnak, hanem hogy a nemzet igazi akarata érvényesüljön és olyan kormány kerüljön uralomra — de nem puccs utján — amely a nemzet talajába legmélyebben ereszti be a gyökereit, főleg a munkásság és a kispolgárság talajába 1 Békéscsaba városa megmutatta, hogy a polgárságnak és munkásságnak össze kell fognia. Szívből kívánom és akarom, hogy ez a kézfogás tartós maradjon. Percekig tartó éljenzés és tapsvihar zúgott fel a beszéd után, majd a vacsora éjfélután egy óra tájban a legteljesebb rendben véget ért. fafrtéHesitő K-T Telefon 210 Munkácsi-u. 9 Begyújtásra alkalmas száraz, hasábos, dorong és aprított tűzifát, faszenet legolcsóbban szállít. 1 mm. rendelést is hazaszállít!