Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-30 / 24. szám

Békéscsaba, 1925 január 30 Péntek 52-ik évfolyam, 24-ik szám BEKESME6YEI EOZLONT Politikai napilap möílxetéal dijak : Helyben és vidékié postán küldve : negyedévre T5.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabáig II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeifc*. díjszabás szerint. A nemzetgyűlés követeli a többtermelést Budapest, jan. 29. A nemzetgyűlés mai ülésén a költségvetési vita serén Széchenyi Viktor a többfermelés akadályaival, a pénzszerzés nehézségeivel, a drógaségi hitel kéidésével és a magas adókkal foglalkozott. A többtermelés egyik igen fontos biztositéka a mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztése. Ebben a tekintetben a kiadott rendelet nem felel meg a követelményeknek. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy Hollandia 100% al, Németország 35%-al többet termel, mint Magyarország. Kívánatosnak tartané, ha a most földhöz jutottakat képezné, ki a komoly gazdálkodásra, hogy minél jobb termelési eredményeket érjünk el. Pallavicini György kifogásolja a miniszterelnök ama kijelentését, hogy Magyarország semmit sem adhat más országoknak. Nekünk gazdasági szempontból külföldi összeköttetéseket kell szerezni. Kifogásolja az orosz—magyar szerA színészet támogatását kéri a kormány Miniszteri rendelet a polgármesterhez ződés megkötését. Megemlíti, hogy Benes ma már nem az a nagy mumus Európában, aki eddig volt. Megunták már, hogy minden lében kanál és mindenbe beleavatkozik. A miniszterelnöknek azon kijelentésében, hogy az Ulain-per máskép végződött volna, ha bizonyos magasabb személyeket belevontak volna, kijelenti, hogy ebben a tekintetben a tekintélyek lejáratását látja. IVégül foglalkozik a keresztény politika kérdésével. Nem ért egyet a fajvédőkkel, mert Magyarországon magyar fajról nem lehet beszélni. Nagymagyarországon a magyar faj kisebbségben van és vannak olyan testvéreink, akiknek a magyar fajhoz semmi közük nincsen. A politikában csak egy összetartó gondolat lehet és ez a Szent István birodalmához való tartozás. A kormányt nem tartja alkotmányosnak, és a költségvetést nem fogadja el. A vidéki színészet az utolsó esztendőkben olyan válságos helyzetbe jutott, hogy a legtöbb nagy vidéki szinház állandó nehézségekkel küzd. A színházak kiadása tudvalevőleg nemcsak hogy nem ' csökkent, sőt aranykoronában is emelkedett, ellenben a közönség teherviselő képessége nem lehet arányban a helyárakkal. Ilyen körülmények között egymásután jutottak katasztrofális helyzetbe a nagy vidéki színházak igazgatói, a színházak egymásután cseréltek gazdát és sok helyen konzorciális társulatok alakultak. A vidéki színészeinek ez a válsága részben annak is az eredménye, hogy a legtöbb város nem támogatja azzal az erővel a vidéki színészetet, amint azt békében tette, sőt a legkülönbözőbb terheket rójja a színházakra. A vigalmi adó, a rendőrségi dijak, a tűzoltó dijak és az ingyenpáholyok rendszere érvényesül sok helyen, ahelyett, hogy támogatnák a színházat. Az Országos Szinészegyesület pár hónappal előbb ankéton foglalkozott ezzel a kérdéssel és ankétot tartott ebben a kérdésben a színpadi szerzők egyesülete is. A kérdés azonban nem oldódott meg, mignem most a közoktatásügyi miniszter a megyék alispánjaihoz és a törvényhatósági városok polgármestereihez rendeletet intézett, amelyben a következőket mondja: „Teljes tudatában annak, hogy az ujabban ismét válságba jutott vidéki színészet a mai időkben különösen fontos kulturhivatását csakis a ránehezedő súlyos anyagi terhek jelentékeny csökkentése esetén töltheti be eredményesen, minden rendelkezésemre álló eszközzel azon vagyok, hogy a vidéki színészetet az őt fenyegető összeomlástól megmentsem. E célból felhívom Címedet, hogy az általam engedélyezett színtársulatokat a saját hatáskörében minden tekintetben támogassa és hasson oda, hogy működésűk elsősorban a színházi, vagy színjátszásra alkalmas helyiségeknek díjtalan, vagy nagyon mérsékelt bér mellett való átengedése, valamint a fűtési és világítási költségek elengedése, vagy legalább is önköltségi árban, esetleg méltányos átalányösszegben való rendelkezésre bocsátása, végül a vigalmi adók teljes, vagy nagy részben való elengedése stb. által biztositható legyen." Békéscsaba uj képviselőtestülete, amely a fokozottabb haladás szolgálatában kíván állni, bizonyosan meg fogja szívlelni a miniszter intencióit és a színtársulat hatalmas és fontos kulturmissziójára való tekintettel könnyíteni fog a színháznak azon a terhén, amelyeket a város rakott rá. Az uj képviselőtestület belátásától és akaratától függ, hogy a szinház itt is megkapja azokat a kedvezményeket, amelyeket más városok adnak a társulatoknak: a világítási dijak, valamint a vigalmi adó mérséklését. Zürichben a magyar koronát 72-vel jegyezték. 20 koronás arany 310000 papírkorona. Hogyan lehet nem létező gabonával kereskedni ? (A Közlöny eredeti tudósitásaj Farkas Antal békéscsabai gabonaés terménykereskedő irodájában 1923 január 6-án megjelent Szántó Menyhért napykamarási kereskedő és gazdálkodó. Szántó társaságában egy gabonaügynök is volt, akinek közvetítésével 100 métermázsa rostált, egézséges tengerit adott el a terménykereskedőnek, 7500 koronás alapár ellenében. A vételről Farkas Antal kötlevelet állított ki, amelyet Széntó Menyhért aláirt, majd a terménykereskedő 100C00 koronányi előleget fizetett ki a tengeri vételárára. Néhány nap múlva Farkas Antal a megbeszélés értelmében vasúton elküldetett Nagykamarásra 130 aarab üres zsákot, amelyekbe Szántónak a kukoricát kellett volna rakatnia. A zsákszállitmány a medgyesegyházai vasútállomásra került, ahol hetekig feküdt, anélkül, hogy akár Széntó Menyhért, akár másvalaki érdeklődött volna iránta. Amikor a szállítmány már éppen egy hónapja feküdt az állomáson, a vasút felszólította a feladót : rendelkezzék a zsákokkal, mert a címzett hallani sem akar a 130 zsák kiváltásáról. Farkas Antal ekkor egymásután küldözgette a felszólításokat Szántó Menyhértnek, a letelt határidőn tul utólagos teljesítési engedélyt is adott neki. De ez nem vezetett eredményre. Szántó nemcsak hogy a tengerit nem szállította, de még a zsákokat sem váltotta ki. Ekkor Farkas Antal, aki ezt a kukoricát már másnak adta el és kénytelen volt szállítani, szorult helyzetében mástól vett 100 métermázsa tengerit, amelyen aztán — magasabb áron történvén a beszerzés — nagy veszteségei voltak. De veszteségeket szenvedett amiatt is, hogy a zsákkölcsönzővállalatnak a tulajdonképen használatba sem vett zsákokért jelentékeny összeget kellett fizetnie, a vasútnak pedig tekintélyes nagyságú fekbért. A rosszul sikerült üzlet miatt Farkas Antal feljelentéseket tett Szántó Menyhért ellen. Az egyik feljelentés a nemlétező gabona eladása miatt panaszolta be a gazdálkodót, aki ellen a 100.000 korona előleg visszatartása miatt is feljelentést tett Farkas. Az utóbbi ügyet most tárgyalta a békéscsabai járásbíróság. Szántó Menyhért a tárgyaláson tagadni igyekezett, de minden állítását megdöntötték a tanúvallomások és a sajátkezüen aláirt kötlevél.. amely tanúsította, hogy 100 métermáza tengerit adott el Farkasnak, noha tengerije nem is volt A bíróság bűnösnek mondotta ki Szántó Menyhértet sikkasztás vétségében és ezért őt egy hónapi fogházra és félmillió korona pénzbüntetésre itélte. Szántó felebbezett az ítélet ellen. A húsipar vasárnapi munkaszünete Közölte lapunk a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a szegedi kereskedelmi- és iparkamarához intézett azt a leiratát, amellyel felszólította a kamarát, hogy a húsipar vasárnapi munkaszünete tárgyában hallgassa meg a kerületébe tartozó érdekeltség véleményét s ehhez képest ez ügyben tegye meg javaslatát. A kamara eleget is tett a miniszter ebbeli felhívásának és a kerületébe tartozó érdekeltség meghallgatása után a következő állásfoglalás bontakozott ki az ügyben: A legkisebb helyeken működő husiparosokat az a körülmény, hogy vasárnap esetleg alkalmazottak nélkül lesznek kénytelenek dolgozni, nem igen érdekli. Ezeknek az iparosoknak ugyanis alkalmazottjuk nincs és ha van is tanoncuk, az családtagnak lévén tekinthető, vasárnapi munkájában amúgy sem lenne megakadályozható. A nagyobb helységek husiparosai ragaszkodtak alkalmazottaik vasárnapi mufikájához, már kifogás szempontjából is, mivel az alkalmazottaknak ily helyeken csak vasárnap van alkalmuk tömegmunkát végezni s igy az alkalmazottaknak helyes kiképzést nyújtani. A legnagyobb helységek alkalmazottai az egész év folyamán kérték az alkalmazottak igénybevehetőségét, különösen fogyasztói érdekből is. A kamara mindezen állásfoglalást a miniszterhez azzal a javaslattal terjesztette fel, hogy a húsipar speciális helyzete megköveteli az alkalmazottak egész évi igénybevételét, mégis, hogy az alkalmazottak heti pihenőjükhöz hozzájussanak, azt javasolta a miniszternek, hogy az alkalmazottak a vasárnapi pihenőjük helyett a hét egy más napjának szabadnapul történő engedélyezésével kárpótoltassanak. 4 és fél millió csel) koronás csalás Pozsony, jan. 29. A Párkányi Kereskedelmi és Iparbank közgyűlésén megállapították, hogy a bank volt igazgatója a felügyelő bizottságot és az igazgatósági tagokat évek óta félrevezette. Az igazgató, dr. Frühauf Albert néhány tisztviselő segítségével hamis mérlegeket készített, hogy ilyen módon a részvényeseknek magas osztalékot tudjon fizetni. A veszteség 4,540.000 K, csupán 3,900.000 K áll rendelkezésre.