Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1925-01-28 / 22. szám

2 BEKÉSMIS6*:«)| ÜCÖZLOHlf Békéscsaba, 1925 január 28 „A kormány elhanyagolta az Alföldet" Budapest, jan. 27. A nemzet­gyűlés mai ülésén folytatták a költségvetés általános tárgyalását. Első felszólaló Erődy-Harrach Ti­hamér. A földbirtokreform végre­hajtása nem történik meg abban a mértékben, ahogy azt az agrár­közönség elvárja. Határozati ja­vaslatot terjeszt elő, mely szerint a nemzetgyűlés utasítsa a kor­mányt, hogy a földbirtokreform végrehajtásáról pontos kimutatást terjesszen a nemzetgyűlés elé és az OFB elé. Ugyancsak határo­zati javaslatot terjeszt be a hitbi­zományi birtokok feloszlatására vonatkozólag. Ezután a kultusz­tárca bírálatára tér ét. Felemlíti, hogy az Operaház fenntartására többet fordit a kormány, mint az utak fenntartására. A népnevelés is igen gyenge lábon áll, majd foglalkozik a népjóléti tárca költ­ségvetésével. Kifogásolja, hogy ebben az évben még kevesebbet irányoztak elő a közegészségügyre, mint a mult évben. Rámutat arra, hogy minden rokkantra egy napra 422 papírkorona jut, a költségve­tésbe beállított összeg szerint. Kérdi, hogy hol itt a létminimum. Továbbá a gyermekvédelemre for­dított összegeket is kevesli. Mint az Alföld képviselője, első­sorban is az Alföld problémájára óhajt rámutatni. Kifejti, hogy a kormány elhanyagolta az Alföldet és inkább a nemzetiségi vidéke­ket favorizálta. Éppen ezért az Qgész Csonkamagyarországnak egy nagy problémája van és ez az Alföld problémája. Az Alföldet kell megerősítenünk gazdasági és kulturális szempontból. Erre annál is inkább szükség van, mert az Alföldön olyan erők vannak, ami­lyenek a világon sehol sem talál­hatók. Csak ha az alföldi falut gazdaságilag és kulturális szem­pontból fogjuk megerősíteni, akkor tudjuk pótolni azokat a hiányokat, amelyek a vezető intelligenciában mutatkoznak. Csak ugy tudjuk megerősíteni a vezető intelligen­ciát, de nemcsak az intelligencia, hanem a kisipar kérdése, is az Alföldön lakó kisgazdaosztályra van utalva. Az Alföldön elsősor­ban a népiskolákat kell fejleszteni. Rámutat továbbá arra, hogy a földreform során kiosztottak 127 ezer házhelyet és körülbelül ugyan­annyi család jutott földhöz. De igy ez még nincs eléggé megoldva, hanem ezeknek gazdasági életét fogyasztási szövetkezetek és hitel­szövetkezetek révén lehetővé kell tenni, hogy a szükséges eszközö­ket beszerezhessék. A gyümölcs­termelést is jobban kellene ren­dezni. Örömmel üdvözli a kor­mány tevékenységét az Alföld fásítása tekintetében. Erre valóban nagy szükség van. A selyem­tenyésztés érdekében is erőteljes akciót kell megindítani. Ezután rátér az anya- és csecsemővéde­lem kérdésére. Nagyon megnehe­zíti a gyermekvédelmet az, hogy amig békében 2—6 koronát jut­tattak a nevelő szülőknek, addig Zürichben a magyar koronát 72-vel jegyezték. most mindössze 40 fillért kapnak. Ez a csekély hozzájárulás igen nagy gondot ró a vidéki árva­házakra. Kéri a kormányt, hogy nyújtson be erre vonatkozólag törvényjavaslatot a nemzetgyűlés­hez. Majd áttér a fiatalkorúak vé­delmére. Kifejti, hogy a gyermekvédelmi intézmények a háború folyamán mind visszafejlődtek, ugy, hogy most a társadalomnak kell össze­fognia, hogy a mai hibákon segít­sen. Statisztikai adatokat olvas fel, melyek szerint a fiatalkorúak igen kriminális helyzetben vannak. A gyermekek iskoláztatása terén rámutat annak fontosságára, hogy a sok gyermekes családokat állami támogatásban kell részesíteni és igy lehetővé tenni, hogy a gyer­mekeket iskoláztassák. Kiss Meny­hért beszéde elején szóváteszi a tisztviselők jutalmának kérdését. A karácsonyi jutalmakkal kapcso­latban hiteles kimutatás beterjesz­tését követeli. Foglalkozik a nu­merus clausussal és kijelenti, hogy itt nem gyűlöletből, hanem hazafias érzésből az a felfogása, hogy addig, amig az ezeréves magyar nép fiai nem tudnak el­helyezkedni, addig másnak sincs joga tthoz, hogy itt elhelyezked­jék. Miután szerinte a kormány a numerus clausus és a választójog következtében megváltoztatta pro­gramját, fel kell oszlatni a nem­zetgyűlést. A8 amerikai mérnök, aki angolosan távozik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Piroska Mihály, a Nádor-szálló portása és Csulik György a kávé­ház főpincérje. feljelentést tettek a rendőrségen egy magát amerikai mérnöknek kiadó egyén ellen, hogy az őket megcsalta és azután feltűnés nélkül távozott. A felje­lentésben előadták, hogy az ame­rikai mérnök 6 nappal ezelőtt érkezett a szállóba, ott elegáns szobát nyittatott magának, majd reggel, délben és este alapos lakomákat csapott magának az étteremben. A fizetésről azonban következetesen megfeledkezett, összesen — 6 napig. Ekkor már gyanakodni kezdtek az ameriká­nus mérnökre az egyszerű embe­rek s a mérnök ur, ugy látszik, megszimatolta a bizalom elillaná­sát, mert egyszerűen nem jelent­kezett többé a szállodában. A feljelentésre a rendőrség nyo­mozni kezdett a „mérnök" után. aki adósságok hátrahagyásával szökik meg a szállodából. Rövi­desen sikerült őt kézrekeriteni, ekkor kiderült, hogy a mérnök ur egyáltalában nem mérnök, hanem Perlusz Jenő 42 éves apátfalvi születésű kereskedő, akit a szegedi törvényszék és rendőrség több­rendbeli csalás és sikkasztás miatt már régóta köröz. Perlusz Jenőt, aki itt-ott ameri­kai orvosnak is szokta magát kiadni, a rendőrség letartóztatta és átadta a szegedi törvényszék fogházának. Timár Endre meghalt Részvéttel vesszük a hirt, hogy Timár Endre békéscsabai érdemes szabómester, az ipartestület hosszú időn át volt elnöke, az Iparos Ol­vasókör elnöke, iparkamarai kül­tag, volt városi képviselőtestületi tag kedden délelőtt fél 11 órakor elhunyt. Timár Endre halálát hu­zamosabb idő óta tartó gyengél­kedés, majd hosszas szenvedés előzte meg. Timár Endre egyszerű, derék iparosember volt, aki becsületes­ségével és szorgalmával küzdötte fel magát az ipartestület vezető­jévé. Mint ipartestületi elnök, két cikluson keresztül vezette iparos­társai ügyeit, pusztán az iparos­ság bizalma és becsülése folytán. A város közéletében jelentős és érdemes szerepet vitt s a köz mindenkor fáradhatatlan katonát talált személyében. Halála város­szerte őszinte, mély részvétet keltett. Halálával az ipartestület ma dél­után rendkívüli közgyűlésen fog­lalkozott és elhatározta, hogy néhai elnökének végtisztességtételén mél­tó módon fog kifejezést adni rész­vétének. Az ipartestület ezúton is kéri a város iparosságát, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a temetésen. Gyülekezés szer­dán délután 2 órakor lesz a Jókai­uccai gyászháznál. A temetés dél­után 3 órakor megy végbe. Nem fizetik a báli jövedelmeket a testnevelésnek As alispán életrevaló ötlete a behajtásra Mór többször is megírtuk, hogy a testnevelési törvény végrehajtása folytán várrríegyei testnevelési ala­pot kell létesíteni. Ezt az alapot maga a törvényhatóság igyekezett megteremteni a saját erejéből, a kísérlet azonban nem vált be, mi­vel a vármegye a költségvetésben csak igen csekély, szinte elenyé­szően jelentéktelen összeget tudott az alap számára biztosítani. Épen ezért az alispán ötletéből kifolyóan a vármegye ugy határo­zott, hogy a bálák és táncvigal­mak bruttó bevételének öt száza­lékát a testnevelési alap javára be kell szolgáltatni, amely rendel­kezés alól senki számára sincs kivétel. Ennek az öt százaléknak fele aztán a vármegye testneve­lési alapját illeti, a másik fele pe­dig annak a községnek testneve­lési alapját, amelynek területén a táncmulatság lefolyt. ,1 ellen dlathermlás kezelések. Villa­mos fürdők biztos gyógyulást eredmé­nyeznek, úgyszintén Quarzfény-keze­lések angolkóros tüdőbeteg vér­szegény gyermekeknek. Dr. FISCHMANN MIHÁLY röntgen intézetében flndrássv-ut 7.1.e. 3. (Koeiszky-palota) lak, arany- és ezüst brokát, atlaszselyem, kék, piros és szürke sevró bőrökből mérték szerint pár nap alatt a leg­finomabb Ízléssel készülnek Péterit Imre Cipőáruházában Reklámárak i Lak körömcipS kiváló minőség.... 380 ezer Antilop köröm cipők minden szinben . . 309 ezer Antilop pántos cipők minden szinben. . 350 ezer lak I pántos és 2 pántos kiválj minőség 390 ezer A határozatot a megyegyülés után jóváhagyás céljából felter­jesztették a belügyminiszterhez. A belügyminiszter ma küldte meg jóváhagyási záradékát azzal, hogy a legnagyobb készséggel hozzá­járul a bálák és mulatságok ilyen­fajta megadóztatásához és ehez a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter is engedélyt adott. A minisz­ter megjegyezte, hogy indokolt esetekben az öt százaléknál na­gyobb részesedést is lehet igé­nyelni a báli jövedelmekből, leg­feljebb tiz százalékig. Daimel Sándor dr. alispántól nyert értesüléseink szerint a test­nevelési alap számára szedett bali jövedelmek beszolgáltatása feltűnően nehézkesen történik- Sőt akárhány táncmulatságnál meg­történik az is, hogy a rendezőség semmit sem szolgáltat be a jövé­delemből, az a hatósági szerv pedig, amely ezt hivatott ellen­őrizni, következetesen megfeled­kezik a jövedelem esedékes ré­szét bekövetelni. Az alispán, hogy megkönnyítse ezt a beszolgálta­tást, helyesebben a jövedelem ki­számítását, kitűnő ötlettel ugy ren­delkezett, hogy minden mulatság­nál egy-egy családi jegy árának tízszeresét veszi tiszta jövedelem­nek s az ennek megfelelő összeget kell beszolgáltatni a testnevelési alap számára. Hogy ez a számítás nagyon méltányos és a bálák rendezősé­gére nézve igen kedvező, azt mondani se kell talán. Hiszen bizonyos, hogy egy-egy bál, amely­r Z2EO­lámpák minden nagyságban legolcsóbban kaphatók OrmalTWadarfia cégt. Schillinger Ernő vasüzletében Január 28—29-én FOLA NEGRI: i megbélyegzett asszony Az Apolló Mozgóban

Next

/
Thumbnails
Contents