Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-23 / 232. szám

2 BEKÍSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 október 23 Tegijtjázra ítélték a dotlártjamisifókat Budapest, okt. 22. A büntető­törvényszéken ma hirdették ki az Ítéletet a dollárhamisitók bünpe­rében. Az első mondatra, amely az elnök ajkáról elhangzott, nyom­ban egy szőke, csapzott haju nő, mint a zsák, szinte hangtalanul vágódott végig a padlón. Néhány pillanat múlva egy vézna, sovány öregasszony, akit a leggyöngébb szél is ki tudna mozdítani a he­lyéből, egyszerre tombolni kezdett és mint az őrült tépte a haját. Hangos zokogás a folyosókon és az esküdtszéki teremben vissza­fojtott sírós kisérte végig az ítélet­hirdetést. A bíróság Cziegler La­jost 3 évi, Nagy Dávidot 6 évi, Szentpályi Károlyt 5 évi, Elek Ár­pádot 2 évi, Hoffmann Dávidot 5 évt, Schwartz Sándort 8 évi, Horváth Jánost 5 évi, Lutovszky Lajost 2'5 évi. Fodor Nándort 5 évi fegyházra, Báránd Endrét 2 évi börtönre, végül Friedmann Endrét egy évi börtönre ítélte a bíróság. Nem szűnik meg a gyomai járás (A Közlöny eredeti tudósitása.) Békésvármegye törvényhatóságá­nak nyári közgyűlésén nagy le­vertséggel és fájdalommal tárgyal­ták a gyomai járás beszüntetésé­nek kérdését, amelyei a szanálási törvény vetett felszínre, minden vonalon a legelképzelhetetlenebb takarékoskodást irva elő. A me­gyegyülés akkor hosszas és szen­vedélyes vita után Ugy határozott, hogy a megye lakosságának ér­dekében szembeszáll a járást el­törölni szándékozó^ intézkedéssel és feliratot intéz a belügyminisz­terhez a szándék megmásilása érdekében. A megyegyülésnek ezt a hatá­rozatát megküldték a belügymi­niszternek, aki a gyomai járás közönségének jajkiáltáséra még csak most válaszolt. A kései vá­lasz azonban nagyon örvendetes és felemelő : a miniszter azt irja, hogy mérlegelve a vármegye agi­lis főispánjának nyomós érveit és felvilágosilásait, belátta, hogy a gyomai járás megszüntetése mérhe­te ( ,enkárt okozna nemcsakaközön­ségnek, hanem a jó közigazgatós­nak, miért is a gyomai járás meg­szüntetésének gondolatát egészen elveti és a járást mai formájában továbbra is változatlanul fenn­tartja. A belügyminiszter intézkedése bizonyára őszinte örömet fog kel leni megyeszerte s ebben orosz iánrésze van Kovacsics Dezső dr főispánnak, aki rengeteg utánjá rással és nagy agilitással képvi selte a megye fonlos érdekeit és minden befolyását latbavetve, sze­rezte meg a miniszter kedvező döntését. 14 nap helyett két hónap A rosszul sikerült felebbesés (A Közlöny eredeti tudósitósaj 1923. julius 9-én rémes lakáshá­boru folyt le a Luíher-ucca 14. sz. házban, Grünfeld Mór háztu­lajdonos és családja, valamint lakójuk, özvegy Goldschild Ignácné között. A harc folyamán — mint már többször is megírtuk — Grünfeldék nemcsak megsértették Goldschildnét, de meg is verték, mire az özvegy egy edény kelle­metlen tartalmát öntözte az ellen­felei arcába. Az özvegy a verés miatt beperelte támadóit. A harcoló felek ügyében a gyulai törvényszék junius utolsó napjaiban hozott ítéletet, amely — tekintettel az özvegy agresszív magatartására — felmentő volt. Ugyanakkor özv. Goldschildné el­len is pert indítottak Grünfeldék s a perben a békéscsabai járás­bíróság annakidején bűnösnek mondotta ki Goldschild Ignácnét és ezért 14 napi fogházbüntetésre Ítélte. Az itélet végrehajtását a bíróság a büntetőnovella-alapján felfüggesztette. Goldschi'd Ignácné a 14 nap­ban nem nyugodott meg, hanem az itélet ellen felebbezést jelentett be. A felebbezést ma tárgyalta a gyulai törvényszék, amely az első­birósóg Ítéletét megváltoztatva, özvegy Goldschildnét három millió korona pénzbüntetéssel sújtotta, amely büntetést azonban nem füg­gesztették fel. A pénzbírság nem­fizetés esetén 60 napi fogházbün­tetésre változik át. Özvegy Goldschild Ignácné fe­lebbezése tehát nagyon rosszul sült el : a felfüggesztett 14 napi elzárás helyett 60 napi fel nem függesztett fogházbüntetést kell el­szenvednie, tekintve, hogy szegény özvegy létére aligha rendelkezik milliókkal a birság lefizetésére. Emberek, vigyázzatok a felebbe­zésekkel 1 ... ff franciák kiürítették Frankfurtot és Dortmunctot Dortmund, okt. 22. A franciák ma reggel 8 órakor Dortmund hi­vatalos épületeinek egy részét tel­jesen kiürítették. Martin tábornok több tiszttel elhagyta a várost. Berlin, okt. 22. A Majna melletti Frankfurtból jelentik, hogy a fran­ciák már elhagyták a várost. Aki szánalomból pojoskodott A gerettdási nyári bál csattanója — A drága pofonok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Még a nyáron történt, szent István napján, hogy a gerendási fiatalság nagyszabású táncmulatságot ren dezett, amelyet Szekeres József vendéglőjében tartottak meg. A bálon békéscsabaiak is résztvettek és ezek egyikével olyan kellemet­lenség történt, ami az elszenve­dett fájdalmakon felül még a já­rásbíróságot is sokáig foglalkoz­tatta. Történt ugyanis, hogy a bálban az egyik békéscsabai fiatalember: Mihályi Lajos 30 éves mükőfaragó­segéd a táncban a korcsmáros Etelka nevü leányával táncolta a bosztont. A fiatalember, emikor már megelégelte a táncot, udva­riasan megköszönte a partnerének a táncot, azzal kiment a táncoló párok közül és a társaságához telepedett. Pár perc múlva egy mord meg­jelenésű, zoidon és elszánt kül­sejű fiatalember állt meg Mihályi előtt. Kosnyic Kálmánnak mutatta be magát és aziránt érdeklődött, mit vétett Mihályinak az Etelka leányzó, amiért csulosan otthagyta, miután abbahagyta vele a tánco­lást. Mihályi meglepetten vette tudomásul, hogy Gerendáson sér­tés az, ami másutt általános szo­kás, hogy tudniillik akkor nagyják abba a táncot, amikor jól esik — s ezt udvarias és nyugodt han­gon magyarázni is kezdte a ké­retlenül előlépett lovagnak. Kos­nyic azonban nem fogadott el semmiféle magyarázatot, sőt azzal sem érte be, amikor Mihályi ki­jelentette, hogy bór sértő szán­dékai nem voltak, mégis bocsá­natot kér attól, akit a helyi szo­kások nem ismeretében esetleg megbántott. Kosnyic Kálmán ezzel sem érte be, hanem a következő pillanat­ban két hatalmas pofont nyújtott át ez elégtételt kináló Mihályinak. A pofonok olyan hatalmasak vol­tak, hogy Mihályi elszédült, elvesz­tette eszméletét és elterült a ven­déglő padlóján. Az affér csattanós befejezése nagy riadalmat keltett a bálozok sorában ; a zene elhall­gatott és a táncolók összeszalad­tak, hogy segítségére siessenek az élettelenül heverő csabai vendég­nek. Ugyanekkor Szekeres Etelka az anyjához futott és izgatottan pa­naszolta el, hogy milyen megszé­gyenítés érte az idegen részéről. Szekeresné első felháborodásában a földön fekvő Mihályihoz sietett, lehajolt az eszméletlen fiatalem­berhez, kérdőre vonta, aztán hogy a félig-hulla Mihályi nem válaszolt neki, kétszer hatalmasan arcul­verte. Ezzel egyidejűen Kosnyic Kál­mán még többször bele is rúgott a heverő testbe. Mihályi István tiz napig feküdte meg a gerendási bálát, illetőleg azt, hogy nem volt eléggé tájéko­zott a gerendási bálokban dívó szokások felől. Amikor felgyógyult, a békéscsabai járásbíróságon fel­jelentette két béntalmazójót. A járásbíróság most tárgyalta a gerendási bál verekedőinek ügyét. Kosnyic István beismerte a bűnét, Szekeres Józsefné szül. Aklan Etelka ellenben azzal védekezett, hogy nem bántalmazási szándék­kal ütötte pofon Mihályit, hanem — jószívűségből, mert látta, hogy eszméletlen és az arcára mért üté­sekkel igyekezett ájulásából esz­méletre hozni. A kihallgatott tanuk azonban ennek épen az ellenke­zőjét bizonyitoMák be, mire a bí­róság mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki könnyű testisértés vétségében. Kosnyic Kálmánt egy hónapi fogházra és egy millió korona pénzbüntetésre ítélte a bíróság, Szekeres Józsefnét pedig 8 napi fogházzal és 800.000 korona pénz­büntetéssel sújtotta. Ezenkívül kö­telezte őket fejenként kb. 600.000 koronányi perköltség viselésére is. Kosnyic az ítéletben megnyugo­dott és igy annak reája vonatkozá része jogerős, mig Szekeresné eny­hítésért felebbezett. HÍREM őszi sirám Esős, zegernyés az őszi idő. A hivatalos őszi időjárás beköszön­tése után, mint valami pontos,, reglamához alkalmazkodó katona,, itt termett az ősz. Itt termett és minden szó vagy előzetes beje­lentés nélkül belenyúlt sétatereink, ligetjeink és erdőink lombos fáiba r megmarkolva azokat nedves ke­zeivel, mely érintésre az elsárgu­lásnak indult falevelek millió­számra hullnak, hulldogálnak lefelé. Sivár, szomorú képe vart mostan azoknak a helyeknek* ahol nyáron a legkedvesebb be­nyomásainkat szedtük össze és borongós, lemondó hangulattól át­itatott lesz a kedélyünk, amidőn ezt meglátjuk s a tudatunkba vesszük. A csontjaink zörögve fáznak és fázva zörögnek a hűvös,, barátságtalanul ráncigáló őszi szélben, amely vígan hajszázik, sikongva futkároz a sik téreken és belekap a felöltőkbe, diszkrét asz­szonyi szoknyákba és azt hiszi r hogy zászlókkal vagyon dolga r Fújja a szél, lengeti azokat és­még följebb emelődnek, különösen az utóbbiak, amikor megered a locs-pocsttámosztó, csontig ható őszi eső, mint némely napon is. Már korán megkezdődik a zegernyés* tipikusan őszi időjárás, amely eleinte csak gyengén fújó szélbea „nyilvánul", később pedig már másban: megered az a bizonyos csontigható, hangulaitámasztó őszi eső, amely bekergeti az embereket a szobáikba s amely nagyon alkal­mas arra, hogg bizonyos, hiva­talos helyen tartott fesőkabát­jainkat kihozzuk — szellőztetni.. — A városi testnevelési vezető a szülők, hozzátartozók avagy munkaadók szives tudomására hozza, hogy a testnevelési törvény értelmében a 12—21 éves iskolán­kivüli, már összeirt ifjúság megje­lenése a „levente" gyakorlatokon kötelező. 100 ezer koronáig terje­dő pénzbirsággal sújtható a szülő, hozzátartozó, munkaadó, aki a felügyelete alatt álló testnevelésre kötelezett ifjút a fenti gyakorlatokra — melyek idejében közhírré lesz­nek téve — kellő időben el nem küldi, avagy igazolatlanul távol tartja. 25—26-án, szombat, vasárnap TOM MIX az amerikai bravúr színész11

Next

/
Thumbnails
Contents