Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-22 / 231. szám

EGYES SZAfil AJKA J.OWUP KORONA Békéscsaba, 1924 október 22 Szerda 51-ik évfolyam, 231-ik szám BEEESH KÖZLÖNY Politikai napilap Előffeetóil dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Épelméjü-e Froreict) ? Sopron, okt. 21. A soproni fegy­házban megállapították, hogy Fro­reich idegzete napról napra gyen­gyül és ma már határozottan ál­lítják az illetékes tényezők, hogy nem épelméjű és félnek attól is, hogy el/néje rövidesen elborul és ezzel együtt le is zárul e borzal­mas gyilkosságnak szenzációja. Elítélték a szombathelyi textilcsempészeket Szombathely, okt. 21. A szom­bathelyi ^törvényszék a textilcsem­pészés Iftryében ma hirdette ki az Ítéletet. Kolba Béla dr. B. listás rendőrfogalmazót 5 évi és 6 havi fegyházra, Hahn Andor volt ál­lamhivatalnokot 7 havi börtönre és 8 évi hivatalvesztésre. Kovács Géza magántisztviselőt 1 évi és 6 iiónapi börtönre és Deutsch Hen­rik kereskedőt hat havi fogházra és 10 millió mellékbüntetésre ítélte. A többi vádlottakat : Valles Jenő vámtanácsost, Lengyel Béla, Robi­iCsek Kálmán, Latzer Miklós keres­kedőket a törvényszék felmentette. Kelta leleteket találtak Pinkafőn 'Szombathely, okt. 21. Az Ausz­triához csatolt Pinkafőn érdekes ar­cheológiai leletekre bukkantak. A -vasúti állomás közelében a kelták idejére emlékeztető nyomokat ta­láltak. A kálvária hegy mellett ;fekvő erdőségben a régi gróf Batthyányi birtokon megkezdték a 90 tömegsír feltárását. A talált edényeket és az összes leleteket a Pinkafőn felállítandó muzeum­ban akarják elhelyezni. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi Jánoa. Felelős szorkesztő i P.-Horváth Rezső. A kommün miatt veszett el a Ruténföld Friedrich titkai a nemzetgyűlés keddi ülésén Budapest, okt. 21. A nemzet­gyűlésen különféle bejelentések után Drózdy kijelenti, hogy ő a jegyzői kart sem Írásban, sem szó­val nem bántotta. A jegyzői kar figyelmét felhívja, hogy ellene azt az akciót a zalamegyei jegyz'"i gyű­lés indította. Ezután Friedrich Ist­ván köszönetet mond, hogy alkal­mat adnak beszédre. A legutóbbi genfi tárgyalások olyan színben tüntették fel az európai helyzetet, mintha Középeurópában minden rendben volna, pedig több olyan kérdés van, amely egyáltalán nem nyert elintézést. Ilyen kérdés a ruténkérdés. Röviden visszapillant a rutén mozgalom küzdelmeire. 1918. decemberében a rutén nép egy kongresszuson határozatot ho­zott, amelyben a wilsoni elvekre hivatkozva kijelentette, hogy a jö­vőben is Magyarországhoz akar tartozni. Követelte, hogy akaratá­nak népszavazás formájában ki­fejezést adhasson. A saint germaini béke alkalmával még maga Cseh­ország sem ragaszkodott a rutén földhöz, hanem azt az álláspontot foglalta el, hogy a rutének maguk segítsenek sorsukon. A békeszer­ződés egyáltalán nem támaszt igényt a rutén földre nézve és annak Csehországba való bekebe­» lezéséről egy szó nem esik. Mind­ezek ellenére a rutén nép még ma is, 5 évvel a békeszerződések után, cseh impérium alatt áll és elképzelhetetlenül szenved a jog­talan elnyomás alatt 1918—19. telén a csehek csak az Ung völ­gyéig vonultak előre és csak a magyar kommün alatt szállották meg oláh és cseh csapatok fran­cia tábornok vezetése alatt ezt a I vidéket. Enoch tábornok akkor kiáltvánnyal fordult a rutén nép­hez, hogy a megszállás csak ide­iglenes jellegű és annak célja az, hogy a magyarországi szovjet összeköttetését az orosz szovjettel megakadályozzák. A magyar bol­sevizmus megbukott, de a meg­szállók még ma is ott vannak és a rutén nép sehogy sem tud fel­szabadulni. Magyarország nem tud segítséget nyújtani a ruténeknek nagy küzdelmükben, dg viszont elzárkózni sem szabad e kérdés tekintetében. A cseh elnyomás a kétségbeesésbe kergeti a rutén népet. A Nemzetek Szövetségének meg kell hallania azokat a kiáltá­sokat is, amelyeket Hlinka hozzá intézett. Egy népgyűlés alkal­mával legutóbb kijelentette, hogy ha máskép nem megy, a tót nép fegyverrel fogja lerázni a cseheket. A tót nép bizonyos lehet abban, hogy a szabadság küzdelmében a magyar nép testvéri érzésével találkozik és ha módja volna rá, mindenképen segítségére lenne. Reméli, hogy a magyar és a tót egymásra fognak találni. Rátér ez­után a horvát kérdés tárgyalására. Horvátország Szent László király óta testvéri viszonyban élt a ma­gyarokkal, mert mindig megvolt a Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdette díjszabás szerint. kapcsolat s lehetetlen, hogy a ma­gyar nemzetgyűlés hangtalanul térjen napirendre a horvát küzdel­mek felett. (Az ülés folyik.) A főispán a földm wesiskoláért Földet kér a várostól az iskola részére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes az a harc, amely közel félesztendő óta folyik az állam­vasutak és a földmivesiskola kö­zött azok miatt a földek miatt, amelyeket az iskola a várostól kapott bérbe és amelyeket a vasút a tervezett fűtőházhoz és forditó­koronghoz óhajtana megszerezni. A vasút ragaszkodik a 14 hold­hoz, a földmivesiskola pedig azzal védekezik, hogv a földek elvétele esetén — mivel a 14 holdon az isko'a élelmezéséhez szükséges terményeket plántálják — az is­kola a létalapjában lenne megtá­madva. A konfliktus legutóbb odáig fej­lődött, hogy a kereskedelmi mi­niszter a 14 hold föld kisajátítá­sára határozta el magát. Ha ez bekövetkeznék, az iskola mégis csak elesnék a földjeitől, hacsak másutt nem kapna ugyanolyan nagyságú és termőértékü földdel kárpótlást. A vitába most beleszólt Kova­csics dr. főispán is, aki ma átira­tot intézett ez ügyben a polgár­Zfirichben a magyar koronát 67.5-el jegyezték. A régi békési pásztorélet Irta: Banner Jánoa. (2) Mint ebből is látható a pásztor emberek foglalkozása nem volt fele­lőség nélkül való. Természetes, hogy anyagi boldogulásukról igyekeztek maguk is gondoskodni, ha nem is mindég bőséges alapon. A törvényes járandóságot a megye limitálta, vagy ahogy ma mondanánk a fizetés ren­dezését a megye magának tartotta fent. Az első ilyen bérmegállapítás 1752­bó'l maradt ránk a békési currens le­velekben. Eszerint, mindenféle pász­tornak esztendeje Szt. György nap­ján kezdődött. Erre az egész esz­tendőre a következő bért kapta: „Feles marha mellett lévő öreg Gulyásnak egész ruha és 20 frt. készpénz. Bojtárjának egész ruha és 8 frt. készpénz. Ha pedig a gulyás marha számra alkuszik, lészen fize­tése minden marhátul ott, ahol álló, vagy folyóvízből itat 3 kr., ahol a kútból itat és vizet huz 4 kr. Ezen­kívül pedig minden két öreg marhá­tul egy kenyér fog adatni. Ménes pásztornak feles ló mel­lett egész ruha és 20 frt. készpénz. Kevesebb ló mellett egész ruhája és 18 frt. Bojtárnak egész ruha és 8 frt. . Azhol pedig a' ménesekben ló számra fizetnek egy pár lótul 9 kr. és egy \kenyér adassék. Első csikós mellett levő első Gőblyösnek Holnap számra lészen fizetése 3 frt. Második gőb­lyösnek 2 frt. 30 kr Harmadiknak vagy szénászoknak 2 frt. Nyári juhásznak 100 juhtól ha­sonlóképpen 2 bárány és fél gúnya, ugy mind a' két félének 10 juhtól egy kenyér. Fejős juhásznak akár vasárnapi tej, nadrág, szűr és botskor, vagy pedig helyette 10 frt. Kos pász­tornak minden kostul 3 kr. Ezenkí­vül minden kostul egy kenyér. Mezei kondásnak eöreg szűr, kankó, salavári, Pluder, két pár fe­hérruha, süveg, bőrkapcza, elegendő botskor, ezenkívül 4 frt. Csürhe kon­dásnak egész ruha és készpénz 3 frt. Kevesebb disznó mellett lévő kon dásnak egész ruha és készpénz 1 frt. 30 kr. Alábbvalónak egész ruha és 1 frt." Ez a limitátió olyan közmegelé­gedésre intézte el a béreket, hogy ujabbat csak 1791-ben adtak ki. Ez az ujabb megállapítás nagyobb kö­rültekintéssel készült s ugy látszik a szerzett tapasztalatokat is figyelembe vette. „Az olyatén gulyásoknak és csikó­soknak, aki folyó vízen itat, egy da­rab szarvas marhátul vagy lótul le­gyen 3 polturája és 3 darabra egy kenyere. Aki pedig kutakon itat, an­nak legyen egy darabtól 3 garasa és két darabtól egy kenyere, két tavalyi borjut vagy csikót egy darabnak szám­lálván. E mellett minden gulyásnak és csikósnak bakancsra vagy bocs­korra egy öreg számú marha bőr adassék. Bejáró tehén csorda pász­tornak minden darabtól két petákja, vagy pedig 1 petákja és sor szerint való tartása. Borjú pásztornak min­den darabtól legyen 1 petákja. Ezen fizetésbe pedig tartozni fognak a pásztorok elegendő bojtárokat felfo­gadni. Amely helységben pedig annyi számú ló nem találtatik, amelyből a feljebb említett rendelkezés szerint a csikósnak elegendő élelem ki nem telnék, legyen a csikósnak a fent jegyzett kenyéren és bőrön felül 34 frt. A fejős juhásznak 6—6 véka bú­zája, egy pár bakancsa, egy pár bocs­kora, tartása és minden héten egy napra teje. Nyájjuhásznak akár nyá­ron, akár télen minden darabtól 1 poltórája ruhára és 6 pár bocskora, emellett tartására minden 10-től egy kenyér és 20-tól egy font szalonnája. Kos pásztornak minden darabtól egy garasa és kettőtől egy kenyere, idei báránytól pedig egy polturája és 10­től egy kenyere. Számadó kanásznak készpénzül 20 frt., 6 pár bocskora és tartása, min­den héten két kenyér és egy font szalonna. Mindennap bejáró csürhés kanásznak minden darabtól egy ga­rasa, sor szerint való tartása és átal­jába 3 pár bocskora." Az utolsó megállapítás 1807-ből maradt meg a currensekben. Ez a megállapítás már egyenesen „pásztor bér" gyűjtő név alá foglalja az an­gáriákat. A bérek a következők : „Ökör csordásnak, aki kúton itat 1 ökörtől 15 kr. és 3-tól egy kenyér, aki kúton nem itat 1 ökörtől 9 kr. és 3-tól egy kenyér. Gulyásnak 1 marhától 6 kr. és négytől egy kenyér. Csikósnak 1 ló­tól 10 kr. és 3-tól egy kenyér. Te­hén csordásnak egy tehéntől 6 kr., négy itze buza, négytől egy kenyér és egy fejés tej, vacsora nem adó­dik. Borjú csordásnak 4 borjutói 1 véka buza és egy sor tej, de kenyér nem adódik. Fejős juhásznak 8 bárány, 6 véka buza, vasárnapi tej, 1 pár csizma és egy pár bocskor. iVydj-juhásznak Demeter napig a négyétől a juhnak 2 kr. vagy 60-ától egy bárány, a báránytól egy poltura, 10 öreg juhtól egy kenyér, 20 bá­ránytól egy kenyér. Őszi időre vagy télre minden juhtól 1 poltura, vagy 100 öreg juhtól egy bárány, 15 juh­tól egy kenyér. Kos pásztornak minden öreg kos­tól 3 kr. A báránytól 1 poltura, 5 öreg kostól 1 kenyér, 10 báránytól egy kenyér." Emellett a fizetés mellett meg le­hetett ugyan élni szárazon, mert a mindennapi legszükségesebb kitelt belőle. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents