Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-21 / 230. szám

EGYES SÍRÁS® AMA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 21 Kedd 51-ik évfolyam, 230-ik szám BEIESM KÖZLÖNY Politikai napilap EXöflsetéel dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Resső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabi II. ker. Ferencz József-tér 20. SÍ. — Hlrdi díjszabás szerint. Jlem korlátozzák a birói függetlenséget Debrecen, okt. 20. Vasárnap tar­totta meg a debreceni Ítélőtábla dísztermében az Országos Birói és Ügyészi Egyesület országos kongresszusát. Wolff Károly a köz­gyűlésen kijelenti, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter a birói és ügyészi kar erkölcsi és anyagi ér­dekeinek megóvásánál eddig min­dig a kar mellett állt. Felolvassa errevonatkozólag az igazságügy­miniszter legutóbbi leiratát, mely­ben a miniszter a kételyek elosz­latása végett kijelenti, hogy a kor­mány semmiféle olyan törvényes rendelkezést, mely a birói kar füg­getlenségét megalapozza, megvál­toztatni nem akar. A közgyű­lés ezután üdvözlő táviratot inté­zett a kormányzóhoz és az igaz­ságügyminiszterhez. Vörös csapatok támadása egy román falu ellen Bukarest, október 20. Tegnap egy bolsevista horda jelent meg a besszarábiai Tatargunar környé­kén, amely harcba bocsájtkozott -a feltartóztatására kiküldött csa­f atokkal. A hordát szétszórták, íz halott és egy sebesült volt. A rsápatok nem szenvedtek semmi­léle veszteséget. A vizsgálat meg­állapította, hogy ez a borda egy hónappal ezelőtt mór megtámadta fatargunát. Személyszállításra hasz­nálja TJmerika a Zeppelint Newyork, okt. 20. A tengerészeti minisztérium hir szerint azzal a javaslattal foglalkozik, hogy a Z. R. III. léghajót néhány hónapon belül egy Newyork és Panama között rendszeresen közlekedő személy- és postaszolgálat céljaira .állítsa be. A léghajó utján Havan­nát is érintené. Jlyomozzák Troreict) tettestársát Sopron, okt. 20. A csendőrség a gyanuokok alapján Froreich Ernő dr. tettestársai után nyomoz. Az orvosok véleménye szerint le­hetetlen, hogy egyedül hajtotta volna végre a tettet. Vallomá­sokból megállapítható, hogy Vuck­•né Egyedi Mariska a gyilkosságot megelőző éjjel édesapjának háló­szobája kürül járt. Ábrahám Jó­zsef erdész pedig a gyilkosság idő­pontjában nem volt otthon ágyá­ban. Ezt Ábrahám hálótársa mon­dotta vallomásában. Vuckné be­vallotta, hogy a gyilkosság éjjelén valóban künn járt a folyosón és szándékában volt megnézni, al­szik-e az édesapja. Dr. Celey községi orvos ellen is ujabb terhelő adatok merülnek fel. Az Egyedi-család egy ízben mér­get kért tőle Egyedi mielőbbi el­pusztítására. Geley felesége súlyo­san terhelő adatokat szolgáltatott. Zürichben a magyar koronái >68 al jegyezték. Békéscsaba város októberi közgyűlése Hangok a rossz közvilágítás ellen és az uccák elhanya­goltsága miatt — Sürgetik a járásbirósáqi palota megépítését — Hosszas vita a városi tiszviselők mellékfoglalkozása körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestü­lete hétfőn délelőtt tartotta meg október havi közgyűlését, amelyet reggel 9 órakor nyitott meg az elnöklő Berthóty István dr. pol­gármester. Franciszky Lajos dr. aljegyző felolvasta a polgármesteri jelentést. A jelentés szerint a közegészség­ügyi állapotok a mult hónapban általában jók voltak, a betegségek közül csak a bélhurut és a tüdő­vész szedett áldozatokat feltűnőbb mértékben. A közrendészeti álla­potok is jók voltak. A bűnesetek száma 39 cel volt kevesebb, mint augusztusban. Embeiélet elleni cselekmény 9 volt, baleset 15, ezek közül halá.os 1. A lopások okozta kár 39 mi liiót tett ki. Kihá­gás kb. 300 esetben fordult elő. Ami a gazdasági életet illeti, ab­ban pangás tapasztalható, az ide­genforgalom növekedése azonban '• a rohamos lejlődést mutatja. Az ipari munkások helyzete nem volt kedvező, mert sok vállalat redu­kálni volt kénytelen az üzemét. A testnevelési törvény végrehajtása rohamosan folyik, a Levente Egye­sület megalakult. A keresetiadóki­vetések felülvizsgálása megindult. A földbirtokrefúrm végrehajtása még mindig olyan stádiumban van, hogy még mindig nem lehet szó a birtokbahelyezésről. Ezért indít­ványt telt az OFB. gyulai megbí­zottjának, hogy még a folyó gaz­dasági évben helyezze birtokba az igénylők egy részét. A házhe­lyesek ügyeben is sürgős intézke dést kért. A földmivesiskola és a vasút közötti konfliktus ma oly állapotban van, hogy az iskola földjeit a vasút ki akarja sajátí­tani. Végül meleg szavakkal pa­rentálta el az elhunyt Zahorán Mátyás dr. képviselőtestületi tagot, akinek a helyére Hursán Jánost hívták be. Rendőr menjen a vonat előtt A polgármesteri jelentéshez első­nek Kraszkó Mihály szólt hozzá. Kifogásolta, hogy a Körösszabály­zati Társulat az érdekeltektől a 8 aranyfilléres járulék helyett 1 arany­koronát szed be. Szóvátette a Rosenthal-malom uj mozdonyának járatását, kifogásolta, hogy a moz­dony előtt nem halad rendőr, mint az más uccai vasutaknál is szokásos . . , (Közbekiáltás : Az AEGV vonatjai előtt is menjen rendőr ?) A földbirtokrendezés dol­gában éles hangon támadta Za­horán Pál városi gazdasági intézőt, aki szerinte a tárgyalásokon nem törődik a városi igénylők érde­keivel. Lánczy birói is megszólta, mert az — mint felháborodva je­lentette ki — őt mint szakértőt nem kérdezte meg, sőt még a nevét se irta be a jegyzőkönyvbe. — A póstelki és gerlai birto­kokból 250 hold volt kiszemelve a csabaiaknak — mondotta be­fejezésül — de a grófok, amikor 15 holdat el akarnak venni tőlük, azt mondják, hogy ebben az esetben nem tudnának rendesen gazdálkodni. És ezt a birtokren­dező biró is a magáévá tette . . . A feltűnést keltett felszólalás után a polgármester ingerült han­gon jegyezte meg, hogy Krasz­kónak „hangulatkeltő hangja igazán néma polgármesteri jelen' téshez való". Varga E. András a járdák miatti bírságolásokat kifogásolja. Lipták L Pál a Garay-ucca festőgyárának szenyvizeit kifogásolja. Pollák Ar­nold és Nóvák György a rossz közvilágítást hangoztatják. A polgármester válasza A felszólalásokra a polgármes­ter nyomban válaszolt. Utasítására Horváth István pénzügyi tanácsos megmagyarázta, hogy a Körös­szabályozásra beszedett díjtöbble­tek sohasem mennek veszendőbe, mert minden koronát a fél javára irnak, előlegül. Berthóty István dr. ezután azt felelte Kraszkónak, hogy a föld­birtokrendező biró nem köteles minden szakértőt meghallgatni, csupán azt, akit akar. Hosszasan ismertette a biró eljárásainak okait, majd kijelentette, hogy ő mindig azon lesz, hogy a helybeli igény­lőket hatásosan megvédje. A kék­festőgyár szenyvizeire nézve utalt a pénteki tanácsülés határozatára. A villanyvilágítás elégtelenségének okaira vonatkozóan pedig a vil­lanytelep igazgatóját hivta fel ma­gyarázat-adásra. Miért nincs jó világítás ? Nigrinyi János igazgató ezután megmagyarázta, mi az oka az elégtelen közvilágításnak. A há­ború alatt a hadvezetőség az úgy­nevezett fél-éjjeli közvilágítási ösz­szes vezetékeket elvitte és ezt mind a mai napig lehetetlen volt pótolni. Ha a vezetékeket nem vitték volna el, az uccai világítás ma a békeeeli nivón állhatna, de igy mindenhol, ahol be akarják vezetni az uccai világítást, a költ­ségek egyharmadát a lakóknak kell viselniök. Más, uj vezeték beszerzése ma teljesen lehetetlen, hiszen több métermázsa vörös­rézre volna ehhez szükség, ma pedig a vörösréz kilója 40.000 korona. A választ a közgyűlés tudomá­sul vette. Macák György a lutheruccai út­test leromlottságát tette szóvá s támadta a mérnöki hivatalt,famely — szerinte — a közgyűlés előtt mindent megígér, valójában pedig nem végez el azokból semmit. A polgármester megnyugtatta Macákot, hogy az ucca fokozatos feltöltése megkezdődött. Hollánder Lipót : Vittek is oda egy kocsi homokot: . . Berthóty : Nem egyet, de sokat. Kétszáz esztendeje van igy az az ucca Isten jóvoltából. Ennyi idő mulasztását nem lehet egyszerre jóvátenni. Ezután heves vita fejlődött ki Macák György és Ádám Gusztáv műszaki tanácsos között a luther­uccai vízlevezető árkok miatt. A járásbirósági palota A laktanya kincstári kezelésbe vételének ügyében Reisz Hermann felszólalása után egyhangúan el­fogadta a közgyűlés az állandó választmány javaslatát. Ez ugy hangzott, hogy az eddigi 26.000 papírkorona évi bér helyett a kincs­tár vegye házi kezelésbe a lakta­nyát és viselje a fenntartás min­den terhét. Reisz Hermann szóvá­tette itt a járásbíróság ügyét és sürgette, hogy építsen az állam erre a célra külön épületet — mint ahogy megígérte és ahogy Oros­házán is cselekszi — s a felsza­badult hivatalokat alakítsák át la­kásokká. Igy a mai 1800 aranyko­ronás évi bér helyett milliárdokat venne be a város lakbérek cimén. Botyánszky Pál azt kivánja, hogy a laktanya tiszti pavillonjaiba tisztek költözködjenek be, ne áll­janak azok üresen s igy a tisztek városi lakásai felszabadulhatná­nak. Nóvák György aggodalommal látja, hogy a városi barakok fa­anyagát az idők folyamán szétlop­kodják. Korniss Géza dr. ezután ismer­tette a városok háztartása és a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállítása ügyében kiadott bel­ügyminiszteri rendeleteket, amelye­ket már többször ismertettünk la­punkban. A közgyűlés a rendele­tek tudomásulvételével egy 6 tagu bizottságot választott a rendeletek végrehajtása céljából. A tisztviselők mellék­foglalkozása Nagy vitát idézett elő a városi tisztviselők mellékfoglalkozásáról szóló pont tárgyalása. A szanálási törvény értelmében a közgyűlés­nek e tárgyban hozott határozatát az alispánnak kell jóváhagynia s e célból uj határozatot kell hozni, megengedi-e a mellékfoglalkozá­sokat ? Hollánder Lipót tiltakozik a tisztviselői mellékfoglalkozások ellen, majd elleninditványt tett. Ez abból állt, hogy a tisztviselők csak altruista vállalatoknál tarthassák meg állásukat, ahol a város is ér­dekelt, minden más állás azonban összeférhetetlen és azokat ott kell hagyniok. A város kötelessége, hogy rendesen és megfelelően fi­zesse tisztviselőit, hogy azok füg­getlenek lehessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents