Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-19 / 229. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOÖO KOROM Békéscsaba, 1924 október 19 Vasárnap 51-ik évfolyam, 229-ik szám BEIESMEGTEI EOZLONT Politikai napilap Elöflsetéal dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. 1 cidányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyöt! János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, •. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Valorizációs törvényjavaslat készül Budapest, október 18. Meglepetést keltett a gazdasági világban az a hir, hogy az igazságügyminiszter valorizációs törvényjavaslatot készit. Ezek a hírek ma megerősítést nyertek és beavatott forrásból ugy értesülünk, hogy * négy valorizációs javaslat van készülőben, mely a kötelezettségeknek és jogoknak négy csoportját kivánja felértékelni, úgymint : az örökjogi kérésekből származó követeléseket, a baleseti kártérítésből eredő követeléseket, a nyugdíjintézetek kötelezettségét és az állami közszállitásból eredő tartozásokat. Mint értesülünk, a kormány csak mérsékelt valorizációra gondol mind a négy kategóriában. Elfogató parancs egtj rágalmazó újságíró ellen Budapest, okt. 18. Czeglédi Emánuel, a „Szózat" munkatársa a mult évben erőshangu cikket irt Tarnay Gyula dr. rendőrtanácsos ellen. Schandl Ernő dr. tanácsát Czeglédi jogi képviselője kérte, hogy az ügyet a felek békés elintézése miatt szüntesse meg. A törvényszék egy heti halasztást adott és a mai napra ismét kitűzte az ügy tárgyalását. A mai tárgyalásról Czeglédi a szóbeli idézés ellenére távolmaradt. A bíróság elrendelte Czeglédi előzetes letartóztatását és ennek foganatosítása végett elfogató parancsot adott ki ellene. Csehországban még mindig cenzúrázzák a lapokat Prága, okt. 18. A Pravo Lidu a legutóbbi lapelkobzás alapján újból amellett foglalt állást, hogy a cenzúrát végérvényesen szüntessék meg, mint ahogy az a többi demokrata államban törtért. Ha a kormány vagy a törvény sérelmet szenved, indítsa meg az eljárást az ellen, aki a vétséget elkövette. Tiz évig élt csalásokból egy fiatal nő Budapest okt. 18. Néhány nappal ezelőtt a székesfőváros egyik vezetőtisztviselője Takáts Margit aláírással egy megható hangú levelet kapott, amelyben az aláíró segítségét kéri egy állás elnyerésére. A főtisztviselő tudakozódott Takáts Margit kiléte felől és kiderült, hogy egy veszedelmes szélhámosnő. Takáts Margit, akit közben elő is állítottak a főkapitányságra, mér körülbelül 10 év óta él csalásokból. A legkörmönfontabb módon fosztotta ki a hiszékeny és jószivü embereket, akik ellene mintegy 20 feljelentest tettek a főkapitányságon. Érdekes, hogy a csalási módok egyszer sem azonosak. A kár, amit okozott, évek folyamán sok millióra szaporodott fel. A rendőrség Takáts Margitot letartóztatta. A kormány bezárta a soproni főiskolát Budapest, okt. 18. Információnk szerint a minisztertanács jóváhagyóan vette tudomásul a miniszterelnök előterjesztését a kisgazdák követelései tárgyában. A tegnapi minisztertanácson folytatólagosan tárgyalták az aranyköltségvetést. Megvitatták a takarékossági bizottság felállításáról szóló rendelettervezetet. Az erre vonatkozó rendelet a legközelebbi napokban jelenik meg. A minisztertanács ezután az egyetemi ifjúság mozgalmával foglalkozott. A minisztertanács elhatározta, hogy a soproni főiskolát bezárja és az előadásokat felfüggeszti. Amennyiben a diákok készségüket fejeznék ki két héten belül, hogy a felvett két zsidó vallású hallgatóval hajlandók együtt lálogatni az előadásokat, a főiskola kapuit ismét megnyitják. A jövő vasárnap Sopronban népgyűlést tartanak. A népgyűlésre leutaznak a fajvédő képviselők és foglalkozni kívánnak az erdészeti és bányászati főiskola incidensével. Gyulaeperjesen kapnak földet a békéscsabai igénylök Ujabb földbirtokrendezési eljárás Békéscsabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton délelőtt ismét Békéscsabán tartózkodott Lánczy Leó dr. gyulai törvényszéki biró, az Országos Földbirtokrendezési Bíróság békésmegyei megbízottja és reggel 9 órakor megkezdte tárgyalásának folytatását a városháza nagytermében. Lánczy biró a tárgyalás során részletesen ismertette a békéscsabai földigénylők javára folytatott eljárásának egész menetét, az igénybevétel alá kerülő Széchenyi-, Almássy- és Wenckheimféle birtokok nagyságát és azokat a területeket, amelyeket ezekből a nagybirtokokból a földbirlokreform céljaira felhasználni lehet. Felolvasásra került Lánczy biró földbirtokrendezési javaslata is, amely 64, sürün gépelt oldalt tesz ki. Ebben a minden részletre kiterjedő, alaoos szaktudással megirt javaslatban részletesen ismerteti a békéscsabai igénylők javára felhasználható területeket, amelyeknek terjedelme végeredményben 180 katasztrális holddal kisebb, mint amekkorára a földosztásnál szükség van. A tetemes hiányra nézve a javaslat azt a megoldást tervezi, hogy nem a dobozi és gerlai földekből vennének el a békéscsabaiaknak, mivel az ott már birtokbahelyezettek érdekeit nem akarják sérteni, hanem Wenckheim Friderika grófnő gyulaeperjesi nagybirtokéból vennének igénybe mintegy 160 holdat, Almássy Dénes gróf sarkadi uradalmából pedig 13 holdat a gyulai és sarkadi ut kereszteződésénél. Ismertette ezután a békéscsabai földigénylőknek juttatandó területek felosztási tervezetét is, amely szerint például egyes helyeken 2—2 holdas parcellákban hadirokkantak kapnának a földekből. A parcellák csekélysége miatt azonban Békéscsabán uj eljárásra fog kerülni a sor a hadirokkantak érdekében. Eddig összesen 630 hold került megváltásra a békéscsabai határban, amiből 25 holdat a református egyház kapott, 178 holdat pedig a hadirokkantaknak fognak juttatni, mig a fennmaradó 427 hold még rendelkezési eljárás alatt áll. A póteljárás sorén ezekből az ujabb igénylők is részesedni fognak, még pedig annyian, hogy — mint fentebb jeleztük — a rendelkezésre álló terület korántsem lesz elegendő az igénylők kielégítésére, hanem igénybe kell még venni kb. 180 holdat. Végül megállapította Lánczy biró, hogy a többi, még függőben levő kérdésben, amelyek között legfontosabb a házhelyek ügye, a jövő hét folyamán fognak határozni. Lánczy biró a jövő héten ismét átjön Békéscsabára és újból tart egy megbeszélést az érdekeltekkel, ezúttal azonban belevonja a tárgyalásba a házhelyigénylőket is. Lánczy biró földbirtokrendezési tárgyalásait a holnapi nap folyamán Doboz községben fogja folytatni. A városi tanács ülése (A Közlöny eredeti tudósítása.,) A városi tanács pénteken délután rendes ülést tartott, amelyen Berthóty István dr. polgármester elnökölt. A tanácsülés iparengedélyt adott a következőknek: Uhrin Mátyás sülő, „Glória" kötöttárugyár, Gretsnyik Mihály rőfös. Nagy Károlyné tollkereskedő, Tóth János vas- és füszerkereskedő és Lengyel Lajosnénak baromfi- és tojáskereskedésre. Babarczi Mihály kérelmét, hogy a Ferenc József-tér és Apponyiucca sarkán dohánytőzsdét és árusító bódét állíthasson fel, a tanács nem teljesítette, mivel ezt szépészeti és közforgalmi szempontok nem engedhetik meg. Építkezési engedélyt kapott Stern Sámuel a Ferenc József-tér 18. sz. alatt két lakás építésére. A városi polgári leányiskola igazgatóságának azt a kérelmét tárgyalta ezután a tanácsülés, hogy az iskola kibővítésével kapcsolatosan tornatermet is létesítsenek az intézetben. A tanács ugy határozott, hogy az iskolaépület kibővítése esetében feltétlenül sort fog keríteni a tornaterem létesítésére is. Végül Sztaricskai Ferenc kékfestő beadványát tárgyalta a tanács. A kékfestő arra kérte a várost, hogy színes gyári szennyvizének levezetésére építsenek a Garay-ucca és a csatorna között levezető árkot. A tanács ugy döntött, hogy a város költséghiány miatt nem építteti meg ugyan az árkot, nincs kifogása azonban az ellen, ha Sztaricskai a saját költségén építteti meg a levezető árkot, akár egy betoncső alakjában is. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. A háborús vagyonok megadóztatása A pénzügyigazgatósághoz most érkezett meg a pénzügyminiszternek a háború alatt és után szerzett vagyonok megadóztatására vonatkozó tervezete. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény ugyanis felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy külön vagyonadópótlékkal terhelje meg azt a vagyonadószaporulatot, amellyel az 1923. év végén meglevő vagyon az 1916. év végén levő vagyont meghaladja. Ezt az adópótlékot vagy helyesebben vagyondézsmát az 1924. évre kivetendő vagyonadóval együtt a most folyó kivetések során fogják az adózók terhére előírni. A pénzügyminiszter azonban nem kiván minden vagyonszaporulatot külön adópótlék alá vonni. Egy erre vonatkozó rendelet szerint ezt a pótlékot nem lehet kivetni, ha a szaporulat az 1916. év végén mutatkozott vagyon 30 százalékát nem haladja meg, vagy a 30 százalékot meghaladó szaporulat 20000 aranykoronánál nem nagyobb. Az adópótlékot akkor sem lehet kivetni, ha a szaporulat öröklésből származott, feltéve, hogy az örökölt vagyon az örökhagyónál sem esett volna adópótlék alá. A vagyonszaporulat akkor is mentes az adópótlék alól, ha a földreformról szóló törvény végrehajtása során szerzett földbirtokból keletkezett. A pénzügyi hatóságok elsősorban az ingatlanvétel alapján fogják a vagyonszaporodást megállapítani. A pénzügyminiszter utasította az adókivető hatóságokat, hogy jegyezzék ki a 20000 aranykoronát meghaladó ingatlanokat és állapítsák meg, hogy a vevő az ingatlanok megvásárlásához szükséges vételárat mikor és milyen módon szerezte. A vagyonpótlék kivetése a gyakorlatban súlyos és igen nehezen megoldható kérdéseket fog felvetni.