Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-02 / 214. szám

EOTES SZÁM AHA lOOO KORONA Békéscsaba,, 1924 október 2 Csütörtök őf-ik évfolyam, 214-ik szám Poliíikai napilap Előfizetés* dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeté* díjszabás szerint. Ujabb súlyos terhek réme meredezik felénk abból az adóprés-tervezetből, amely­ben Korányi pénzügyminiszter jelenti be a jövedelemadó uj v kulcsát. A kulcs tulajdonképen nem is uj, hiszen a szanálási törvényben már megállapítást nyertek annak keretei s a par­lament döntése után az adó­fizető polgárságnak nem marad más hátra, mint kiüríteni a ke­serű poharat. Mégis a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben, ha nem is meglepetésszerűen, de bénitó végzetszerüséggel tolód­nak ránk az adóprés ujabb ne­hezékei. Ipar és kereskedelem, a szi­gorú szanálás által beállott der­medtségben kétségbeesve kap­kod uj lehetőségek után, de megértés és támogatás híján sikertelenül hanyatlik vissza. ± Vájjon hogy fog tudni eleget tenni az ujabb nehéz kötele­zettségeknek ? Az uj adóterhek immár hasonló megpróbáltatás elé állítják a mezőgazdaságot is. A termelő tőkék meggyen­gülése természetesen katasztro­fálisan hat vissza a munka- és kereseti lehetőségekre is. Mi következhetik ebből? Nem kell nagyon sötét szemüvegen néz­nünk, hogy megállapíthassuk, hogy az ország olyan súlyos gazdasági időknek néz elébe, amilyenre még a legutóbb le­folyt viharos években sem volt példa. Ep azért a legutolsó pilla­natban, amikor a pénzügyi prog­ramnak egy ujabb szakasza ese­dékessé válik, jó volna ezt a programot a lehetőséghez ké­pest revízió alá venni és a la­punkban közölt adótervezeten enyhíteni, mielőtt az rendelet formájában napvilágot látna. Hiszen a mostani adózás, főleg a kivetéseknél követett anomá­liákkal odajuttatott bennünket, hogy a keresetnek nagyobb há­nyadát veszi el az állam, mint amennyit az adófizetőnek meg­hagy belőle. Vájjon érdemesnek találják-e ezek után a tőkék a vállalkozást, a termelő erők a munkát ? Jó volna a kérdés fe­lett gondolkozni, mielőtt a program szigorú betartásával jobban felboritanók az egész v szanálási tervet, mint esetleges enyhitésekkel. As Andrássy-ut mindkét oldalán épül betonjárda A rendkívüli városi közgyűlés felhatalmazta a várost az építkezés kibővítésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Andrássy-ut betonjárdája ügyé­ben összehívott rendkívüli városi közgyűlés szokatlanul nagy érdek­lődés mellett folyt le. Berthóty Islván dr. polgármester pontban fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Rövid üdvözlő szavak után felkérte Korniss Géza dr. tanácsnokot a polgármesteri javaslat felolvasására. Korniss tanácsnok ismertette a javaslatot, amely szerint a polgár­mester sürgősen szükségesnek jel­lemzi a modern járdák megépíté­sét, amelyeket eddig a város ne­héz anyagi helyzete nem engedett megvalósítani. A házilag kezdett építkezés nem bizonyult célrave­zetőnek. Közérdekből javasolja, hogy a beérkezett ajánlatok közül a Glóbus r.-t. ajánlatát fogadják el, amely a legkedvezőbb feltételeket tartalmazza. Ez az ajánlat a 2700 m 2-nyi járdaterületet 364440.000 K-ért hajlandó megépíteni, mely összegnek félét a házigazdák kö' telesek fizetni. Az építkezések lebonyolítására a város 450 milliós kölcsönt venne fel a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesülettől, mely­nek vezetősége nagy megértéssel áll ebben az ügyben a város ren­delkezésére. A polgármesteri ja­vaslat végül azt kivánja, hogy a színház előtti rész- helyett, ahol már régebben létesült betonjárda, a szemközti oldal járdáját építsék meg, a Nádor-szállóig. Ezután ismertette Korniss tanács­nok az ajánlatokat. Az Unió r.-t. négyzetméterenként a járdáért 130.000, a kapualjak betonozásá­ért 156.000 koronát kért. mig a Glóbusz r.-t. az elsőért 118.220, a másodikért pedig 152 ezer koro­nát, 5 évi jótállással. Reisz Hermán indítványa A kérdéshez elsőnek Reisz Her­mán szólt hozzá. Indítványozta, hogy — mivel a betonjárdás ol­dalt a forgalom átterelődése ha­marosan tönkretenné — ne csak az ucca egyik oldalán, hanem a másik oldalán is építsék meg egy­idejűen a betonjárdát. Értesülése szerint az épitővállalat ugyanannyi idő alatt el tudná készíteni mind­két járdát, ami pedig a költsége­ket illeti, a pénzintézetben is meg­van a hajlandóság a kölcsön fel­emelésére. Varga Elek András csatlakozik az indítványhoz, de az erzsébet­helyi Orosházi-ucca járdáját is felcseréltetni kivánja- Áchim László hasonló módon pártolja az indítványt, egyúttal az Andrássy­ut újra való fásítását kivánja. Ma­darász György az úttest újra való, teljes kiköveztetését óhajtja. Krasz­kó Mihály a Horthy Miklós ut kö­vezését sürgeti. A polgármester válasza Ádám Gusztáv műszaki taná­csos felvilágosításai után Nóvák György is elfogadja az indítványt, de követeli, hogy más uccákat is hozzanak rendbe. Botyánszky Mi­hály és Fábry Károly felszólalásai után a polgármester örömmel ve­szi tudomásul, hogy a kérdéssel ilyen behatóan foglalkozik a köz­gyűlés. O mindenkor a város ha­ladásának érdekeit tekintette szem előtt s ha ilyen tervekről hallott, mindig sietett a megfelelő javasla­tokkal a közgyűlés elé lépni. Épen ezért örül annak, hogy ezt az esz­mét ennyien pártolják. Ezután rö­viden válaszolt a felszólalóknak, mindenkit megnyugtatni igyekezve. Végül azt ajánlotta a közgyűlés­nek, hogy a Reisz-féle módosító indítvány mellőzésével az állandó választmány javaslatát, vagyis a Glóbus r. t. ajánlatát fogadják el, mivel nemcsak a vállalat, de a pénzintézet is csak az egy oldali betonjárda építkezést kalkulálta és erre a változtatásra egyáltalában nem gondoltak. Ezután a polgármester név­szerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye az volt, hogy az állandó választmány ja­vaslatát a közgyűlés egyhangúan elfogadta, Reisz Hermán indítvá­nyát pedig külön szavazás alá bocsátották. Az indítványt 38 sza­vazattal 18 ellen elfogadták azzal, hogy amennyiben a vállalat és a pénzintézet hozzájárulnak ehhez a tervhez, a másik oldal beton­járdáját is megépítik ugyanegy időben az Andrássy-uton. Az Andrássy-ut, Békéscsaba legfőbb és legforgalmasabb utvo­nala tehát néhány hét alatt ren­des, városhoz méltó gyalogjáróhoz jut, még pedig minden bizonnyal mindakét oldalén. Hiszen alig férhet kétség az iránt, hogy az ügy elintézéséhez előzékenyen segédkezet nyújtó pénzintézet, amely mindenkor sietve igyekezett a város fejlődéséhez megfelelő anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani, ezúttal is hasonló elő­zékenységet és készséget fog ta­núsítani. TTlégis felemelték a közal­kalmazottak munkaidejét Budapest, okt. 1. A legutóbbi minisztertanács ugy döntött, hogy október elsejétől még nem lépte­tik életbe az állami alkalmazottak meghosszabbított munkaidejét és legfeljebb november 1-én kerül erre sor. Nagy feltűnést keltett te­hát, hogy a fővárosi telefonköz­pontokban alkalmazott kezelőnők munkaidejét az eddigi 5—5 órá­ról 7 órára emelték fel. „ Békésvármegye gyöngye u A vármegye vezetősége Gyo­páros gyógyfürdői jellegéért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nemcsak Békésvármegyének, de az egész tiszántúli Alföldnek nagy­szerű és nagyértékü természeti kincse a gyopárosi fürdő, amely­nek áldásait évről-évre a betegek és gyengélkedők ezrei élvezik. A pompás fürdőt minden túlzás nél­kül nevezték el Békésvái megye gyöngyének s most — amikor a fürdő életében jelentős változás előtt állunk — a vármegye veze­tősége teljes jóakaratával azon van, hogy a fürdő fejlődését és nívóját előmozdítsa. Egy legújabb kormányrendelet értelmében ugyanis minden fürdő­hely felett, amely gyógyfürdői jel­leget kapott, a felügyeletet az ille­tékes vármegye veszi át és gya­korolja. Gyopárost ezidőszerint még nem nyilvánították gyógyfür­dővé, amit a belügyminisztertől kell kérelmezni, aki viszont a szak­értői vélemény és a vármegye pártfogásának mértéke alapján hozza meg döntését. A vármegye vezetősége, amely minden igyekezetét arra fordítja, hogy a gyopárosi fürdő gyógyfür­dői, tehát magasabb és értékesebb jelleget kapjon, épen ezért felszó­lította. szakértői véleményadásra Riegler Gusztáv dr. egyetemi ta­nárt, a szegedi egyetem kiváló tu­dósát. Riegler tanár hosszas vizsgálat­tal vette elemzés alá a gyopárosi tó vizét. Észleleteiről és megálla­pításairól rendkívül tartalmas és bő részletezésű jelentésben szá­molt be, amelyet most terjesztett be a vármegye alispánjához. A szakvélemény röviden összefoglalt tartalma az, hogy a „Gyopáros tavának vize értékes és nagy gyó­gyító erejű ásványos víz, amely révén — szakértői vélemény sze­rint — a vizsgálatok alapján ja­vasolható, hogy Gyopáros gyógy­fürdővé minősíttessék". Az értékes szakértői vélemény alapján most már a vármegye ve­zetősége rövidesen felterjesztést fog intézni a belügyminiszterhez és felterjesztésében kérni fogja, hogy Gyopáros fürdőt minősítsék át gyógyfürdővé, hogy aztán a tör­vényes rendelkezések értelmében a vármegye felügyelete alá kerül­hessen. Az a változás, hogy a fürdő felett a vármegye fogja gyakorolni a felügyeletet, kétségtelenül örven­detes és nagy változást fog elő­idézni a fürdő életében, mert a vármegye beható és állandó gon­doskodása a legrövidebb idő alatt előnyösen fogja éreztetni a hatá­sát a gyógyfürdő fejlődését illetően. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents