Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-10-14 / 224. szám
EGYES 8ZÁH ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, Í924 október 14 Kecfd 51-ik évfolyam, 224-ik szám „JTJagyarország gerince: a kisgazdatársadalom" Nagyharsány, okt. 13. Szabó István földmivelésügyi miniszter és Pesthy Pál igazságügyminiszter a kíséretükben levő politikusokkal együtt népgyűlést tartottak, amely után banketten vettek részt. Az egymásután felszólaló szónokok mindannyian biztosították a földmivelésügyi minisztert a kisgazdatársadalom változatlan bizalmáról és szeretetéről. Kérve kérték arra, hogy kívánságaikat a párt kebelén belül igyekezzék megvalósítani. Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel ezután : „Magyarország gerincét nem képezheti más, mint a kisgazdatársadalom, — mondotta többek között. — Ezt a kisgazdalársadalmat kell erősíteni minden igyekezettel". A kisgazdatársadalom érdekében kérte Szabó Istvánt lemondásának megfontolására. Nagyatádi áthatva a felszólalásoktól, kijelentette, hogy képviselőtársainak kijelentéseit mindenesetre figyelembe veszi és az igazságügyminiszter szavait megszívleli. Nagyatádi az esti órákban utazott el Nagyharsány, r ól Erdőcsokoriyára, otthonába, Pesthy Pál szintén az esti vonattal huszti birtokára utazott. Véderöreformot követetnek a eset) szociáíisták Prága, okt. 13. A cseh szociáldemokratapárt, mint a Pravo Lidu jelenti, a parlamentben a véderőtörvény revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amely szerint a pártnak ép ugy, mint a világ demokrata többségének, az az álláspontja, hogy a véderő fentartásának előföltétele bt. összeomlás napjai óta lényegesen megváltozott. A párt ennélfogva követeli a véderöreformot, mindenekelőtt a szolgálati idő megrövidítését, a létszámcsökkentést és a hadsereg kebelében megejtendő gyökeres és gazdaságos intézkedéseket. Csehország kutturtjarc etőtt ált Prága, okt. 13. A katolikus cseh egyház és állam szétválasztásának kérdéséről irnak a lapok, a mely fontos programpontja a kormányzó koalíciónak és megjósolják, hogy Csehországban kultúrharc fog kitörni. Minden jel arra mutat, hogy az antiklerikális táborban támadást készítenek elő a cseh katolikus néppárt ellen. Abban az esetben, ha a szétválasztásra vonatkozó kormányjavaslatot csakugyan beterjesztenék, a klerikális képviselők kénytelenek lesznek non possumus jelszóval elhagyni a koalícióban elfoglalt helyüket. Sok lap nyilt harcra szólítja fel az ellenséget, mert ez becsületesebb, mint a földalatti tit"*• kos harc, melyet már régóta folytatnak. Hatszázezer holdat osztottak ki eddig a földreform révén Budapest, október 13. Az Országos Földbirtokrendező Biróság 1921 junius 20-án megkezdett működése következtében az 1924 okt. 10-ig keletkezett 110,878 házhely, törpe és kisbirtokra összesen felosztott 542,973 katasztrális hold 595 négyszögölet, ezenfelül kishaszonbérletek alakítására átvett 495 községben 93,285 katasztrális hold 842 négyszögölet. Ezeknek az eredményeknek a részletezése a következő : kiadatott elkülönített házhelyrendezés során házhely 970 községben 35,793 egyén részére, 9639 katasztrális hold 821 négyszögöl területtel. Földhözjuttatás végett megváltási eljárás megindítását kérték 3280 községben. A megváltási eljárás lefolytatására az OFB birót küldött ki 3275 községben. A imegváltást az OFB kimondotta 1687 községben 457,922 katasztrális hold 181 négyszögöl területre, ebből alakult 386 legelő, 203,719 törpe és kisbirtok, 76,685 házhely, ezenfelül elővásárlási jogát gyakorolta az OFB 181 esetben 14,312 katasztrális hold 650 négyszögöl területre, továbbá ingatlant feldaraboltak 269 esetben 61,048 katasztrális hold 940 négyszögöl területtel, ebből 31,852 katasztrális hold 1533 négyszögöl feldarabolás folytán, kölcsönhöz jutott 7672 egyén. Az OFB-hez a mai napig összesen 106,161 beadvány érkezett. Megszervezik a bejelentőhivatalt egyéb más berendezését a város adná, a kezelőszemélyzetet viszont a rendőrség szolgáltatná. Mihelyt a városháza kibővítési munkálatai véget értek, az uj helyiségek egyikében megszervezik és felállítják a bejelentő-hivatalt. Ez egyelőre csak kisebb kaliberű lesz s csak az idők folyamán fogják nagyobbszabásuvá, a célnak teljesen megfelelővé kifejleszteni. A rendőrség munkáját azonban ez a szük keretek közé szorított bejelentő-hivatal is nagyon meg fogja könnyíteni, különösen ami az idegenek ellenőrizését és a bűntettesek vagy gyanúsítottak nyomozását illeti. A szegedi kerületi főkapitány tárgyalásai (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsabán, ebben a szédületes irammal fejlődő városban, a hatóságok, de főleg a rendőrség munkáját sok szempontból megnehezíti az, hogy a város nélkülözi a rendes, városias, megbízható bejelentőhivatalt. Van ugyan egy kezdetleges és néminemüleg efajta intézmény, ez azonban a mai követelményeknek egyáltalában nem felel meg. Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, a rendőrkapitányságvezetője éppen ezért — hogy a ma nem megfelelő állapotokon változtasson — tárgyalásokat kezdett a város vezetőségével egy rendesebb, modern és célravezető bejelentőhivatal felállítása és megszervezése érdekében. A hivatal létesítését mindezideig megakadályozta Békéscsaba átka: a helyiséghiány, most azonban, hogy a városháza kibővítési munkálatainak befejezésével egész sereg uj helyiség létesül a városházán, a kérdés megoldása sokkal közelebbinek látszik. A tárgyalásokba később belekapcsolódott Szalay József dr., a kerületi rendőrkapitány is, aki ugyancsak azt a kívánságát hangsúlyozta az idők folyamán, hogy nemcsak az általános városi, de rendőrségi szempontból is fontosnak és elengedhetetlennek tartja egy rendes bejelentőhivatal megszervezését. Mint értesülünk, ezek a tárgyalások immár a befejezés stádiumáig jutottak el. A város vezetősége készségesen és szívesen hajlandó belemenni a bejelentő-hivatal felállításába és ezt a kérdést az érdekelt két hatóság ugy szándékozik megoldani, hogy a bejelentő-hivatal bútorzatát és minden A jövő héten városi közgyűlés lesz A legfontosabb tárgy : a városok szanálása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestülete október 20-án, hétfőn reggel 9 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, amelyen Berthóty István dr. polgármester fog elnökölni. A közgyűlés tárgysorozatán csak 9 ügy szerepel, amelyek a következők : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Honvédelmi miniszteri leirat a laktanya kincstári kezelésbe vétele ügyében. 3. Belügyminiszteri rendeletek a városok háztartása és a városok pénzügyi egyensúlyának helyreállítása ügyében. 4. A szállodai adó ügyében kiadott miniszteri rendelet. 5. A Korek Antallal kötött üzletbérszerződés. 6. Belügyminiszteri rendelet családipótlékok folyósítása ügyében. 7. A városi kegydijasok kegydijának folytatólagos megállapítása. 8. Illetőségű ügyek. 9. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Bundákat lopott egy alezredesné Budapest, október 13. 1923 decemberében Miiles István alezredest estére hívta meg Kuruc József ezredes. Miiles a feleségével ment el. Éjféltájban Millesné eltűnt a vendégek közül, kisuhant a ruhatárba, ott összepakolta a legdrágább prémeket, bundákat és kabátokat,majd kifeszítette az ablakot és ledobta az uccára, azután egy levelet is dobott le, amelyre ezeket irta : „A ruhákat szedd széjjel, ezt pedig égesd el." Az uccán várakozott a csomagra Millesné nővére, aki felkapta azokat és elszaladt. Millesné becsapta az ablakot és visszarohant a vendégek közé. A szemközti házban azonban valaki észrevette a pillanatok alatt lejátszódott jelenetet. Kurucéknál reggel észrevették a vendégek, hogy a ruhatárból hiányoznak a legértékesebb bundák és szőrmék. Mindenfelé keresték a bundákat, de nem találták. Végre azonban kiderült, ki volt a tolvaj, mire az alezredesné a biróság elé került. Ma tárgyalta az ügyet a budapesti járásbíróság. A biróság néhány órás tanácskozás után meghozta Ítéletét. 8 napi fogházra ítélte Miiles alezredes feleségét lopás vétsége cimén, mint tettest és bünsegédi bünrészesség cimén húgát, Paruleszku Theodornét 5 napi fogházra. Az ügyész súlyosbításért, a védő felmentésért felebbezett. Ar pádkori faluhely Debrecen alatt Sokan ismerik a hatalmas nagy Kamaráshalmot, mely a szoboszlói vasút és a szováti országút közt emelkedik. De azt már kevesen tudják, hogy századokkal ezelőtt ezen a tájon, a halom környékén, alig 3—4 kilométernyire a várostól egy kis falu is állott, egyszerű, szerény, szegényes templomocskával vagy kápolnával. Már a XV. század derekáról való oklevelek is mint pusztát, mint néptelen helyet említik a Debrecen és Szepesfalva között fekvő Kamaráshalma vagy Kamarásteleke nevü birtokot, abból az alkalomból, hogy a szepesi nemes urak Zsigmond király halála után Ondód, Szentkeresztteleke és Fachát praedisiumokkal együtt jogtalanul és erőszakosan elfoglalták a debreceni polgároktól. Ezek a birtokok lassankint nemcsak beolvadtak a debreceni határba, hanem Ondód kivételével végre az emlékezetből is kivesztek. A Kamaráshalma közelében az ujföldön, Ercsey Gyula Hortobágytéglagyára mögött fekszik egy Köveshalom nevü laponyag, melyet tulajdonosa, Csengery Leó engeZürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. Elöflietéil dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint.