Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-14 / 224. szám

EGYES 8ZÁH ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, Í924 október 14 Kecfd 51-ik évfolyam, 224-ik szám „JTJagyarország gerince: a kisgazdatársadalom" Nagyharsány, okt. 13. Szabó István földmivelésügyi miniszter és Pesthy Pál igazságügyminiszter a kíséretükben levő politikusokkal együtt népgyűlést tartottak, amely után banketten vettek részt. Az egymásután felszólaló szónokok mindannyian biztosították a föld­mivelésügyi minisztert a kisgazda­társadalom változatlan bizalmáról és szeretetéről. Kérve kérték arra, hogy kívánságaikat a párt kebelén belül igyekezzék megvalósítani. Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel ezután : „Magyarország gerincét nem képezheti más, mint a kisgazdatársadalom, — mon­dotta többek között. — Ezt a kis­gazdalársadalmat kell erősíteni minden igyekezettel". A kisgazda­társadalom érdekében kérte Szabó Istvánt lemondásának megfonto­lására. Nagyatádi áthatva a fel­szólalásoktól, kijelentette, hogy képviselőtársainak kijelentéseit mindenesetre figyelembe veszi és az igazságügyminiszter szavait megszívleli. Nagyatádi az esti órákban utazott el Nagyharsány­, r ól Erdőcsokoriyára, otthonába, Pesthy Pál szintén az esti vonat­tal huszti birtokára utazott. Véderöreformot követetnek a eset) szociáíisták Prága, okt. 13. A cseh szociál­demokratapárt, mint a Pravo Lidu jelenti, a parlamentben a véderő­törvény revíziójára vonatkozó tör­vényjavaslatot fog beterjeszteni, amely szerint a pártnak ép ugy, mint a világ demokrata többségé­nek, az az álláspontja, hogy a véderő fentartásának előföltétele bt. összeomlás napjai óta lénye­gesen megváltozott. A párt ennél­fogva követeli a véderöreformot, mindenekelőtt a szolgálati idő meg­rövidítését, a létszámcsökkentést és a hadsereg kebelében megej­tendő gyökeres és gazdaságos in­tézkedéseket. Csehország kutturtjarc etőtt ált Prága, okt. 13. A katolikus cseh egyház és állam szétválasztásá­nak kérdéséről irnak a lapok, a mely fontos programpontja a kor­mányzó koalíciónak és megjósol­ják, hogy Csehországban kultúr­harc fog kitörni. Minden jel arra mutat, hogy az antiklerikális tá­borban támadást készítenek elő a cseh katolikus néppárt ellen. Ab­ban az esetben, ha a szétválasz­tásra vonatkozó kormányjavasla­tot csakugyan beterjesztenék, a klerikális képviselők kénytelenek lesznek non possumus jelszóval elhagyni a koalícióban elfoglalt helyüket. Sok lap nyilt harcra szó­lítja fel az ellenséget, mert ez be­csületesebb, mint a földalatti tit­"*• kos harc, melyet már régóta foly­tatnak. Hatszázezer holdat osztottak ki eddig a földreform révén Budapest, október 13. Az Orszá­gos Földbirtokrendező Biróság 1921 junius 20-án megkezdett mű­ködése következtében az 1924 okt. 10-ig keletkezett 110,878 ház­hely, törpe és kisbirtokra összesen felosztott 542,973 katasztrális hold 595 négyszögölet, ezenfelül kis­haszonbérletek alakítására átvett 495 községben 93,285 katasztrális hold 842 négyszögölet. Ezeknek az eredményeknek a részletezése a következő : kiadatott elkülönített házhelyrendezés során házhely 970 községben 35,793 egyén ré­szére, 9639 katasztrális hold 821 négyszögöl területtel. Földhözjut­tatás végett megváltási eljárás megindítását kérték 3280 község­ben. A megváltási eljárás lefoly­tatására az OFB birót küldött ki 3275 községben. A imegváltást az OFB kimondotta 1687 községben 457,922 katasztrális hold 181 négy­szögöl területre, ebből alakult 386 legelő, 203,719 törpe és kisbirtok, 76,685 házhely, ezenfelül elővásár­lási jogát gyakorolta az OFB 181 esetben 14,312 katasztrális hold 650 négyszögöl területre, továbbá ingatlant feldaraboltak 269 esetben 61,048 katasztrális hold 940 négy­szögöl területtel, ebből 31,852 ka­tasztrális hold 1533 négyszögöl feldarabolás folytán, kölcsönhöz jutott 7672 egyén. Az OFB-hez a mai napig összesen 106,161 be­advány érkezett. Megszervezik a bejelentőhivatalt egyéb más berendezését a város adná, a kezelőszemélyzetet viszont a rendőrség szolgáltatná. Mihelyt a városháza kibővítési munkálatai véget értek, az uj he­lyiségek egyikében megszervezik és felállítják a bejelentő-hivatalt. Ez egyelőre csak kisebb kaliberű lesz s csak az idők folyamán fogják nagyobbszabásuvá, a cél­nak teljesen megfelelővé kifej­leszteni. A rendőrség munkáját azonban ez a szük keretek közé szorított bejelentő-hivatal is nagyon meg fogja könnyíteni, különösen ami az idegenek ellenőrizését és a bűntettesek vagy gyanúsítottak nyomozását illeti. A szegedi kerületi főkapitány tárgyalásai (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsabán, ebben a szédületes irammal fejlődő városban, a ható­ságok, de főleg a rendőrség mun­káját sok szempontból megnehezíti az, hogy a város nélkülözi a rendes, városias, megbízható be­jelentőhivatalt. Van ugyan egy kezdetleges és néminemüleg efajta intézmény, ez azonban a mai követelményeknek egyáltalában nem felel meg. Jánossy Gyula rendőrfőtanácsos, a rendőrkapitányságvezetője éppen ezért — hogy a ma nem meg­felelő állapotokon változtasson — tárgyalásokat kezdett a város ve­zetőségével egy rendesebb, mo­dern és célravezető bejelentő­hivatal felállítása és megszerve­zése érdekében. A hivatal létesí­tését mindezideig megakadályozta Békéscsaba átka: a helyiséghiány, most azonban, hogy a városháza kibővítési munkálatainak befeje­zésével egész sereg uj helyiség létesül a városházán, a kérdés megoldása sokkal közelebbinek látszik. A tárgyalásokba később bele­kapcsolódott Szalay József dr., a kerületi rendőrkapitány is, aki ugyancsak azt a kívánságát hang­súlyozta az idők folyamán, hogy nemcsak az általános városi, de rendőrségi szempontból is fontos­nak és elengedhetetlennek tartja egy rendes bejelentőhivatal meg­szervezését. Mint értesülünk, ezek a tárgya­lások immár a befejezés stádiu­máig jutottak el. A város vezető­sége készségesen és szívesen haj­landó belemenni a bejelentő-hiva­tal felállításába és ezt a kérdést az érdekelt két hatóság ugy szán­dékozik megoldani, hogy a beje­lentő-hivatal bútorzatát és minden A jövő héten városi közgyűlés lesz A legfontosabb tárgy : a vá­rosok szanálása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestü­lete október 20-án, hétfőn reggel 9 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, amelyen Berthóty István dr. polgármester fog elnökölni. A közgyűlés tárgysorozatán csak 9 ügy szerepel, amelyek a követ­kezők : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Honvédelmi miniszteri leirat a laktanya kincstári kezelésbe vé­tele ügyében. 3. Belügyminiszteri rendeletek a városok háztartása és a városok pénzügyi egyensúlyának helyreál­lítása ügyében. 4. A szállodai adó ügyében ki­adott miniszteri rendelet. 5. A Korek Antallal kötött üz­letbérszerződés. 6. Belügyminiszteri rendelet csa­ládipótlékok folyósítása ügyében. 7. A városi kegydijasok kegy­dijának folytatólagos megállapítása. 8. Illetőségű ügyek. 9. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Bundákat lopott egy alezredesné Budapest, október 13. 1923 de­cemberében Miiles István alezre­dest estére hívta meg Kuruc József ezredes. Miiles a feleségével ment el. Éjféltájban Millesné eltűnt a vendégek közül, kisuhant a ruha­tárba, ott összepakolta a legdrá­gább prémeket, bundákat és ka­bátokat,majd kifeszítette az ablakot és ledobta az uccára, azután egy levelet is dobott le, amelyre ezeket irta : „A ruhákat szedd széjjel, ezt pedig égesd el." Az uccán várakozott a csomagra Millesné nővére, aki felkapta azokat és elszaladt. Millesné becsapta az ablakot és visszarohant a vendé­gek közé. A szemközti házban azonban valaki észrevette a pilla­natok alatt lejátszódott jelenetet. Kurucéknál reggel észrevették a vendégek, hogy a ruhatárból hi­ányoznak a legértékesebb bundák és szőrmék. Mindenfelé keresték a bundákat, de nem találták. Végre azonban kiderült, ki volt a tolvaj, mire az alezredesné a bi­róság elé került. Ma tárgyalta az ügyet a budapesti járásbíróság. A biróság néhány órás tanács­kozás után meghozta Ítéletét. 8 napi fogházra ítélte Miiles alezre­des feleségét lopás vétsége cimén, mint tettest és bünsegédi bünré­szesség cimén húgát, Paruleszku Theodornét 5 napi fogházra. Az ügyész súlyosbításért, a védő fel­mentésért felebbezett. Ar pádkori faluhely Debrecen alatt Sokan ismerik a hatalmas nagy Kamaráshalmot, mely a szoboszlói vasút és a szováti országút közt emelkedik. De azt már kevesen tudják, hogy századokkal ezelőtt ezen a tájon, a halom környékén, alig 3—4 kilométernyire a város­tól egy kis falu is állott, egyszerű, szerény, szegényes templomocs­kával vagy kápolnával. Már a XV. század derekáról való oklevelek is mint pusztát, mint néptelen he­lyet említik a Debrecen és Sze­pesfalva között fekvő Kamarás­halma vagy Kamarásteleke nevü birtokot, abból az alkalomból, hogy a szepesi nemes urak Zsig­mond király halála után Ondód, Szentkeresztteleke és Fachát prae­disiumokkal együtt jogtalanul és erőszakosan elfoglalták a debre­ceni polgároktól. Ezek a birtokok lassankint nemcsak beolvadtak a debreceni határba, hanem Ondód kivételével végre az emlékezetből is kivesztek. A Kamaráshalma közelében az ujföldön, Ercsey Gyula Hortobágy­téglagyára mögött fekszik egy Kö­veshalom nevü laponyag, melyet tulajdonosa, Csengery Leó enge­Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. Elöflietéil dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonsaim : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents