Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-09 / 220. szám

2 BÜKESMEGYEI KÖZLÖHÍ Békéscsaba, 1924 október 9 TÍ felvidéki tótok a felekezeti iskolák mellett Prága, oki. 8. A felvidéken a tót biztosok akciót indítottak annak a megállapítására, hogy a lakosság mily arányban kivánja a katholikus felekezeti iskolák létesítését. A felekezeti iskolák mellett kerek számban 800.000 katl.olikus, tehát körülbelül 90% szavazott. A Felvidéken egyébként a protestánsok és zsidók túlnyomó része is a felekezeti iskolák mellett van. men kivül hagyni azt a körülményt, hogy az egylet egyelőre még nem szedhet fizető tagjaitól háború előtti tagdijakat, mert a tagok sem kapják a háború előtti keresményük teljes értékét. A háború előtt például a III. osztály tagdija heti 40 fillér volt, ennek megfelelne körülbelül 75000 papírkorona. Jelenlegi tagdijak hetenként: I. osztály 1200 K II. osztály 1600 K III. osztály 2000 K IV. osztály 2400 K V. osztály 3200 K VI. osztály 4000 K Ezen tagdijak 1925 január Í-tőí kezdve 50%-kal felemeltetnek s a segélyek is emelkednek. A beirutási dij most 5000 K. Beiratkozni lehet minden fióknál a beiratási dij, 5 heti tagdíj és a személyi adatok beküldése mellett. Tagja lehet az egyletnek a 14 ik életév betöltése után minden férfi vagy nő (tanoncok is), a saját háztartási teendőiket végző nők is. A helyi fiók minden hó I-ső és . Ill-ik vasárnapján délután 2 órától 5 óráig tart hivatalos órákat Ver' bőczi-ucca 3. sz. alatt levő helyiségében (Népház), amikor uj tagok felvétetnek Géczi Máriát Békéscsabára szállították, ahol a rendőrségen töredelmesen beismerte a bűnét. Az ellopott holmikból már egyetlen darabot sem tudott előadni, mert azokat hosszas utazgatásai alatt eladogatta, az értök kapott pénzt pedig elköltötte. A tolvaj cselédleányt beismerő vallomása után átkísérték a gyulai ügyészség fogházába. - , • t • j *j ' I vi* usz.iaiy iwu i'v • Az aggkort biztosítás | .• • •••wnnmumwmiiiM A krajovai foglyok megérkezése Csabára (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (25) Az 1893-ban alakult Magyarországi Munkások Rokkantsegélyző és Nyugdijegylete 32 évi működése alatt sok tagjának nyújtott támogatást, amely a háború előtti időben teljesen kielégítő volt, a háború utáni időben pedig a pénz értékcsökkenése következtében szerény, bér összegben kifejezve jelentékeny. A kölcsönösség alapján működő egylet 1903 óta több mint húszezer rokkant tagját és 6000-et meghaladó, az elhalt tagok utáni árvái segélyezett állandóan. Magyarországon jelenleg 109.000 fizető tagot számlál, vagyona á mostani pénzértékben meghaladja a 4 milliárdot. Jelenleg körülbelül 8000 rokkantnak havi 40.000 koronáig terjedő segélyt ad. Az árváknak a rokkantsegély egyharmadát adják, 14 éves korukig. Havonkint körülbelül 120 milliót fizetnek ki segélyekre s az 1903 óta kifizetett segélyek összege meghaladja a 200 milliárd koronát. Az egyletnek 209 fiókja és néhány száz tagcsoportja van. Számos gyáros beíratta munkásait és egyéb alkalmazottait s fizeti helyettük a tagsági dijakat, egészben vagy részben. Nagyon ajánlatos, hogy minden foglalkozást üző ember beiratkozzék az egyletbe s nejét, foglalkozást üző gyermekeit is beírassa. A nős férfiaknak azért is ajánlatos, hogy feleségeiket is beírassák, mert az egylet a férjnek tizévi tagság betöltése után bekövetkezett elhalálozása esetén, a hátramaradt özvegynek — amennyiben éz is legalább tízéves tagja az egyletnek a férj elhalálozása idején — özvegyi nyugdijsegélyt ad. A nyugdijsegély az özvegynek mindaddig jár, mig ő maga is rokkanttá nem válik, amely esetben az őt megillető rokkantsági segélyt kapja vagy pedig addig, mig ujabb házasságra lép. A hátramaradt árvák 14 éves korukig segélyeztelnek. A tag minden segélyre tizévi tagság után válik igényjogosulttá. Ha balesetből kifolyólag teljesen munka- és keresetképtelenné válna egyévi tagság után, a tiz évre megállapított rokkantsegély folyósittatik részére. Aki 10 évi tagság után bármikor foglalkozásában állandóan munkaképtelen rokkanttá válik, az egylettől rokkantsági segélyt igényelhet. Minél fiatalabb korban iratI.ozik be, minél több tagsági évet tölt be, annál magasabb segélyt kap. Negyven évi tagság után az egylet nyugdijat ad. Ha jelenleg a pénz alacsony értéke miatt az egylet nem is teljesítheti hivatását ugy, mint a héboru előtt, de később ismét értékesebb segélyt fog nyújtani tagjainak. Mert nem szabad figyelDélután gyülekezés volt. Reisz Hermann olvasta fel a hazaszállítandó foglyok névsorát. (Szükség volt erre, mert hiszen a még Brassóból megszökött Réthy Béla, Gally Károly és a többiek nevénél egyszerűen hozzátette: im Spital — a román őrnagy pedig megértőleg bólintott hozzá). A pályaudvaron kellemetlen meglepetésül szolgált, hogy a románok csak marhavagonokat akartak rendelkezésre bocsájtani. Reisz Hermannak végül sikerült az állomásfőnökkel való hosszas tárgyalás után két másodosztályú személykocsit is kapni, amelyben az idősebb, családos tisztek helyezkedtek el. Igy indult el szeptember 9-én este hét órakor a békésmegyei foglyok szállítmánya Krajovéból hazafelé. A felszabadult foglyokkal tartott Kolozsy Endre, mig Reisz Hermann Nagyszebenbe ment, hogy az adjutáns óhaja szerint köszönetet mondjon Maniu miniszternek a foglyok érdekében végzett fáradozásáért. A minisztert azonban nem találta odahaza. Orsován keresztül, másnap este 10 órakor érkezett meg a krajovaiek vonata Csabára. Az állomáson senki sem várta, csak a román katonai parancsnokság, amely nem engedte őket kiszállani, nehogy az éj leple alatt idő előtt megszökjenek. Egy keserves éjszakét ott kellett még tölteni a vagonokban. Végre reggel 8 órakor sorakozás volt és névsorolvasás után a hozzátartozók és kivórcsiek nagy serege között, oláh fegyveres őrök kíséretében, az Andrássy-ulon végig bevonult a csapat a főgimnázium épületébe, a román térparancsroksághoz. Itt valamennyiüket igazolták s tcbb mint négy havi keseives és viszontagságos fogság után mindegyik boldogan rohant szeretteinek ölelő karjai közé. (Vége.) Egy cseléd kifosztotta a gazdáját A lopott holmit különböző városokban eladta (A Kczlöny eredeti tudósítása) Vig Ferenc békéscsabai magántisztviselő, aki a Berényi-ucca 1. számu házban lakik, nemrégiben uj cselédet fogadott fel Géczi Mária személyében. A cseléd egy ideig lendesen végezte a dolgait, ugy hogy semmi panaszra sem adott okot. Október 2-án hajnalban azonban Géczi Mária nagy lépésre határozta el magát. Amikor az egész héz még aludt, felkelt és óvatosan belopózva a belső szobákba, felnyitotta a család ruhásés fehérnemüszekrényeit. A cseléd Vigéknek, valamint Vig Ferenc vejének és feleségének minden értékesebb alsó- és felsőruháját előszedte a szekrényekből. A jobb darabokat külön válogalte, aztán összeszedve, egy utazókosáiba csomagolta el. Munkája végeztével óvatosan kilopakodott a lakásból és bucsu nélkül megszökött a szolgálati helyéről és a városból. Az ellopott ruhaneműek értéke megközelitette a 10 millió koronát. Géczi Mária ekkor hosszas vándorlásba kezdett. Akkor mindjárt, a kora reggeli órákban, a vasút mentén elgyalogolt a dobozmegyeri vasúti állomásig. Ott bevárta a hajnali vonatot, amellyel Mezőberénybe utazott. Mezőberényben, ahol egy napot töltölí, felkereste JtfiJH&JK M egy Juhász Etel revü ismerősét, akinek a lopott holmik egy részét eladta. Ezután elutazott Mezőberényből Szajolra, ahol kiszállt és átszállt a debreceni vonatra. Kisújszálláson megint megszakr totta az utazásét és az állomáson vásárt csapott a lopott ruhákból, majd Püspökladányba utazott, ahol ismét eladott egyet-mést a Vig-család ruháiból. Püspökladányból Debrecenbe utazott tovább Géczi Mária, aki a megmaradt holmikat az ottani éllcmáson értékesítette. Eközben ismeretoéget kötött egy békéscsabai cigánnyal, aki lókereskedőnek moi dotta magét. A füstösképü féraóivadék udvarolni kezdett a leánynak, akinek csakhamar megtetszett a leány, hát még akkor, amikor határozottan és erélyesen kijelentette, hogy feleségül fogja őt venni. Boldog menyasszony-jelölti mi nőségében szívesen utazott vissza ekkor a cigánnyal Mezőberényig, ahol azonban hirtelen eszébe jutott, hogy Békéscsabára egy kissé veszedelmes jönnie, a, Víg-féle elintézetlen ügye miatt. Ámde Mezőberénybe is veszedelmes volt mennie, mert amint éppen azon gondolkozott, hogy a Békéscsabára utazni szándékozó cigánytól hogyar lépjen meg : hirtelen elébe toppant a csabai rendőrség egyik detektivje, aki Mezőberényben nyomozott utána. A detektiv azután lefülelte és pártfogáséba vette a veszedelmes leányzót, aki a napsugaras menyasszonyi állapotból hirtelen a prózai valóságba: a dutyi hűvösére került. — Október 6. megünneplése a polgári leányiskolában. A községi po!gári leányiskola október 6-iki gyészünnepélyét e napon délelőtt 9 órakor tartolta iskolája nagytermében. Szívesen látta volna a szülőket és más érdeklődőket is, de az oly népes iskola növendékeit is alig tudja egy teremben elhelyezni. Pedig a szép ünnepély igazán megérdemelte volna a nagyobb nyilvánosságot. Az énekkar Péterfi Sándor vezetése alatt mindinkább szebb előmenetelt tesz. Ez nyitotta meg az ünnepélyt a Himnusz hangjaival s zárta a „Hiszekegy" éneklésével. Még egy szép irredenta énekszámmal járult a műsor gazdagításéhoz. Szepesy Márta IV. oszt. t. „Az aradi gyásznap" c. alkalmi dolgozatában ismertette a nap jelentőségét. Káldor Elvira tanár ünnepi beszédével a sziv legfájóbb húrjait érintette s az irredentizmus eszméjét mélyrehatóan véste a megindított lelkekbe. Ábrányi Emil: Október hatodikán cimü szép költeményét Szilágyi Erzsébet, Végvári mélyérzésü verseit pedig Bogdán Ilona és Rajka Mária IV. o. tanulók szavalták mély hatást gyakorolva kis társaikra. — Kik akarnak résztvenni a diszebéden ? Felkéretnek mindazok, akik a néhai gróf Tisza István arcképét leleplező törvényhatósági díszközgyűlés utón folyó hó 11-én a Polgári Körben megtartandó emlékebéden résztvenni óhajtanak, ezen szándékukat legkésőbb 9-ig bezárólag a gyulai polgármesteri hivatalban okvetlen jelentsék be. Egy teríték ára félliter borral, szódával és feketével 60000 korona. — A békési cserkészkonferencia programja. Mint már megírtuk, október 12-én Békésen cserkészkonferencia lesz, melynek programját az alábbiakban közöljük : A békési ref. főgimnázium 175. sz. „Bocskay" cserkészcsapata okt. 12-én délután 5 órakor a főgimnázium tornatermében a cserkészkonferenciára érkező cserkésztisztek részvételével cserkészavató ünnepélyt tart, a következő műsorral: 1. Cserkészinduló. 2. Nyitány Romeo és Júliából. Zongorán előadják Csurgay Ica és Panker Sándor cserkész. 3. Nagy tábor előtt. Előadja Békési István cserkész. 4. Dr. Győrffy István szegedi egyetemi tanár előadást tart „A cserkészet,

( mint az erkölcsiség érzékszerve" cimen, 5. Cserkészfiuk. Szavalja Hegedűs Tibor. 6. Magyar nótákat énekel dr. Untervéger Lászlóné, zongorán kiséri Panker Sándor cserkész. 7. Fogadalomtétel. Szavalja Holtzer László cserkész. 8. Cserkészavatés. 9. Ujoncavatás. Szavalja Scháffling Jenő. 10. Hymnusz. Este fél 10 órakor a Korona-vendéglő helyiségeiben táncmulatság. Belépődíj nincs. Önkéntes adományokat a cserkészcsapat céljaira köszönettel fogad a vezetőség. -Száz kasztott c hivatalnS renc mun talnok Pi hivatalbai gényesen, Nemrég < az amerik ségből « Zbejsova akkor Ko] Kopeczky kis külde sen meg amerikai pokat ta dollár érti vatalnokc nagy ÖSSJ akkor mi lyama 1 gyorsan é dollárt — koronátytt csábító. E magot s h. ahol egy tette. A beváltásé bácsit kel persze a is egyet, tehát ujl nagy utat wiscous-i rült. Lej ment, ahc tóztatták, farmer ő; bevallott, szetesen bank. Kis badlébra nert s ny mi módc csomag Megállani amerikai jából ker moivaors: Most má moztak t rült napf machinác vatalnok alig tudo! hiszen az bácsi"-ho mindent. — Az százalék! fizetnek, niszteriun az utolsó a rendele vedelemtöivény v natkozik módosítás legutóbb Nem fog az a rész vedelema tos újítás ha az ! csalódja, , jának öss ennek 10 fizet edópi egész or; adózóitól szolgál, h kat az ad< lyektől a jövedelmij családu i kedvezmé el a kincs utóbbi CSÍ tartott cs eggyel ah zási osztá be, min^/ jövedelmű