Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-25 / 284. szám

Békéscsaba, 1924 december 25 BftKESMEOYEl KÖZLÖNY 3 a beteget is letartóztatták, mert a négy gyilkos váltig azzal véde­kezett, hogy annak a parancsára tették mindazt, amit cselekedtek. A bünügy igy került a gyulai törvényszék elé, amely most tár­gyalta Korcsokék gyilkossági ügyét. A főtárgyaláson a vádlottak azzal védekeztek, hogy a végletekig ha­tása alatt voltak a betegnek s ők csak azt csinálták, amit a beteg nekik parancsolt. A főtárgyalás során orvosszak­értőként kihallgatták Zöldg János dr. vármegyei főorvost, aki a bé­késcsabai rendőrorvos véleményé­vel szemben kijelentette, hogy az egyébként is teljesen éptestü-lelkü emberek a cselekmény alatt némi pszihikus fertőzés alatt állhattak ugyan, de ez nem volt olyan erős, hogy ne birtak volna akaratuk szabad elhatározási képességével. A biróság nem adott helyet Te­legdy védő ama kérelmének, hogy az eltérő orvosi véleményekre való tekintettel terjesszék fel az iratokat az igazságügyi orvosi ta­nácshoz, hanem meghozta Ítéletét, amellyel mindanégy vádlottat más­fél—más félévi börtönre ítélte, halált okozó súlyos testisértés bűntetté­ben mondva ki őket bűnösnek. Az ügyész súlyosbításért, a védő és a vádlottak pedig a bűnösség megállapítása miatt — felmenté­sük érdekében — jelentettek be felebbezést az ítélet ellen. Fegyházat kaptak a Szarvasi-uti „szellem" gyilkosai A vénasszony képében megjelenő „szellem" — Egy beteg, aki csak nyeríteni, bőgni és ugatni tud és szuggesztív hatást áraszt maga körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Még február 1-én történt Békés­csabán, hogy egy Tokár Vince nevü elmebeteg, aki a Szaivasi­uton lakott, vendégül látta magá­nál négy barátját: Korcsok Mi­hályt, Csatári Imrét, Timár Györ­gyöt és Thurzó Mihályt. A ven­déglátásnak aztán súlyos követ­kezményei lettek, amelyeket an­nakidején a Békésmegyei Közlöny kellő részletességgel meg is irt s amely ma azzal fejeződött be, hogy a gyulai törvényszék az eset összes szereplőit kemény és sú­lyos fegyházbüntetéssel sújtotta. Az eset röviden az volt, hogy február 1-én a négy látogató az elmebeteg Tokár Vince kívánsá­gára ugy megvert egy öreg koldus­asszonyt, névszerint Fábián Zsófit, hogy az belehalt a szenvedett sé­rülésekbe. A főtárgyaláson a négy vádlott egyöntetűen azzal véde­kezett, hogy az eset alkalmával tulajdonkép megsajnálták szenve­dő barátjukat, Tokár Vincét, aki akkor már három nap óta se be­szélni, se enni nem tudott, se nem látott, se nem hallott, csak — uga­tott, nyerített és bőgött. A karján harapás nyomát, a nyakán pedig fojtogatásokat láttak. Szentül hit­ték a család meséjét, hogy — szel­lemek bántják a beteget, akit egy haragosa rontott meg és izgatot­tan várták a vénasszony képében megjelenő szellemet, mert azt a beteg kérésére alaposan meg kel­lett verniök. A beteg közölte ve­lük, hogy mennyei közlések sze­rint a szellem nagyon erős s ha nem vigyáznak, őket is megveri. Délelőtt 10 órakor, amikor a beteg mellett a négy jóbarát és a beteg felesége, valamint anyósa is ott voltak, egyszerre három kopo­gás hallatszott az ablakon, majd ugyanannyi az ajtón. Rögtön ez­után kipattant az ajtó és botra támaszkodva belépett egy öreg­asszony, aki egyenesen a beteg ágya felé tartott. Korcsok, abban a biztos meggyőződésben, hogy a vénasszony nem lehet más, mint a beteg által emiitett szellem, aki annak megrontására jött, odaugrott, vállon markolta, majd ráordított, hogy álljon meg. Mint később ki­tudódott, az öregasszony, aki Fábián Zsóli koldusasszony volt, teljesen süket volt és ezért nem tudott válaszolni a Korcsok kér­déseire. Korcsok Mihály erre a „konok" hallgatásra elvesztette a türelmét, felkapott egy szekercét s teljes erejéből fejbesujtotta vele az öreg' asszonyt. Ez megtántorodott, mire Korcsok lökött rajta egyet, ugy hogy az asszony a konyhába esett. Ekkor aztán a többi három egyesült erővel szekercével, baltá­val és bottal kegyetlenül elverte a „szellemet", majd pedig átdobták a kerítésen. A kerítés mögött a szerencsétlen koldusasszony rövi­desen kiszenvedett. A négy hős ezután bement a szobába, ahol nagy megnyugvás­sal látták, hogy a beteg Tokár Vince — mosolyog, a szemei nyitva vannak s beszélni is tud : jobban lett. Ezzel a£ ügyet a ma­guk részéről befejezettnek nyilvá­nították, de nem a rendőrség, amely elfogta valamennyiüket, sőt Tiatálraitatta a gyermekét Győr, dec. 23. Horváth-Sali Sán­dor balsai földmivesmunkás ál­landóan gyötörte féltékenységével feleségét és amikor ennek fiú­gyermeke született, a gyermeket nem ismerte el magáénak, hanem fél deci pálinkával még aznap este halálra itatta. HIBEK Tlóta a koromseprőrot Télen a falu némán és csende­sen elsülyed a hóhullásban. Az emberek homlokukra gyűrik a bá­ránybőr süveget, a házak pedig két ablakszemmel néző homlokza­tukat sülyesztik a félméteres hóba. A sürgönydrót dideregve muzsikál a gubbasztó madaraknak, zenéjét nem érti más, csak a postáskis­asszony. Ebben a fehér hallgatásban csak a korcsmában beszél az ember. Egy korty pálinka télen nemcsak jó szájízt és étvágyat jelent, de friss híreket, politikát, üzletet: életet. Pógár Feri, a falu esze, ott áll a pudli előtt. — Egy deci igyenes — rendeli méltósággal. Az emberek a kályha mdlelt ülnek. Pógár Feri is odamegy. Csak ennyit mond: — A koromseprőt megették. A farkasok. Délután már mindenki tudja, hogy a csorvási koromseprőt, de nem a koromseprőt, hamm csak az inasát ették meg a farkasok. Hogy hol ették meg ? Hát Istenem, biztosan a csorvási határban, vagy Orosházánál, de bizonyos, hogy a csizmájának a szárából egy te­nyérnyi darabot a határban talál­tak meg az emberek. Csak a fejérnépek siratták a kis koromseprőt. Már nem lesz, aki fekete krampusz-pofájával moso­lyogjon a babonás leánykákra, akik amikor koromseprőt látnak, háromszor megfordulnak sebesen s gyorsan mondják: „kezicsóko­lom, kezitcsókolom" — hogy ne csak a csütörtöki és szombati vi­zitnapokon találkozzanak a szere­tőjükkel. Hát már nem lesz, akitől szerencséthozó kormos seprüágat lopjanak. Az emberek inkább azt a tiz juhot sajnálták, amelyeket épp aznap téptek szét az éhes ordasok. Három napig tartott a szivek gyásza és a kémények bánata. A harmadik estén a fonóban már nem beszéltek a koromseprőről. Csak nótát csináltak róla: „Barátom a ko'mot seperte, Három farkas mégis megette . ,." Meghalt a koromseprő — szüle­tett egy nóta. * És a negyedik nap élve s fris­sen mosolyogva beállított a májsz­ter urékhoz a koromseprő. — Élsz-e még, no ? Hát nem a farkasok ettek meg ? — Csak Csabán melegedtem, mert kemény hideg volt. A csorvási emberek akkor men­tek az egyik közeli vásárba. Még a mai napig se tudják, melyik vásáros ember menyecske felesé­génél melegedett három napig a kis koromseprő, aki csak tizenhét esztendős, de télviz idején neki épp ugy fázik a szive körül, mint a nagyranőtt embernek, aki inkább sajnálja a juhot, mint a korom­seprő inaskáját. — Olvasóinknak, munkatár­sainknak és lapunk barátainak kellemes karácsonyi ünnepeket kivánunk. — Lapunk legközelebbi száma a kettős ünnep miatt szombaton este jelenik meg a rendes időben. — A polgári leányiskola kará­csonyfaünnepe. A községi polgári leányiskola „Kanizsai Dorottya" leánycserkészcsapata kedves kará­csonyfaünnepélyt tartott kedden délután, amikor a cserkészleányok 10 szegénysorsu gyermeket aján­dékoztak meg. Az ajándékozók öröme nem volt kisebb, mint a megajándékozottaké, mert a cser­készek sok szeretettel igyekeztek a2 ünnepélyt kedvessé, meleggé tenni s örömmel hozták el a ma­guk karácsonyi édességeinek egy részét, hogy másoknak is örömet szerezhessenek. Ima s néhány karácsonyi ének vezette be az ünnepélyt, felhangzott a cserkész­induló is, majd a meghívott kicsik, miután eleget gyönyörködtek a karácsonyfában, megkapták édes­séggel, gyümölcscsel telt csomag­jukat s ruhaajándékukat. Ima után a cserkészleányok vezetésével tá­voztak az örvendező gyermekek. — Eljegyzés. Ifj. Korek Antal és Klinghammer Irmuska jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Az uj kisvasút tervei. Már megemlékeztünk a Békéscsabát átszelő uj kisvasul tervezetéről. Most csak azt fűzzük hozzá, hogy az érdekelt földtulajdonosok, for­duljanak a Városfejlesztő és Érték­forgalmi R T hsz (Andrássy-ut 2.), hol a tervek beíekinthetők és bő­vebb felvilágosítás nyerhető. — A szilveszteri CsAK bál lesz úgyszólván az elite téli mulatsá­gok bevezetője. Az estély sikere olyan nagynak ígérkezik, hogy abból az egész báli szezon zajos­ságára következtethetünk. A CsAk a szilveszterestélyt tombolával kö­ti össze, amelynek nyereménytár­gyait gyűjtés, részben pedig vásár­lás utján állította össze. A tom­bola maga szenzációs lesz. A tár­gyak nagy számából következ­tetve minden jegyre kell jutnia nyereménynek. Egy mázsa nullás­liszt, pompásabbnál pompásabb dísztárgyak, órák, használati tár­gyak és sok más egyéb dolog alkotják a nyereményeket, amelyek számára jellemző, hogy az egye­sület egy kirakatba ki akarta azo­kat állítani, de nem lehetett, —> mert ötbe sem fért volna el. * Az Underwoodiró-gápek a legkitűnőbbek, legstrapaképeseb­bek és legtartósabbak. Vezetnek valamennyi irógép-márka között. Bárhol díjtalanul bemutatja Révész Emil, Békéscsaba, Perényi-u. 45. — Az asztalosmesterek szak­osztálya felhívja tagjait, hogy ka­rácsony másodnapján, pénteken d. e. ValO órakor az ipartestület he­lyiségében forgalmi adó osztályo­zása ügyben teljes számmal jelen­jenek meg. * Villanyégők legolcsóbban „Ormai" vasüzletében kaphatók. — Az ármentesitők gát-terü­lete nem vadászterület. Érdekes vitás ügyben hozta meg döntését a közigazgatási biróság. A Körös­Tisza-Marosi Armentesitő és Bel­vizszabályozó Társulat nemrégi­ben arra kérte a vármegyét, en­gedje vadászterületül kimondatni a Körös töltésének kivül fekvő partszalagját Békés, Mezőberény és Köröstarcsa között. Ez a sza­lag összesen 450 holdat és 1224 ölet tett ki. A törvényhatóság el­utasította a kérelmet, mire a tár­sulat felebbezett a közigazgatási bírósághoz. Ez most küldte le döntését a vármegyére. Ebben ki­mondja, hogy a kérelmet nem le­het teljesíteni, mivel a törvénynek az a rendelkezése, hogy a 200 holdnyi terület vadászterületnek minősíthető, a gátak partszalag­jaira nem vonatkozik. Ez a part­szalag a községek szerint 2—6 méter, a társulat szerint pedig 60—70 méter (?) széles s éppen azért, mert nem egyéb keskeny szalagnál, amely kilométereken keresztül nyúlik el, a biróság sze­rint a vadászat gyakorlása szem­pontjából alkalmatlannak kell te­kinteni. — Mozigépészek vizsgadija. A belügyminiszter a mozgófénykép­szinházi gépkezelői szakvizsga di­ját további intézkedésig egyelőre 18 aranykoronában állapította mag. * Sinper a házban, Arany a családban. — Egy cikkünk hatása. A sze­gények sivár karácsonyáról a na­pokban irt szines riportunk az egyik békéscsabai mészárost, W/eisz Mihályt annyira meghatotta, hogy a cikk hatása alatt tiz kilogramm hust ajánlott fel a nyomorgó, sok gyermekű családoknak. Az ado­mányt szerkesztőségünk két család között osztotta fel, mint karácsonyi ajándékot. A nemesszivü ajándé­kozást követendő példa gyanánt állítjuk mindenki elé.

Next

/
Thumbnails
Contents