Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-12-18 / 278. szám
E«YE8 SZÁM AMA KORONA Békéscsaba, 1924 december 1 8 Csütörtö k 5t-ik évfolyam, 278-ik szám j f m " 11 Politikai napilap lencl kívül olcsón és Jól ruházkodhat • r mmmm m_ _ r - ___ Klein Géza és Tsa utóda ARNOT SÁNDOR Telefonszám 257. Férfi-, fiu- és gyermekruha áruházában, Békéscsaba, Andrássy-ut 7. (Kocziszky-palota) Az indemnitási javaslat tárgyalása Budapest, dec. 17. A nemzetgyűlés mai ülésén az indemnitást tárgyalták. Egri Nagy János előadó beszédében arról szól, hogy a nemzetgyűlés a költségvetés benyújtásával abba a helyzetbe került, hogy megkezdheti annak tárgyalását. A pénzügyminiszter azonban expozéjában ez egész gazdasági helyzetet felöleli és azért nagy a valószínűsége annak, hogy a Ház nem volna abban a helyzetben, hogy a költségvetést gyorsan letárgyalja. Éppen ezért uj felhatalmazást kér. A kormány felhatalmazására elsősorban az országnak van szüksége. A pénzügyi bizottság kéri a nemzetgyűlést, hogy ezt adja meg a kormánynak, hogy a pénzügyi ingoványból ki tudja vezetni az országot. Kállay Tamás szólal fel ezután. Beszéde elején a szociáldemokrata képviselők szereplésével foglalkozik. Foglalkozik Peidl Gyula első beszédével, amelyben hangoztatja, hogy teljes odaadással akarnak részt venni a törvényes munkaban és nem akarják a handabandát folytatni. Sajnálja, hogy amikor a pénzügyminiszter aranyköltségvetését beterjesztette, a szociáldemokrata képviselők nem voltak bent a Házban, pedig azok sokkal nagyobb számban kaptak mandátumot, mint amennyit a munkáspárt képvisel. Ennek az az oka, hogy a polgárság egy része a szociáldemokrata oldalon reméli követeléseinek teljesítését. Ezután arról beszél, hogy mi az oka annak, hogy a pártok annyira eltávolodtak egymástól. • Legjobban szeretné azt, hogy ha a zsidóság tartózkodna a politikától, mert sohasem tudott egy politikai összességet összehozni. A zsidóság térhódítása csak a mi visszavonulásunk és a gazdasági életben való tartózkodásunk eredménye. Tiltakozik azonban az ellen, hogy az egész magyarországi zsidóságot hazafiatlannak minősítsék. u 77 gyilkosok szabadon járnak" Budapest, dec. 17. Buza Barna, a Károlyi-kormány volt földmivelésügyi minisztere, a legutóbbi választások alkalmával korteskedés alkalmával azt mondotta, hogy ebben az országban a gyilkosok szabadlábon járnak és a becsületes embereket börtönbe vetik. Ez a kijelentés a hatóságok tudomására jutott, mire megindították ellene az eljárást nemzetgyalázás miatt. Mint ismeretes, folyó hó 4-ére volt kitűzve a főtárgyalás, Denck tanácselnök elnöklete mellett. Amikor Denck megnyitotta a tárgyalást, általános csodálkozásra azt mondotta : Nem tarthatjuk meg a tárgyalást, mert az ügyészség tegnap elkérte tőlem az iratokat és még e pillanatig sem hozta vissza. így a tárgyalást nem tart" hatom meg. Az elnök megjegyezte még, hogy mihelyt visszakapja az iratokat, azonnal kitűzi a főtárgyalást. Most az történt, hogy Dencknek egyáltalában nem is fogják visszaadni az iratokat, hanem azokat egy másik tanácsnak osztják ki. A kormány számit Bud győzelmére Budapest, dec. 17. A nemzetgyűlés ez uj házszabályok értelmében a mai napon nyolcórás ülés keretében tárgyalja az indemnitást. Az ellenzék közül csupán a fajvédők és a keresztény szociálisték néháry képviselője jelent meg, továbbá Meskó Zoltán és a pártonkivüiiek egy része. A kormánypárt csaknem teljes számmal jelen van. A parlament folyosóján szó esett a demokrata szövetség tegnapi értekezletéről, amely természetesen ismét a választási atrocitások híreinek tömkelegét hozta forgalomba a rétsági kerületből. Bizonyos, hogy a rétsági kerületben megindult választási harc nagyon heves. A hangulat meglehetősen izgatott. Ennek oka az, hogy az ellenzéki jelöltek, létvén a pénzügyminiszter iránt megnyilvánult hatalmas szimpátiát, minden módot megragadnak arra, hogy hiveket szerezzenek maguknak. E tekintetben aztán nem riadnak vissza a legkétségesebb értékű agitetiv eszközöktől sem. Politikai körökben egyébként teljesen biztosnak látják a miniszter győzelmét. Halálraítélték a medgyesegyházai gyilkost 1923 augusztus 12-én a vésztői határban Csajbók József 62 éves medgyesegyházai cipészmester vasvillával félig agyonverte Szilasy Antal vésztői földmivest. A bestiális módon végrehajtott tett után Szilasy kocsiján megszökött, majd Zsadányba ment, ahol Barna Lajos ottani lakossal ismeretséget kötve, Barnát kicsalta a mezőre s ott fejszével fejbeverte, majd amikor az összeesett, egy pocsolyába dobta, ahol megfulladt.Csajbókot ez év márciusában fogták el a csendőrök, bűnéért pedig ma vonta felelősségre a gyulai törvényszék. Az elvetemült rablógyilkos beismerte a cselekményeket, de tagadta, hogy előre megfontolt szándékkal követte volna el azokat. A biróság azonban a tanúvallomásokból beigazoltnak láttaa szándékosságot és Csajbók Józsefet kötéláltali halálra itélte. Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, a vádlott és védője felebbeztek. Az érdekfeszítő és izgalmakban bővelkedő tárgyalásról lapunk holnapi számában hozunk részletes tudósítást. A tüdővész ellen ujabb hadjáratot indit az állam XJjra meg kell szervezni a tüdővész elleni küzdelem társadalmi szerveit (A Közlöny eredeti tudósitásaj A népjóléti és munkaügyi minisztérium terjedelmes rendeletet küldött le a vármegye alispánjának. A rendelet ujabb, nagyjelentőségű lépés a proletárbetegség: a tüdővész elleni küzdelem terén, mert óriási agilitással igyekszik rendet teremteni ezen a fronton, ahol a békebeli állapotok csak elenyészően csekély mértékben tértek még vissza. A tüdővész elleni védekezést újból felvenni ma a legsürgősebb nemzeti feladatok közé tartozik, hiszen nagyon sok vidéke van az országnak, ahol ma egyetlen ujjmozdulat sem történik a fehér halál leküzdésére s a tuberkulózis áldozatainak száma ijesztően és elképesztően növekedik. A népjóléti miniszter mindenekelőtt szükségesnek tartja, hogy mindazok a tüdővészellenes társadalmi szervezetek, amelyek a háború alatt alakultak, de eddig nem fejtettek ki működést, munkájukat a társadalom bevonásával kezdjék meg, mert az állam a jelen viszonyok között nem fordíthat erre a célra semmit sem. A rendelet nyomatékosan hang* súlyozza, hogy a védekezés költségeit teljesen a társadalomra kel! áthárítani, mert téves az a felfogás, hogy ez a védekezés elsősorban állami érdek. A védekezés mindig az illető helységek vagy városok lakosságának érdeke s ezért nekik kell előteremteniök a hozzávaló költségeket. A rendelet hivatkozik a külföldi példákra is, mert szerinte a legtöbb müveit és gazdag államban is az állam helyett a társadalom áldozatkészségét veszik igénybe a tüdővész elleni küzdelemnél. Hogy a védekezés egységesert indulhasson meg az egész országban, a rendelet szerint minden, a háború alatt létesített ilyen szervezetet teljesen ujjá kell alakítani. A vidéki szervezetek aztán csatlakozni kötelesek a már megalakult országos bizottsághoz, amelynek elnökévé Fáy Aladárt nevezték ki. A bizottság székhelye Budapest (Eskü-tér, piaristaépület). Miaden kérdésben ajánlatos a bizottsághoz fordulni. A rendelet végül szükségesnek tartja, hogy mindazokban a városokban, ahol ezidőszerint még nincsen szociálpolitikai ügyosztály, egy tisztviselőt jelöljenek ki, aki kizáróan ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Ennek a tisztviselőnek a feladatai közé tartozik az is, hogy a helyi, tüdővészellenes társadalmi szervezetek és az országos bizottság között az intézkedéseket és minden egyéb közvetítéseket lebonyolítson. A Faluszövetség kiállitása Gyomán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Falu" Országos Szövetség a legutóbbi gyulai sikereken felbuzdulva, tovább folytatja mezőgazdasági, ipari, egészségügyi és művelődési kiállításainak sorozatát a megyében, A legközelebbi kiállítás Gyomán nyílik meg, még pedig december 20-án, 21-én és 22-én a központi elemi iskola termeiben. Fővédnök Kovacsics Dezső dr. főispán. Védnökök: Pálka Pál dr főszolgabíró, Debreczeni Endre földbirtokos. Elnök Harsányi Pál református esperes. Társelnökök: MMMMMMMMMMMMMMM Zürichben a magyar koronát 70V4-el jegyezték.
