Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-17 / 277. szám

ECJTES SZÁM ARA ÍOOO KOROKA Békéscsaba, 1924 december Í7 Szerda 51-ik évfolyam, 277-ik szám ESMEGYEI KÖZLÖNY Poíiíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelői szerkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonnám.: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabao II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté«. díjszabás szerint. A ví'rosi képviselőtestületi választások A városi képviselőtestület régi összetételében hétfőn tartotta utolsó gyűlését s a polgármester szép szavakban búcsúztatta el a régi városatyákat. Vájjon hányan kerülnek vissza az ülésterem padjaira ? Az kétségtelen, hogy a hétfői közgyűlés gyér koszorúja felett nem egy helyen az elmúlás és soha-felnem támadás fájdalmas hangulata borongott. A régit még alig temettük el s az uj képviselőtestület életrehozásának vajúdási zavarai már is mutatkoznak. Tudott dolog, hogy a város különböző érdekképviseletei és társadalmi egyesületei összeültek, hogy egy közös listát hozzanak össze, amelyben számarányuknak megfelelően foglaljanak helyet az összes rétegek. Nem akarunk foglalkozni vele, hogy ezek a megegyezésre irányuló tárgyalások milyen irányban és milyen mértékben haladnak előre vagy lelnek akadályokra. Értesüléseink közlésében megköt a köteles diszkréció. A magunk elgondolásának azonban jó eleve kifejezést adunk. Mindenekelőtt leszögezzük azt, hogy véleményünk szerint teljes megértésre találna mindenütt, ha az uj képviselőtestület társadalmi rétegeződése valóban megfelelne a választóközönségben elfoglalt számarányaiknak. A statisztikából azonban kitűnik, hogy az agrár (mezőgazdasági) osztály korántsem rendelkezik azzal az abszolút Jölénnyel, amelyet a tűnőiéiben levő kisgazdauralom prepotenciája alapján magának vindikál. A gazdatársadalom (törpebirtokostól a nagygazdáig) kb. 45 százalékkal van Csabán képviselve, mig a többi körülbelül egyforma arányban megoszlik az iparos, a kereskedő, az értelmiségi és munkásosztály között. Tessék ennek az arányában a jelöléseket megosztani. Hogy amellett a gazdáknak az iparosok között, az iparosoknak a kereskedők között, munkásoknak az értelmiségnél és valamennyi megfordítva is, meg lehetnek a maguk emberei és kapcsolatai, az csak természetes, de egészséges is. Végeredményében azonban nem is az arányosítás a legfontosabb a kérdésben. Döntő jelentőségű az uj testület munkaképességét illetőleg, hogy ne maradjanak ki azok a régi tagok, akiknek a múltból érdemeik vannak, akár gazdák, vagy iparosok, vagy kereskedők és hogy olyanok kerüljenek be, bármelyik osztályból, akik a város haladása iránt érzékkel birnak s akiknek ez irányban képességeik is vannak. Ha ilyen értelemben állítják össze azokat a listákat, akkor nem fog egyik sem ellenkezést kiváltani s akkor a megértés utja biztosítva van. Már pedig a megértésre feltétlen szükség volna a város érdekében. (gy. j) Beterjesztették a rendtörvényjavaslatot Budapest, dec. 16. A nemzetgyűlés mai ülésén Bethlen miniszterelnök beterjesztette az 1916., 1917. évi, az 1917—18. évi számadásokat, valamint az állami számvevők kimutatásait több évről. A nemzetgyűlés ezeket a számadási bizottságokhoz utalja át. Majd Szcitovszky Tibor külügyminiszter több törvényjavaslatot terjesztett be. Rakovszky belügyminiszter beterjesztette a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről, valamint a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatokat. Mindkét javaslatot kiadták a közigazgatási bizottságnak. Pesthy Pál igazságügyminiszter beterjesztette a háború esetére a polgári perek eljárásénak módositásáról, az országos nyugdíjintézetekről szóló javaslatokat. Szcitovszky Tibor külügyminiszter, Csáky Károly honvédelmi miniszter, Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Vass József népj. miniszter több törvényjavaslatot terjesztenek be. Ezután E. Nagy János, a pénzügyi bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését az indemnitásról. Farkas Tibor kifogásolja, hogy amig a pénzügyminiszter csak 3 havi indemnitást kér, a pénzügyi bizottság 4 havi indemnitást javasol. Nézete szerint a bizottság határozata a házszabály komolyságával nem fér össze. Bethlen : Farkas kritika tárgyává tette a pénzügyi bizottságnak ama javaslatát, hogy nem három, hanem négy havi felhatalmazás adassék a kormánynak. Ez a bizottság komolyságával teljesen összefügg. A bizottság helyesen is járt el, mert az uj házszabályok szerint az általános vita 20 napig, a részletes vita minden tárcánál 2 napig tart és igy összesen 44 napot tesz ki a vita. Rájött a bizottság arra, hogy esetleg megtörténhetik az, hogy idejében nem tárgyalhatják le és igy még egy hónapot külön kell majd kérni indemnitásra a kormánynak. Ez volt javaslatának az oka. F. Szabó Géza, a közigazgatási bizottság előadója terjeszti be jelentését a kormányzó által visszaküldött fővárosi törvényjavaslat 10. §-ára vonatkozólag. A legközelebbi ülés holnap 10 órakor lesz és annak napirendjére az indemnitás tárgyalását tűzték ki. Az indemnitást 8 órás üléseken tárgyalják holnap 10 órától 6 óráig. Ezután felolvassák az indítvány és az interpellációs könyvet. Az interpellációkat holnap fogják elmondani. Az ülés 3Al2-kor ért véget. Százharminc vasutas önként jelentkezett B-listára Kedvetlenség a békéscsabai vasutasság körében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Néhány nappal ezelőtt a békéscsabai vasútállomás vezetősége a személyzeti hirdetőtáblára kiiratta az igazgatóságnak azt a legújabb rendeletét, amely az államvasuti alkalmazottak létszámcsökkentésének kérdésével foglalkozik. A hirdetésnek nem várt, valósággal elképesztő eredménye lelt. Egyik vasutas a másiknak adta a kilincset a főnöki irodánál, egyik a másik után jelentkezett, hogy vállalja az önként B-listára jelentkező sorsának minden következményét és terhét s a főnöki hivatal rövid pár nap alatt nem kevesebb, mint 130 jelentkezőt volt kénytelen jegyzékbe venni, leginkább a fiatalabb vasutasnemzedék közül, akik nem óhajtanak továbbra is az államvasút szolgálatában megmaradni. A tömeges jelentkezések okát elsősorban a vasutasok mai nehéz és szinte elviselhetetlen szolgálatéban lehet keresni és megtalálni. A vasútnak már ma is oly kevés forgalmi és állomási személyzet áll a rendelkezésére, hogy az emberek csak a pihenőidejük terhére és erejüknek a legerőszakosabb megfeszítésével tudják ellátni terhes szolgálatukat. A forgalomnál például akárhányszor előfordul, hogy valamelyik mozdonyvezető vagy kalauz teljes háromnapi, éjjel-nappali szolgálat után ujabb megbízatást kap, abban a pillanatban, amikor valamelyik útjáról megérkezett. Az alkalmazott természetesen köteles a rábízott ujabb feladatot elvégezni, ami aztán ismét károsan befolyásolja egészségét és testi állapotát. Ez nagymértékben elkedvetleníti a személyzetet, amelynek ma egyáltalában nincs meg a szükséges pihenője, de semmiesetre sincsen annyi, mint volt a békeidőben. Igy az emberek elr kedvetlenednek s egészségük fogytán szívesen hajlandók elhagyni a vasúti szolgálatot, amely pedig valamikor egyike volt az egyszerűbb emberek számára a legtetszetősebb életpályáknak. Ezenkívül egyes kategóriáktól' — például az állomási szolgaszemélyzettől — az állomási túlórák után esedékes órabéreket is elvonták, ami szintén kellemetlenül érintette ezeket a szegény embereket. Igy történt azután, hogy a vasutasok nagyrésze elkedvetlenedett és a távozás gondolatával foglalkozik. Hogy mennyire nehéz lehet a mai vasúti szolgálat, arra élénk világol vethet a B-listára önként jelentkező vasutasoknak az a nemtörődömsége, hogy fittyet hánynak a felkínált feltételnek, amely az önként távozóknak már január elsejétől kezdődően minden fizetést beszüntetni rendel, az illető nyugdijának megállapításáig. Sokan azonban, amikor megtudták, hogy B. listára való önkéntes jelentkezésükkor le kell mondaniok a hathónapi végkielégítésről, hirtelen meggondolták a dolgot és visszaléptek. Igy a 130ból csak kevesen maradtak, akik igy — mindenáron — távozni akarnak. Ezek január 1-én már fizetést nem, csak nyugdijat kapnának, ha ugyan megállapítják azt addig. Informátorunk kijelentése szerint olyanok is jelentkeztek önként a B listára, akiket csak alig néhány hete alkalmaztak s általában ma ugy alakult a helyzet, hogy az a vasutas, akit ma felvesznek, egy-két hét múlva már keresi a szabadulás útját, mert nem birja a nehéz szolgálatot. A tömeges B-listás ügyében a vasutasok kíváncsian várják a felsőbbség állásfoglalását és döntését. Zürichben a magyar koronát 70-el jegyezték. Az Aurora hangversenye A nehéz gazdasági viszonyok f olytán lagymatag szezon ellenére szépszámú közönség előtt folyt le az Aurora-kör tegnapi hangversenye. Valami kis csalódást okozott ugyan, hogy a jó névnek örvendő fiatal Schwalb zongoraművész távolmaradt, no de az est hangsúlya ugy sem ezen volt. Schwalb helyett, mint előadó, ifj. Gonda István mutatkozott be, Lisztnek bravúros, de túlzottan programzenész Szt. Ferenc legendájával. Több megértésre és őszinte, zajos tapsra találtak a szépen értelmezett és virtuóz technikával előadott Chopin darabok.