Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-08 / 219. szám

EGYES SZiü AMA 1O©0 KORONA Békéscsaba, 1924 október 8 Szerda 51-ik évfolyam, 219-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Tlovember közepén uj választások lesznek JJngliában London, október 7. A mai reggeli sajtó biztosra veszi a kormány bukását és az ezt követő uj választásokat. A Daily Telegraph szerint a kormány által tegnap elfogadott határozat azt jelenti, hogy v a kormány a Campbellügyben a holnapi alsóházi vita során vereséget szenvedne. A Times ezt irja : A kabinet tegnap olyan határozatot fogadott el, amely súlyos következményekkel jár. A határozat szerint az uj választásokat csak abban az esetben lehet kikerülni, ha a liberálisok teljesen feladják a Campbellügyben elfoglalt álláspontjukat. Jól értesült körökben tegnap az volt a helyzet, hogy a liberális javaslatot semmiesetre sem fogják visszavonni. Felteszik, hogy a munkáspártnak az az óhajtása, hogy a parlament feloszlatása esetére kiírandó uj választások a szombati napra essenek, az uj választások valószínű időpontja november 8 ika vagy 15-ike. MacDonaldnak, a munkáspárt mai értekezletén elmondandó beszéde kétségtelenül a választási kampány hivatalos megnyitásául tekinthető. A munkáspárt felveszi a harcot. A kabinet határozatának ez az értelme és ezt a határozatot a munkásmozgalom egyhangúan és lelkesen támogatja. Diktátort állítanak a csehek Kassa élére Kassa, okt. 7. A sovinisták egyre hangosabban követelik, hogy a kormány szüntesse meg Kassa város önkormányzatát. Valószínű, hogy a cseh kormány legrövidebb időn belül ki is nevezi a város diktátori hatalmával felruházott kormánybiztosát. Georgiában megverték a szovjetcsapatokat London, okt. 7. A Daily Telegraph jelentése szerint Georgiában •a legnagyobb elkeseredéssel folynak a harcok. A felkelők Swanethies tartomány megtisztítása és Ozurgeth város bevétele után ujabb erősítést kaptak és a szovjet csapatait Mingrelien hegyeiből kiverték. A szovjetkormány lefoglalt minden hajót, hogy minél gyorsabban csapatokat vigyen Georgiába, mert a szárazföldi ut a kaukázusi vonalon bizonytalan. A szovjetkormány eddig mintegy 100.000 katonát küldött a Kaukázusba. Ezeknek élelmezése igen nagy nehézségekbe ütközik, mert a lakosság makacs ellenállást fejt ki a rekvirálással szemben. Pár nappal ezelőtt Batumba érkezett Trockij, hogy átvegye a vöröshadsereg főparancsnokságát. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztői P-Horváth Rezső. Szociálista hadjárat a fővárosi törvényjavaslat ellen A nemzetgyűlés őszi ülésszakának első ülése Budapest, okt. 7. A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök különböző megkereséseket olvas fel. Berky Gyula még a szünet előtt beterjesztett azt az indítványát, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásának idejére az üléseket egy órával hosszabbítsák meg, visszavonja. Majd Szabó Imre szociáldemokrata mentelmi jogának megsértését jelenti be. A nemzetgyűlés feladata, hogy tagjait az ilyen inzultusoktól megvédje. A mentelmi bejelentést átteszik a mentelmi bizottsághoz. Ezután a székesfővárosi törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Buday Dezső az első szónok. Nézete szerint a törvényjavaslat egy évvel késett el. Hosszasan fejtegeite a fővárosi villamosva&utak mizériáit, a vasút ellen felhozott panaszokat és azokat a nehézségeket, amelyekkel a vasút küzd. Szerinte a nagyközönségnek nincs kellő érzéke, hogy a vállalatban közintézményt lásson és azt kellően támogassa. Példaként felhozza, hogy a kísérletként felállított ellenőrző szervek megállapítása szerint Budapesten a jegycsalásokból és potyautasokból naponta körülbelül 100 millió koronával károsodik a főváros. Rátér azokra a vádakra, amelyekkel a fővárosi alkalmazottak ügyével kapcsolatban támadják a társaság vezetőségét. Kijelenti, hogy bár a főváros alkalmazottainak fizetése szintén csekély, aránylag a többi városi alkalmazottak és magántisztviselőkével szemben sokkal jobban vannak fizetve. Majd a választói névjegyzékek kiigazításáról beszél. Az 1923. évi névjegyzékből 47000 Az uj kvótatörvény veszélyezteti az amerikai magyarságot Ormai János hazaérkezett Amerikából - Tapasztalatai az Egyesült Államokban választót hagytak ki. Ebből 24000 felebbezés érkezett be. A felebbezések közül 4000-nek adtak helyet, amelyből látszik, hogy a kihagyottak alig 10 százaléka hagyatott ki tévesen. Még mindig ezrével vannak olyanok a névjegyzékbe felvéve, akiknek szavazati joguk nincs. Igen sok visszaélést követtek el a vallomás terén is. Igy még sokan vannak olyanok, akik hamis jogcímen választói jogosultságot nyertek. A törvényjavaslatot főbb vonásaiban helyesli. Saly Endre : A javaslat egyes rendelkezéseit bírálva, összehasonlítást tesz Budapest és Bécs gazdálkodása között, azt állítja, hogy Bécs városának 500 milliárd feleslege van. Támadja a főváros villamosközlekedését. Kijelenti, hogy a hibák a régi liberális rezsim idejéből származnak, ennek oka pedig az, hogy a nép nem rendelkezik általános titkos választó joggal. A villamostarifa azért magas, mert,a társaság szabadjegyet adott az EME vezéreinek. Ezután a fővárosi községi élelmiszer üzletek működését kutatja. Szerinte ezek nincsenek mérséklő hatással az árakra. A törvényjavaslat nem foglalkozik az iskolák kérdésével, noha szerinte Budapesten nagyon kevés az elemi iskola. Rottenstein Mór : A kormány elkésett a javaslattal, mert nem lett volna szabad megengedni azt, hogy a főváros törvényen kívüli állapotba jusson. Szerinte a javaslat nem változtat semmit, hanem mindent meghagy régi állapotában. Az az autonómia, amelyet a javaslat a fővárosnak szándékozik adni, csak látszólagos autonómia. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetői díjszabás szerint. (A Közlöny eredeti tudósítása). Ormai János, a csabai uri társadalom kedvelt tagja, aki az akroni (Ohio állambeli) evangelikus magyar és tót egyház meghívására a mult év őszén Amerikába utazott és ott lelkészi állást vállalt, a napokban hazaérkezett Csabára. Az immár amerikai magyar lelkészt megkérdeztük az ottani magyarok sorsa és helyzete felől és az amerikai viszonyokról. Ormai János a következőkben válaszolt: — Amerika korántsem az az Eldorádó, aminek idehaza vágyakozó lelkek feltüntetik. A kivándoroltak között sokan vannak, akik jó helyzetben vannak és megelégedettek, de nem egy földink átkozta azt a percet, amikor az üres Ígéreteknek engedve, hajóra szállott. Nagy általánosságban mondhatni, hogy a kereseti és megélhetési viszonyok lényegesen jobbak, mint nálunk és Európában s hogy akinek munkája van és dolgozik, nemcsak anyagi gondoktól menten élhet, de még szépen meg is takaríthat. A magyarságnak, mint tömegnek helyzete, odakint nem valami fényes. A mi nációnkkal bizony alig törődnek ott, jóllehet nagy számban élnek magyarok. De amerikai honfitársaink magyarságát nagyon veszélyesen érinti az uj kvótatörvény. Ha az óhazából az utánpótlás ilyen szük korlátok közé szorul, a magyarok túlnyomórészt megszűnnek magyarok lenni, mert a gyerekek, akik angol iskolába járnak, restellik bevándorolt voltukat és sajnos — de ezt kell mondani — kelletlenül beszélnek magyarul. A magyar nyelvű oktatást mí papok végezzük a vallásoktatás keretében. A papoknak általában különleges helyzetük van Amerikában. Az oktatás, erkölcsi irányítás, nevelés az ő feladatuk körébe vág és az egykor emigrált angolszász puritánok utódai hagyományos tisztelettel tekintenek a lelkészekre, minfahogy az állampolgári erények legfőbbikének is a vallásosságot tekintik. A gazdasági helyzet most Amerikában se rózsás. Az európai piacok lanyhasága és a nagyfokú túltermelés folytán egyre-másra hallani üzemredukcióról. A gyárak sokszor tömegesen bocsájtanak el munkásokat, aminek azonban valami politikai ize is van. Közeledik az elnökválasztás (novemberben lesz) és a kiéhezett munkanélküliekre a nagytőke könnyebben tud politikai pressziót gyakorolni, hogy a maga érdekkörének megfelelő jelöltet juttassa diadalra. A prohibiciós törvény még ma is állandó politikai hullámok tárgya és a „száraz" Amerika bizony sok keserűséget okoz a boromisszáknak és egyéb szeszkedvelőknek. A szesztilalmat nagyon szigorúan veszik. Aki megszegi, nemcsak súlyos pénzbüntetéssel, de börtönnel is lakol. Persze csempészek utján mégis hozzá lehet jutni italhoz, csakhogy horribilis áron. Az amerikai impressziókat öszszegezni ugy lehet: sokat kell dolgozni, de aki dolgozik, az keres annyit, hogy az elsőrendű szükségletekben semmi hiányt nem szenved, hogy emberi és civilizált életet él és hogy öregebb napjaira nyugodtan megpihenhet. Rakovszky nem intézkedik a birói függetlenség ellen Budapest, okt. 7. Egy ujságiró beszélgetést folytatott a belügyminiszterrel, akitől megkérdezte, hogy mit szól a bírák és ügyészek egyesületének tanácsülése által hozott határozathoz ? A belügyminiszter a következőket mondotta : — A határozatot olvastam. A magam részéről nem ütköztem meg rajta. Azt azonban meg kell állapitanom, hogy ez a határozat téves feltevéseken alapszik. Nekem eszem ágában sem volt, hogy a birói függetlenséget érintsem. Nekem kifogásom csak az ellen volt, hogy a tárgyaláson szereplő hatósági személyeket nem védték meg a vádlottak és védők gorombaságai ellen. Hogy a birák miként mérlegelik az egyes tanuk vallomását, arról én nem beszéltem és abba természetesen nem is szólhatok bele. Én tehát nem követ'