Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-13 / 274. szám

EGYES SZAK ARA lOOO KOROKA Békéscsaba, 1924 december 13 Szombat 51-ik évfolyam, 274-ik szám BEKESMEGTEI EOZLONT Politikai napilap Előftiatésl dijak : Hilyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Krokodiluskönnyek Eckhardt Tibor és ideológiájától — a márfizmus nevü bolsevizmustól — egy világ választ el minket. Abban azonban mégis igazat kell adnunk e fajvédő apostolnak, hogy a nemzetgyűlés nemtörődömsége rengeteg kárt okoz az elszakadt területeken élő magyar testvéreknek. A kárt és a bajt azonban jelentékenyen szaporítja az is, hogy a magyar sajtó is a nemzetgyűlés indolenciájának bűnébe esik és ahhoz hasonlóan szintén nem törődik a határainkon tul élő magyarsággal. A hatalmas, tekintélyüknél fogva súlyosan latbaeső budapesti lapok — amelyeknek hangjára kifelé is figyelnek — csak nagyritkán, nagyon elvétve írnak valamit az elszakadt magyarok szorongattatásáról, ügyes-bajos dolgairól, kálváriájáról és szomorú sorsáról. Tapasztalásból tudjuk, hogy ez a furcsa részvétlenség őrületesen fáj az idegen iga alá került magyar sziveknek. Hallatlanul roszszul esik nekik, hogy ezernyi sebeikre nem kíváncsi a budapesti sajtó s ugyanakkor, amikor a belpolitikai találgatásokra, képviselői vizenyős nyilatkozatokra és parlamenti heccekre naponta áldoz tíz oldalt, az elszakadt testvérek fájdalmaira hónapokig egyetlen hasábja sincs. Hónapokig nem tartják érdemesnek, hogy foglalkozzanak az elnyomottakkal s az azokon esett igazságtalanságokat a világ ítélőszéke elé tárják. De még ennél is nagyobb bün az, hogy egyes lapok állandóan piszkos szájjal, tajtékozva üvöltöznek s minden hazugságot elefántnagyságúvá fújnak az utódállamok ellen. Ezek a szerencsétlen, bűnösen és tudatosan vak és süket tollkalózok nem is sejtik, hogy ezzel a módszerrel mennyit ártanak az elszakadt magyaroknak. Az állandóan piszkolt, piszkált és gyalázott ország ugyanis minden ilyen támadást a határain belől élő magyarság rovására jegyez fel, az ő iniciativájuknak sejt s mindenféle bosszúálló és megtorló rendszabályokkal igyekszik visszafizetni és viszonozni. Tapasztalásból tudjuk, hogy sok elnyomó intézkedés, sok jogtalanság éppen a budapesti sajtó egy részének felelőtlen és acsarkodó kirohanásai miatt következett be. Tapasztalásból tudjuk, hogy az utódállamokban akárhány sajtóértekezleten kérlelték a hivatalos körök az ottani magyar újságírókat : járjanak közbe, hogy a pesti sajtó ellenséges hangja megszűnjék, mert ez csak az elszakadt magyaroknak szerez kellemetlenséget. Legalább is krokodiluskönnyek hullajtása tehát Eckhardt részéről vádolni a nemzetgyűlést, hogy nem törődik az elszakadt magyarság gal. Inkább ne törődjék velük itt senki, mint ugy törődjék, mint néFőszerkesztő: Dr. Gyöngyöst János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rexső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdette díjszabás szerint. hány lap. Inkább hagyják őket sorsuknak, mint éretlen köpködéssel, bornírt handabandázással ártani nekik, elősegíteni az elnyomatásukat és segíteni lelökni őket azon a lejtőn, ami a végső és biztos megsemmisülésükhöz vezet. (h. r.) A pénzügyminiszter expozét mondott Kilencvenkilenc millió aranykorona a deficit Budapest, dec. 12. A nemzetgyűlés mai ülésén felolvasták a kormányzói kéziratot, amellyel a kormányzó az első ülésszakot berekeszti és egyúttal az uj ülésszakot összehivottnak tekinti. Ezután megejtik a két alelnök megválasztását. A nemzetgyülésZsifuay Tibort és Huszár Károlyt abszolút többséggel alelnökké választotta. Ezután Karafiáth Jenőt háznag^vá, Radó Jánost, Csik Józsefet, Forgács Miklóst, Héjj Imrét, Hébelt Edét, Perlaky Györgyöt, Petrovits Györgyöt és Láng Jánost jegyzőkké választották. A szavazás megejtése után az elnök a nemzetgyűlés II. ülésszakát megalakultnak nyilvánítja és az uj házszabályok érteimében javaslatot tesz a napirendre, a tárgyalásra szánt időre, továbbá az interpellációkra és azok meghallgatására, valamint az inditványkönyv felolvasására. A nemzetgyűlés az elnök javaslatához hozzájárul. Bud János pénzügyminiszter ezután beterjeszti a költségvetési javaslatot és közvetlen utána az indemnitási javaslatot is. Bud ezután elmondta költségvetési expozéját. A költségvetés beterjesztése mindig esemény a nemzet életében. Ez tükrözi vissza azt a külügyi és belügyi politikát, amelyet a kormány követni kiván. Ez ad módot a zárszámadás alapján a kormányzati tevékenység ellenőrzésére is. Hosszú évek óta ez az első költségvetés, amely minden tekintetben ama szigorú költségvetési elvek alapján készült el, amelyet az államjogi követelmények előírnak. Nem akarok elzárkózni a kritika elől, csak azt akarom, hogy olyan kritika gyakoroltassák, amely feltárja a mult hibáit, de a jövő útjait is. Ahol forradalom volt, ott nem volt megadva a lehetőség a rendszeres költségvetésre. A forradalmak a követelések végtelen fokozását jelentik. de nincs meg a forradalmi kormányoknak a bátorságuk arra, hogy fokozzák az állam bevételeit. De különösen nem volt lehetséges ott, ahol a forradalom bolsevizmusra vezetett. Ezután az inflációról beszélt. Az állam pénzügyi rendezésének elengedhetetlen feltétele az államháztartás egyensúlyba állítása. Elődeim is ezen fáradoztak. A próbálkozások azonban sikertelenek maradtak, mert nem számoltak azzal a ténnyel, hogy az ország gazdasági ereje annyira összeroppant, hogy ezzel az alappal nem lehetett a költségvetés egyensúlyát megteremteni. A jóvátétel kérdése is állandóan Damokles kardjaként lebegett fejünk felett. De ha rendeztük volna is pénzügyeinket, rombadöntötte volna azt a jóvátétel feltámasztása. Ezért fontos a külföldi kölcsön megszerzése és ezért kellett rendezni a jóvátétel kérdését. Ezen az alapon lehetett a költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Ahhoz, hogy az idei költségvetés egyensúlyát megteremtsük, a naptári év első felében a különböző hátralékok kiegyenlítése és deficitmentessététele szükséges. A népszövetségi kölcsönből felhasználtunk 52 millió aranykoronát, a bankjegy-inflációt 87 millió aranykoronára kellett fokozni. Végül a kényszerkölcsönből 27 millió aranykoronát vettünk igénybe. Összesen 99 millió aranykoronát tesz ki ma a deficit, amelyet fokozatosan rendbe kell hozni. Nincs pénze az államnak utköoezésre Meghiusult a Horthy-ut és a Jókai-ucca kik'óvezés&nek terve Ez év márciusában nagy örömet okozott a városházán a kereskedelmi miniszternek egy leirata. Ez a leirat közölte a város vezetőségével, hogy a zombor—szeged—berettyóujfalusi állami közút békéscsabai átkelési szakaszát — vagyis a Jókai uccát, a Petőfiteret és a Horthy Miklós uccát a vasúti átjáróhidig — kikövezteti. A terv természetesen módfelett megörvendeztette a várost, hiszen az állam jóindulata folytán éppen a legnagyobb forgalmat lebonyolító uccák uttestei jutottak volna pompás alépítményhez és mindörökre megszabadultak volna a borzalmas sártengertől. Az örömbe aztán most hatalmas adag üröm vegyült. A kereskedelmi miniszter ugyanis a gyulai államépitészeti hivatallal elkészíttette az útvonal jelzstt szakaszának kikövezíetési költségvetését s ebből kiderült, hogy a burkolási költségek kereken 1700 millióra rúgnak. Ebből körülbelül egy milliárd korona esnék a kőanyag előállításának és ideszállitásának költségeire. Ezeknek az összegeknek a kereskedelmi tárca terhére való ruházását a kereskedelmi miniszter a tavasz folyamán elvállalta. Közbejött azonban a szanálási program végrehajtása, amalynek rendkívül szűkre szabott pénzügyi keretében az 1924—25. évi költségvetésben még a kereskedelmi tárca rendelkezésére bocsátott hitel terhére a kiépített állami közutak legsürgősebb helyreállítási munkáit se tudják végrehajtani a szükséghez mérten. Mindezek előrebocsátása után a miniszter leirata közli, hogy — noha a város területén fekvő átkelési szakasz természete megköveteli — a három ucca uttestének állandó burkolattal való ellátását az állam nem végeztetheti el s a munkák engedélyezését a folyó költségvetési évről későbbi időpontra kellett elodázni. Vigasztalásul azzal a reménnyel biztat a miniszter, hogy a jövő év valószínűen kedvezőbb feltételeket fog nyújtani, amire való előkészületül ezt az utburkolást a jövő évi költségvetésre előjegyzésbe vette. A miniszter értesítése nagy lehangoltságot fog okozni a városházán, ahol a városfejlesztési programba olyan szépen beleillett a jelzett három uccának rendezése, amit a város a maga erejéből — mai nehéz anyagi helyzetére való tekintettel — egyáltalában nem tud megvalósítani. De lehangoltságot fog kelteni az utvonalak érdekelt lakossága körében is, amely már teljesen bizonyosra vette, hogy pár hónapon belül közlekedésre alkalmas úttestté fog átalakulni a három ucca éktelen sártengere. Minden marad azonban a régiben, mert igy követeli a szanálás s a békéscsabai uccák továbbra is sártócsáikkal és feneketlen mocsaraikkal fognak szomorú hírességre szert tenni. ZQrichben a magyar koronát 7074-el jegyezték. A városi közgyűlés póttárgysorozata (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői városi közgyűlés tárgysorozata egyre szaporodik, ami annak a jele, hogy a közgyűlés nagy és nehéz munkát fog végezni. Naponta több ügy fut be, amelyet a közgyűlés elé kell juttatni s az ügyek fontosság tekintetében sem maradnak a főtárgysorozat ügydarabjai mögött. A mai napig hét üggyel gyarapodott a póttárgysorozat. Kiemelkedik ezek közül a Fiume szálló éttermi freskójának ügye, amelyre vonatkozóan a szálloda bérlője kérvényt nyújtott be a tanácshoz, a romlásnak induló falfestmény városi költségen való megjavittatása iránt. Érdekes és nagy érdeklődésre számottartó tárgy lesz a létszámcsökkentés keresztülvitelére kiküldött bizottság jegyzőkönyvi jelentése is, mert a városháza tisztviselőinek néhányát a csütörtöki bizottsági ülés B listára helyezte