Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-12 / 273. szám

EOTfiS SZÁM ARA KOEOKA Békéscsaba, 1924 december 12 Péntek 51-ik év folyam, 273-ik szám ZLONI Politikai napilap Elofíxetéal díjuk : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr, Ciyöogyöflí János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonálta!: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Uj városi képviselőtestület választása előtt Az uj észtendővel a városi képviselőtestületbe bevonulnak az uj virilis tagok, ami azonban — ugy hisszük — a testületnek eddigi összetételén nem sokat fog változtatni. Annál nagyobb súllyal esik azonban latba a közeljövőben esedékes uj köz­ségi választás, amely remél­hetőleg friss és értékes ele­mekkel fogja gazdagítani váro­sunknak kényszerű meddőség­ben sínylődő és nem egyszer megbotránkoztatóan nivótlan helyi parlamentjét. Az előkészületekből egy bi­zonyos : számolnunk kell azzal, hogy az uj képviselőtestületben szóhoz jutnak a szociáldemo­krata munkásság jelöltjei. És amikor hangoztatjuk azt, hogy egyáltalában nem tartjuk aggá­lyosnak, sőt szociális vonatko­zásban örvendetesnek látjuk, ha a nagy ipari lendületet mutató Békéscsaba munkássága az őt megillető és számarányának, va­lamint helyzeti súlyának meg­jelelő képviselethez jut, épp ugy már most szükségesnek tartjuk figyelmeztetni a polgárságot, hogy minél előbb tegye meg az elő­készületeket s e város jól fel­fogott érdekében szervezkedjen, hogy viszont a maga méltó he­lyételfoglalhassa a városházán. A választórétegek valóságos számarányának meg nem felelő minden eltolódás csak vesze­delmet és bajt okozhatna e sokra hivatott, ma határmenti város jövő fejlődésében. Amikor tehát ezekben a so­rokban jó előre arra hivjuk fel a figyelmet, hogy városával szemben való polgári köteles­ségét minden szavazó feltétle­nül teljesítse, egyszersmind annak a reményünknek adunk ^kifejezést, hogy ez a valasztás — tekintet nélkül arra, hogy az illető gazda, iparos, kereskedő, munkás vagy lateiner — olyan férfiakra fog esni, akik valóban gondviselői lesznek nemcsak a maguk szűkebb érdekközössé­gének, de e város egyetemes érdekeinek is. Amellett olyan férfiak kerülnek be, akikben az egyéni ambíció a megfelelő lelki nemességgel és a feltétlenül megkívánandó józan és meg­közelíthető értelemmel párosul. Remélni merjük, hogy a sok­szor egyetemes szempontból is méltányos, indokolt és helyes osztályérdekek melleit minden­kor döntő fontosságú lesz a közérdek s hogy a képviselő­testületből kiküszöbölődik az egészségtelen pártdiktatúra. Vé­gül mindenekfelett bizton hisz­szük azt, hogy a mellet döngető, üres szólamu, tartalmatlan és értelmetlen demagógokat nem fogjuk a városházán viszont­látni. Akit a választópolgároka maguk képviseletével, a város ügyeinek gondozásával megbíz­nak, annak becsületes szive, ne­mes igyekezete és mindenekelőtt szavazóihoz méltó, józan, emberi értelme, képzettsége és élettapasz­talata, röviden esze legyen. Ha ilyen szempontok fogják a vá­lasztókat irányítani, akkor le­gyenek majd azokban a padok­ban munkások, vagy bankigaz­gatók, gazdák vagy egyszerű földmivesek, nem kell majd a krónikásnak a csabai parla­mentről állandóan szatírát irni. Uj ülésszakot kezd a nemzetgyűlés Budapest, dec. 11. A nemzet­gyűlés mei ülésén folytatiák a ház­szabályreviziós javaslat tárgyalá­sát- Grieger Miklós a keresztény­szociálista párt nevében kijelenti, hogy a Rassay által előterjesztett módosítást teszik magukévá. Szük­ségesnek tartják, hogy afölé a tá­tongó szakadák fölé, amely a de­mokrata-szövetség és a kormány között van, megépítsék a hidat Azért is szükséges volna ez, mert ennek elmulasztása hosszú időre működésképtelenné tenné a Há­zat. Szükségesnek tartják, hogy a klotürjavaslat paragrafusai közé a Rassay-féle paragrafust beiktas­sák és ezzel elsimítsák a passzi­vitást. A turbulens jeleneteket elő­idéző képviselők kizárását tulszi­gorunak tartják és alkalmat kel­lene keresni arra, hogy elsimítsák az ezáltal keletkezett elkeseredést, amely a parlament működését megakadályozhatná. Ez nem ér­deke a nemzetnek, de a többségi pártnak sem, hogy a helyzet to­vábbra is fennmaradjon. Petrovác Gyula felszólalásában kijelenti, hogy sem a Rassay, sem az Almássy által beterjesztett in­dítványokhoz nem járulhat hozzá. Az Almássy által benyújtott indít­vánnyal egy kegyelmi tény tervez­tetik. Ez pedig nem helyes. Nem helyesli azt sem, hogy a Ház el­nökére bizzák e kérdést, mert ez­által a Ház elnökét a pártpolitika szolgálatába állítanák. Nézete sze­rint a nemzetgyűlés helyesen járt el, amikor a kizáró határozatot hozta. E lépéshez egy egész nem­zet tapsol. Ha ez a lépés akkor helyes volt és az egész ország helyeslésével találkozott, akkor nem volna helyes, ha most meg­változtatnák a Ház határozatát. A szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Bethlen István gróf röviden vála­szolt a két felszólalásra. A két képviselő ellentétes felfogást vall. Rassay indítványához nem járul­hat hozzá, mert nézete szerint a Ház határozata tulszigoru. Petro­vác viszont setn a Rassay, sem az Almássy módosítását nem fo­gadja el. Az Almássy féle módo­sítás nem tervez kegyelmi tényt, csak a lehetőségét nyitja meg annak, hogy a túlsó oldalon be­ismerés történjék arra vonatkozó­lag, hogy helytelenül jártak el és ennek következtében az elköve­tett hibát reparálni akarják, ugy ennek útját ne zárjuk el. Rassay indítványát nem fogadhatja el, mert ha kimondaná, hogy az ülésszak berekesztésével megszűn­nének azok a büntetések, amelye­ket a Ház kiszabott, ebben az esetben az ülésszak berekesztése előtt turbulens jeleneteknek lehet­nénk tanúi, mert hiszen akik ezek­ben résztvesznek, azt szabadon tehetnék, mivel az ülésszak be­rekesztése előtt büntetésüket amúgy is megszüntetik. Petrovác indítvá­nyát sem teheti magáévá. Nem arról van szó, hogy kegyelmi tényt tervezne, itt tisztán csak arról van szó, hogy ha az ellen­zék belátja, hogy hibásan járt el és ezt nyilt férfiassággal beismeri, ez esetben ennek az utja ne le­gyen elzárva. Ennek előfeltétele természetesen, hogy a túlsó olda­lon ilyen beismerés történjék. A Ház Almássy László indítvá­nyát fogadja el. A 240-ik szakasz 19-ik bekezdéséhez Csik József szól. A zártülések titkosságának veszélyeztetését látja abban, hogy a zártülésen a mentelmi bizottság hatásköre az elnökre száll. Az előadó megnyugtató kijelentései után a bekezdést eredeti szövegé­ben fogadják el. A többi szakaszt vita nélkül fogadják el és ezzel a házsza^ályreviziós javaslatot ugy általánosságban, mint részle­teiben elfogadták. Az uj házsza­bályok a következő ülésszak kez­detén lépnek hatályba. Elnök ez­után az ülést felfüggesztette. A szünet után Bethlen minisz­terelnök áll szólásra és bejelen­tette, hogy kormányzói kézirat ér­kezett a nemzetgyűlés első ülés­szakának berekesztéséről és a má­sodik ülésszak december 12-ére való összehívásáról. Az elnök je­lenti, hogy a nemzetgyűlés első ülésszakának berekesztésével az alelnökök, jegyzők és bizottságok mandátuma lejárt. Minthogy a tisztségek újból való betöltését az uj ülésszak első 3 ülésében kell megejteni, indítvá­nyozza, hogy a nemzetgyűlés a legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsa és ezen válasszák meg az uj alelnököket, jegyzőket és ház­nagyokat, egyben javasolja, hogy a nemzetgyűlés 8 uj jegyzőt vá­lasszon. A nemzetgyűlés az elnök javaslatához hozzájárul. Ezzel az ülés fél 1 után véget ért. felfedezett vizumfjamisifó banda Budapest, dec. 11. A főkapi­tányság egyik detektivcsoportja nagyobbszabásu vizumcsalási és kivándorlásra való csábítási ügy­ben kezdte meg a nyomozást. Az egész ügy véletlenül egy zsebtol­vaj elfogása révén derült ki, akit amikor megmotoztak, igen érdekes dolgok kerültek elő a "zsebéből. Egyik zsebéből körpecsétet húztak elő, amilyennel a francia követság a vízumokat szokta lepecsételni. A zsebtolvaj bevallotta, hogy tagja egy vizumhamisitó társaságnak, amely hosszú hónapok óta hamis útleveleket és vízumokat állit ki, A zsebtolvaj magát Méhes János­nak mondta, lakásán megtalálták a vizumhamisitó banda helyiségét. A rendőrségnek eddig csak Mé­hest sikerült elfogni. Való3zinü, hogy a jól megszervezett bandának külföldi összeköttetései is voltak. Zürichben a magyar koronát 70-el jegyezték. Az érdekképviseletek harca a forgalmi adó­kulcs leszállításáért A kereskedelmi és ipari érde­keltségek, valamint a közönség körében ujult erővel indult meg a harc a forgalmi adótörvény és ke­zelésének megreformálása érdeké­ben. Most már nem csupán egyes sérelmek, hanem az egész forgal­mi adórendszer gyökeres megvál­toztatása és magának a forgalmi adó kulcsának leszállítása körül folyik a küzdelem. Ebben a nagy­jelentőségű ügyben a következő­ket mondották : — Elérkezett az ideje annak, hogy a pénzügyi kormány végre revízió alá vegye a legigazságta­lanabb adónemet és orvosolja a fennállása óta tapasztalt visszássá­gokat és panaszokat. Ma már túl­haladott álláspont annak vitatása, vájjon mit és hogyan kell a for­galmi adó kezelése tekintetében változtatni. A panaszok egész tömkelege áll a pénzügyminiszter rendelkezésére abban a tekintet­ben, hol kell a bajok szanálását megkezdeni. Legelsősorban véget kell vetni annak az állapotnkk, hogy ugyan­azon cikk után háromszor, sőt ötször és hatszor fizettessék a for­galmi adó. A kereskedelmi és ipari érdekeltségek, valamint a fo­gyasztó tömegek szószólói ismé­telten rámutattak már arra, hogy ha bevezetnék nálunk is az osz­trák rendszert a forgalmi adózás tekintetébsn, ugy részbsn megme-

Next

/
Thumbnails
Contents