Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-11 / 272. szám

EGTE8 SZÁM ÁRA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 december 11 Csütörtök 51-ik évfolyam, 272-ik szám SMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P .-Horváth Rezső. Szükséges a revizió A magyar parlament immár má­sodik hete tárgyalja a házszabály­revizióról szóló törvényjavaslatot. Azt a javaslatot, amely hivatott hatalmat és módot adni a nem­zetgyűlés elnökének a tárgyalások komoly lefolytatására, az elfajult ellenzéki harciaskodások elfojtá­sára, a gyűlés munkaképességé­nek kihasználására és méltósá­génak megóváséra. A közönség széles rétegének tudatában ugy él ez a javaslat, mint minden ellen­zéki szónokot letörő klotür, mint valamennyi más véleményt elhall­gattatni hivatott brutális módszer. Éppen ezért a sajtóra hárul a feladat: a javaslatot és annak céljait kimerítő, bő összefoglalás­ban ismertetni, hogy ezáltal az országban mindenütt felismerjék a javaslat megvalósulásához fűzött nagy nemzeti érdeket. Fel kell tárni a közönség előtt azokat az okokat, amelyek pa­rancsoló szükségként követelik, hogy a törvényhozás erkölcsi szín­vonala és zavartalan tanácskozó­képessége biztosittassék. El kell oszlatni azt a mesterségesen ter­jesztett tévhitet, hogy a fervbevett házszabályszigoritás a dualizmus korában megkísérelt parlamenti klotür fogalmával azonos volna és rá kell mutatnunk, hogy ma az ország közjogi függetlenségének kétségbevonhatatlansága mellett és nemzeti önállóságunk kivívása után magyar a magyarral áll szemben a törvényhozó testület­ben, amelyben a mentelmi joggal űzött visszaélések rendszerréválá­sa, a becsületsértések és rágalma­zások nemzeti tekintélyt rontó lel­kiismeretlen játéka lehetetlenné tesz minden alkotómunkát és fel­emészt sok nagyrahivatott tehet­séget. De fel kell világosítani a nagyközönséget arról is, hogy va­lamennyi külföldi parlamentben sokkal szigorúbban kezelik a ház­szabályok kérdését, mint nálunk s még a most vitatott javaslat is igen enyhe szigort kíván alkal­mazni a külföldi nemzetek tör­vényhozásának tekintélyt és mun­kát védő lendszabályaihoz képest. Az ország társadalmi békéjének biztositéka és érdeke, hogy a nép­képviselet törvényhozási terméből ne visszavonást és gyűlöletet lás­sanak kisugározni, hanem tisztul­tabb hangot, objektív kritikát és emelkedettebb közszellemet. Örvendetes, hogy a javaslat tár­gyalása alatt a kormány készsé­gesen és figyelmesen meghallgat és mérlegel mindenféle — akár ellenzéki, akár másféle — véle­ményt és hozzászólást. Ez azt jelenti, hogy — igen helyesen — minél bővebb teret kiván nyújtani a nemzetgyűlés szónokai által minden oldalról megvilágított haza­fias szempontoknak, mert csak ezáltal remélhető, hogy a nem­zeti közvélemény a parlamenti botrányok szomorú szenzációinak hatása alól végre fellélegezhetik és meggyőződéssel ismeri fel a házszabálymódositásban azt az egyedül célravezető megoldást, amely a nemzet jövője és egész­séges fejlődése érdekében az újjá­építő munkát biztosítani tudja. A napisajtót élénken foglalkoz­tatja a miniszterelnöknek Apponyi beszédére válaszoló parlamenti felszólalása és abból több olyan következtetést vontak, amely nem helytálló. A kormány a parlamenti események kapcsán elfoglalt ál­láspontját, mint az egyedül törvé­nyes és házszabályszerü állás­pontot feladni nem hajlandó, de természetszerűen nem fog mere­ven elutasítani olyan propozició­kat, amelyek a felmerült ellenté­tek lojális kiegyenlítését célozzák. A revizió nem érint szólásszabadságot Budapest, dec. 10. A nemzet­gyűlés mai ülésén a házszabály­revízió részletes tárgyalása sze­repel. Csife József kifogásolja, hogy a zárt ülések kérdéséhez 50 kép­viselő legyen szükséges. Eddig ehhez csak 30 képviselő aláírása kellett. Kifogásolja, hogy a zárt ülések alkalmával a szakasz a fegyelmi jogot a mentelmi bizott­ságról az elnökre ruházza át. Ilyen érteimii módosító javaslatot is nyújt be. Örffy, a javaslat előadója, vá­lasza után a Ház a szakasz második bekezdését Csík József indítványával fogadja el. Kenéz Béla magyarázza, mi adott okot arra, hogy a parla­menti szólásszabadság annyira túltengett és a világ minden par­lamentjében szigorítani kellett a szólásszabadságot. Azok az intéz­kedések, amelyeket, a szakasz ter­vez, nem érintik a képviselők szólásszabadságát. Internátusos leánygimnáziumot akar az állam A tankerületi főigazgató békéscsabai tárgyalásai (A Közlöny eredeti tudósitásaj Lippay György dr. szegedi tan­kerületi főigazgató ma Békéscsa­bán tartózkodott s Gajda Béla leánygimnáziumi igazgatóval egye­temben felkereste a város veze­tőségét a leánygimnázium uj épü­letének ügyében. Az ezután kifej­lődött előzetes tanácskozásban Medovarszky Mátyás dr. főjegyző és Korniss Géza dr. tanácsnok vettek részt. A tárgyalások elő­készítéséül szolgáltak annak a megoldásnak, hogy a leánygimná­ziumot, az uj épület megépítése esetén, internátussal vagy anélkül valósitsók-e meg. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ugyanis — mint ismeretes — az uj intézet elhelyezését sem pedagógiai, sem közegészségügyi szempontból nem tartja tovább lehetségesnek. Ez a kérdés nem uj. Már 1914-ben felvetődött, sőt akkor mér eljutott a komoly meg­valósulás stádiumáig is : az akkori képviselőtestület megbízta Korosy László főjegyzőt, Ádám Gusztáv műszaki tanácsost és Benedek Róza akkori leánygimnáziumi igaz­gatót az ország legmodernebb és internátussal kapcsolatos leány­középiskoláinak megtekintésével. A bizottság meg is szemlélte a temesvári, mezőtúri és kolozsvári leányközépiskolókat, mire — ta­pasztalataik alapján — elkészült a részletes terv és a költségvetés. Közbejött azonban a háború, amely a terveket egy csapásra megsemmisítette. A tegnapi előzetes tárgyaláson a kérdés elszakadt fonalát újból fel­vették. Egyelőre természetesen csak előzetes, úgynevezett infor­málódó tanácskozásokról lehet szó, főleg abban az irányban, hogy miképen lehetne előkészíteni a leánygimnázium uj épületének mielőbbi megvalósitásót, amelyet az állam álláspontja szerint inter­nátussal kellene egybekapcsolni. A tankerületi főigazgató ugyanis kijelentette, hogy információi sze­rint a város csak abban az eset­ben számithat az állam részéről jelentékenyebb anyagi támogatás­ra az intézet épületének megépí­tése és fenntartása tekintetében, ha a leánygimnáziumot internátus­sal kapcsolják egybe. Hogy ebben az esetben is mek­kora lenne az állam hozzájáru­lása, az természetesen csak ké­sőbb fog tisztázódni és a későbbi tárgyalásokon — amelyek most már rövid egymásutánban elkö­vetkeznek — fog kiderülni. MWVWWWWWWWWWVWA A város közgyűlése Fontos ügyek a tárgysorozatban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestü­lete december 15-én, hétfőn dél­előtt 9 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés. 2. A legtöbb adót fizető képvi­selőtestületi tagok 1925. évi név­jegyzéke. 3. A város 1925. évi költségelő­irányzata. 4. A városi pénzkészletek taka­rékpénztári ügyében határozat. 5. A polgári leányiskola kibőví­tésének terve és költségvetése. 6. A városi óvodák állami ke­zelésbe adására vonatkozó leirat. 7. Alsó Fehér-Körösi Ármente­sitő Társulat megkeresése bel­vízcsatorna elhelyezésére szolgalmi jog biztosítása. Telefonaz&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. 8. Mezőberény község hetivásár­ügye. 9. Dr. Zvaratkó Pál árvaszéki ülnök végkielégítés iránti kérelme. 10. Özv. Holecz L. Györgyné kérelme temetési segély iránt. 11. Gyeraj Mihályné bérletmeg­szüntetés iránti kérelme. 12. Illetőségi ügyek. 13. Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Zürichben a magyar koronát 69 75-el jegyezték. A csabai posta bajai Csak az uj postapalota felépí­tése segíthet A békéscsabai Kereskedelmi Csarnok panasszal fordult a m. kir. postaigazgatósághoz, amelyben felsorolja Békéscsabán a postai ellátás körül észlelt hiányokat és azoknak orvoslását kéri. Minthogy itt az egész nagyközönséget ér­deklő fontos kérdésről van szó, felkerestük a csabai postahivatal főnökségét, ahol a következő fel­világosítást nyertük: — A postai csomagok kézbesí­tésére vonatkozó panaszok jelen­leg valóban indokoltak, jóllehet nem helytálló az a megállapítás, hogy a csabai forgalom lebonyo­lítására 8 postakocsi volna szük­séges. Most csupán két kocsival rendelkezünk, ami a kézbesítés lebonyolítására elégtelen. Nagy utánjárással és személyes inter­vencióra azonban sikerült harma­dik kocsit szereznünk, ugy hogy néhány nap múlva üzembe he­lyezhetjük s ezzel a fennálló za­varok ki fognak küszöbölődni. A csomagoknak a postán való ki­adásához visszatérni amúgy se lehetne, minthogy annak lebonyo­lítására helyünk nincs s a torló­dás csak növekednék. — Ami a csekk-lapok felvételé­nél mutatkozó bajokat illeti, máso­dik tisztviselő beállítása már csak a hely hiánya miatt is lehetetlen. Egyébként megállapítható, hogy a csekk-felvételt egy tisztviselő is el tudná zavartalanul látni, ha a fe­leknek nem volna az a rossz szo­kása, hogy mindenki délelőtt 11-től 12-ig és délután 4—5-ig akarja be­fizetését elintézni. — Végül a telefonszolgálat ellen irányuló panaszoknál az a leg­nagyobb baj, hogy nem kapunk konkrét és rögtöni panaszokat, amikor is a vizsgálatnak még eredménye lehetne. Egyébként a jelenlegi szük épületben ugy a telefonhálózatnak, mint általában a postahivatalnak minden további fejlesztése lehetetlen. Eddig tart a főnökség nyilat­kozata, amelyből részünkről az az alapigazság vonható le, hogy a bajok forrása elsősorban a jelen­legi szük és túlzsúfolt épületben keresendő, amely nemcsak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents