Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-10 / 271. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOO KOROKA Békéscsaba, 1924 december 10 Szerda 51-ik évfolyam, 271-ik szám KESMEGYEI KÖZLÖNY Poliíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 76.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. A fasizmus és a mai Olaszország Irta : Dr. GYÖNGYÖSI JÁNOS. (3) Az ellenforradalmi elemekkel való régi és valamikor szükség­szerű fegyverszövetség idézte elő Mussolininek a legnagyobb kárt, Matteotti szocialista képviselőnek gyalázatos felkoncolását, amely nemcsak az egész müveit vilá­gon, de a józanabb olasz köz­véleményben is általános felhá­borodást váltott? ki. Igaz, hogy Casalati fasiszta képviselőnek meg­öletése, akit a nyilt uccán, kis gyermeke kíséretében szúrtak le, erősen ellensúlyozta a hatást, de azért Mussolini kormánya a Mat­teotti esetben nem tudta tisztázni magát, hiszen belügyi államtitkára tevőleges részt vett a gyilkosságban. Az olasz parlament legutóbbi ülésszakának első ülését a két politikai gyilkosságról való meg­emlékezés és annak kölcsönös kihasználása foglalta le. A szo­szialisták távolmaradtak, a kom­munisták csupán egy tiltakozó deklarációt olvastak fel a fasiszta Ház élénk zajongása közben. A benmaradt kisszámú ellenzék a sérelmeket tette szóvá. A sajló teljes elnyomatását, mert hiszen az újságok nem is a kormány, de a prefektusok (főispánok) ön­hatalmú rendelkezéseinek vannak alávetve. A gyülekezési szabad­ság hiányát, illetőleg, hogy a fasisztáknak minden megengedett, az ellenzéknek semmi. Kétségbe­vonlák a birák függetlenségét és az egyik előkerült krompromittáló levél folytán a fasiszta milicia fő­vezérének le is kellett mondani. Mussolini és kormánya azonban nem zavartatta magát. Konkrét felelet helyett általános és kétes­értékü szólamokban válaszolt, hogy az ország halad a norma­lizáció felé s pártjával bizalmat szavaztatott magának ugy a kép­viselőházban, mint a szenátusban. Közben pedig egyre szaporodnak az atrocitások, kisebb fajta zavar­gások, verekedések és politikai gyilkosságok. De van valami, ami Mussolini kétesen imbolygó kormányhajóját mégis felszínen és egyensúlyban tartja : ez gazdasági politikája. A fasiszta kormány sietett kereske­delmi szerződést kötni a szomszéd államokkal, még Jugoszláviával is, amelytől pedig súlyos és feltétlen megoldásra váró politikai ellenté­tek választják el. Délamerikával olyan kereskedelmi összekötteté­seket teremtett, amelyek jóval felülhaladják a békebeli arányo­kat. (Ép olaszországi tartózkodá­somkor ünnepelték az argentí­naiak odaérkező delegációját). Ugy hogy a megelőző gazdasági rom­lással szemben Olaszország ma a gazdasági fellendülés képét mu­tatja, ami elsősorban a rendkívül élénk forgalomban, másrészt az életnívó látható emelkedésében mutatkozik. Mussolini belső gazdasági poli­tikájának iránya azonban erősen szociális izü. A volt szocialista ugyan kidobta egykori elvtársait a munkásházakból, de ugyancsak munkásokat, még pedig fasiszta (nacionalista) munkásokat ültetett oda. Sikerült neki az ipari és föld­munkások jórészét fasciokba tömö­ríteni. Hatalmas munkástermelő szövetkezeteket alapított, amelye­ket az állam nemcsak pénzzel, de megrendelésekkel is támogat s amelyek ma már komoly kon­kurrenciát jelentenek a nagytőké­nek. A fasiszta szakszervezetek munkás- és bérkérdésekben ma Eskütt Lajost ötévi jegyházra Ítélték már nagyobb erővel lépnek fel, mint a szocialisták, hiszen mö­göttük az államhatalom. S innét magyarázható elsősorban, hogy a liberális nagytőke s annak orga" numa, n milanói Corriere della Sera, amely fellépésekor minden erejével támogatta a fasiszmust, most olyan vehemenciával fordul ellene. A szocialistákat Mussolininek sikerült háttérbe szorítani a poli­tika szinteréről. Vájjon épp ugy sikerül-e megbirkóznia az ellene fordult kapitalistákkal, ez a mai Olaszország politikai problémája. Vége. Budapest, dec. 9. Az Ítéletet Es­kütt Lajos és társai bünperében Töreky tanácselnök ma hiidette ki, amely szerint a törvényszék Eskütt Lajost a büntetőtörvény­könyvbe ütköző 10 rendbeli meg­vesztegetés bűntettében, egy vesz­tegetés és egy csalási bűntett kí­sérletében mondja ki bűnösnek, mert mint közhivatalnoknak tar­tandó egyén — jutalmakért hiva­tali kötelességét megszegte. Ezért főbüntetésképen 5 évi fegyházra, mellékbüntetésként pedig 6—3 mil­lió pénzbüntetésre és 10 évi hiva­talvesztésre ítélte. A büntetésből a biróság 6 hónapot és 6 napot vesz kitöltöttnek. A többi vádlott büntetése a következő : Tömöri Angélát 6 hó­napi, Landesmann Jenő dr.-t és Brezina Józsefet 7 hónapi, Bence dr.-t egy évi börtönre ítélte, For­' báth Weisz Róbertet pedig 2 hó­napi fogházzal sújtotta. A biróság Eskütt Lajost az egy rendbeli meg­vesztegetés vétségének vádja alól felmentette, úgyszintén felmentette Forbáth Weisz és Tömöri Angélát egy-egy rendbeli, dr. Benczét és Deutsch Lajosné vádlottakat egy­egy rendbeli megvesztegetés vádja alól. Mengele és Kenedi vádlottak ellen a biróság nyomozólevelet bo­csát ki. Töreky ezután az ítélet indokolásét olvasta fel. Az ítélet ellen az elitéltek is, az ügyész is elebbeztek. „Az iparban javulás, a kereskedelemben pangás 1 1 As alispán jelentése a vármegye ipari és kereskedelmi helysetéről (A Közlöny eredeti tudósitásaj Daimel Sándor dr. alispán a vár­megyei közigazgatási bizottság keddi ülésén röviden a követ­kezőkben ismertette a megyebeli ipari és kereskedelmi viszonyokat: A mezőgazdasági szempontból fontosabb eseményektől a köz­gazdasági felügyelő külön jelen­tésben számol be, minélfogva eb­ben a rovatban csupán azokkal a mozzanatokkal foglalkozom, me­lyek munkásmozgalmi szempont­ból jelentősek. A mezőgazdasági munkások helyzete az elmúlt hó­napban még kielégítő volt, mert az őszi betakarításoknál elegendő munkaalkalqín kínálkozott és ke­reseti lehetőségük biztosítva volt. A napszám férfiaknál 60—80 ezer korona, nőknél ezen összeg két­harmad része volt. Az ipar helyzete általában vál­tozatlannak mondható és az előző havi állapotokkal szemben némi javulás, ha ,ezt annak lehet ne­vezni, legfeljebb annyiban mutat­kozott, hogy a Pénzintézeti Köz­pont ipari kölcsönök nyújtásával némileg lehetővé kivánja tenni a nehéz gazdasági viszonyok között is a további produkciót. Azonban meg kell jegyezni, hogy az ipari kölcsönök összege rendkívül ki­csiny. A kereskedelemben általában pangás észlelhető. Ennek oka a közönség vásárlási tartózkodásá­ban és abban keresendő, hogy az általános nyomasztó gazdasági helyzet folytán mindenki csak a legszükségesebb bevásárlásokra szorítkozik. A közigazgatási tevékenység az elmúlt hó folyamán kiadott rendel­kezések végrehajtásán kivül kü­lönösen a háztartási költségelő­irányzatok előkészítésében, egybe­állításában nyilvánult meg. A vár­megye 1924. és 1925. évi költség­vetése a belügyminisztertől már leérkezett, mely a háztartás egyen­súlyának rendbehozására és hely­reállítására tagadhatatlanul jelen­tős nagy lépés. A költségvetések során szükséges további rendelke­zések iránt a legközelebbi köz­gyűlés elé az alispán javaslatokat tett. A községi költségvetések egy­beállítása, minthogy az idevonat­kozó rendelet nemrég érkezett le, még nem mindenütt készült el, azonban minden lehetőség meg­van arra, hogy az egybeállítás az Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hiideté? díjszabás szerint. egész vonalon megtörténik, mely után a költségvetések felülbírálá­sát a magam részéről késedelem nélkül teljesítem. Az ujabb törvények és rende­letek végrehajtása sok nehézség­gel és még több munkatorlódással történik; rendkívül szaporítja a ha­tóságok dolgát, hogy az iskola­tanköteleseknek az iskolába való be nem íratása, valamint a gyer­mekek iskolamulasztása miatt igen sok esetben -kell eljárást indítani, melyet a szülők meglehetős nagy izgalommal fogadnak. Mint különösen jelentős ese­ményt említem meg azt a valóban lélekemelő ünnepélyt, mely a mult hóban Békésen és Öcsödön tar­tatott, amikor is a hősi halált halt katonák emlékére emelt mü­vek leleplezése megtörtént. Az ün­nepségeken az alispán a főispán­nal együtt személyesen részt vett s intézkedtek az iránt, hogy mind­két helyen a hősök emlékének ál­dozva, a vármegye koszorúja illő formában elhelyeztessék, ami meg­történt. A községek életében a követ­kező változások történtek : Csor­vás községben a segédjegyzői ál­lásra Menyhárt Zsigmond paksi s. jegyző, Gerendáson a segéd­jegyzői állásra Gőg István, az ir­nok-végrehajtói állásra Bartos Kál­mán, Békésszentandráson a segéd­jegyzői állásra Hanzélyi János, Kondoroson a segédjegyzői állásra Makrányi Lajos választattak meg. Az adók kivetése, előírása, be­szedése és kezelése körüli mun­kálatok az arra hivatott és köte­lezett közegek egész munkásságát leköti. Idevonatkozólag lényege­sebb panaszok nem merültek fel, mindössze egyes hatóságok az adóelőírás körül szükséges nyom­tatványok késedelmes szétosztá­séról tesznek említést, melynek folytán illetékes helyen lépéseket tettek az akadályok sürgős elhá­rítása érdekében. Zürichben a magyar koronát 70 25-el jegyezték. Az Aurora házi hangversenye Szombaton este tartotta az Aurora kör ebben a szezonban első házi hangversenyét igen szép számu közönség előtt, ami reményt nyújt arra, hogy a további házi előadások is a megfelelő siker jegyében fognak lefolyni. Az estét Örsy Attila tanár érde­kes felolvasása vezette be „Sze­relem és irodalom" címen, amely­ben a szerző az irodalom és az erotika viszonyát mutatta be klasz­szikus kütföldi és hazai példákon. Kár, hogy a tulgyors felolvasás a mindenkor érdekes fejtegetések ért­hetőségét sokban zavarta. A kö­zönség hálásan megtapsolta. Banké Antalné tanárnő Beetho­ven egyik szonátájának mély

Next

/
Thumbnails
Contents