Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-04 / 267. szám

JE©YJE8 §SAM JLMtk lO®® KOROSIÜ Békéscsaba, 1924 december 4 Csütörtök 51-ik évfolyam, 267-ik szám Politikai napilap Silöfiietssi dljtk : Hslyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. • éldányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i F.-Horváth Rezső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés dijszabás szerint. Angol példa a házszabály remziőhoi i Budapest, dec. 3. A nemzetgyűlés mai ülésén a házszabálymódositő javaslathoz Kaas Albert állott fel szólásra. Visszapillantást vetett az obstrukció idejére, Deák Ferenc beszédeiből vesz idézeteket, majd megállapítja, hosy a házszabályreform régi vezérei belátták, hogy pirrhuszi győzelem az obstrukció. Apponyi beszédét idézi, amelyben azt mondja, hogy lehetetlen az, hogy a parlament kisebbségi csoportja taktikájától függjön az, hogy a Ház megkezdhesse ülését. Kijelenti, hogy ha a parlament nem ébred annak tudatára, hogy semlegességet teljesít, akkor bekövetkezik október 31 és március 21. Az egyetlen junktim, amelyet a házszabályokkal kapcsolatosan el lehet fogadni, az, hogy ha a Ház hivatása magaslatán áll, kevésbé van szükség a szigorú házszabályokra. Mivel azonban ez egyáltalán nincs meg, reméli, hogy a Ház a mai összetétele ' mellett minden körülmények között garantálja azon feltételeket, amelyek a^munkaképességet biz-fositják, élnie kell a nemzetgyűlésnek azzal a joggal, hogy a házszabályokkal biztosítsa munkaképességét. Pickler Emil képviselő ur egy népgyűlésen kijelentette, hogy egyáltalán nem fontos a nemzetgyűlésen az uri hang és magatartás. Viszont Angliában egy képviselőt azért zártak ki a parlament üléseiről, mert viselkedése nem volt méltó egy gentlemanhoz. Apponyi Albert régi parlamenti múltjánál fogva kötelességének tarlja, hogy kifejtse véleményét. A javaslat határozottan klotürszakasz. Szükségesnek tarlja a házszabályok szigorítását, nemA szigorú pénzügyminiszter A vármegye jövő évi háztartási költségvetésének törölt kiadásai — Rengeteg uj nyugdijteher nehezedik a vármegyére csak a régi szomorú tapasztalatai következtében, de azért is, hogy minél szélesebb rétegek részesüljenek a választójogban. Hive az általános választójognak, mert azzal megszűnik a képviselők homogenitása. A nemzetgyűlésben megváltozik a hang a tárgyalás során, tehát annál inkább szükségesebb a szigorítás. A mai helyzetben is hozzájárul minden módosításhoz, amely az elnök fegyelmi jogát erősiti. Hozzájárul a klotürhöz is, a költségvetés es indemnitás vitájára vonatkozóan, de két feltétel mellett, ha az indemnitás nem tartalmaz egyebet, mint pénzügyi felhatalmazást és kellő időben benyújtják. Igy hajlandó elfogadni a költségvetés tárgyalásának időbeli korlátozását. A magam álláspontja a klotürrel szemben más. Én összefüggésbe hozom a löbbség jogának feltétlen biztosítását azzai, legyen olyan választójog, amely biztosítsa azt, hogy a többség a namzei akaratának őszinte kifejezője legyen. Ha ez meg lesz, hajlandó vagyok a klófürt megszavazni. Sajnálom, hogy a menielmi bizottság szigorú határozatot hozott, minthogy a fílreértesek egész sora adott alkalmat ezekre a félreértésekre. Utat kellett volna nyitni a kimagyarázásia és enyhébb határozatot kellett volna hozni. Minden hibát csak az egyik oldalra hárítani nem lehet. El kell ismerni, hogy vannak olyan dolgok, amelyek a hangulat izgatottságát indokolják. Én csak helyeselni fogom egy parlamenti bizottság kiküldését az Eskütt ügyben. A bíróság ennek csak a kriminalisztikus oldalát vizsgálja, de nem a politikai oldalát. (A Közlöny eredeti tudósítása.,) Röviden már jeleztük, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően most hagyta jóvá Békésvármegye 1925. évre szóló háztartási költségvetését, amelyen egyes, nem nagyon lényeges és jelentékeny változtatásokat eszközölt. A törlések mindenkor az előirányzott költségek lefaragása tekintetében történtek s azokat egytől-egyig a szanálási törvény parancsolta takarékoskodás miatt hajtották végre. Elsősorban a törlés a vármegye rendelkezési alapját érinti érzékenyen, mert az abba felvett összegből 10000 aranykoronát faragott le a pénzügyminiszter, ugy hogy ez az alap most az előirányzott 50000 aranykorona helyett csupán 40000 aranykoronára rug. Apasztotta a miniszter az alispán reprezentációs költségeit is : 1500 aranykoronáról 1000 aranykoronára. A főszolgabirák reprezentációs költségeit pedig teljesen törölték. Azzal, hogy a rendelkezési alapot olyan alaposan megnyirbálta a belügyminiszter, ismét nagy anyagi válság elé került a vármegye. Ujabban ugyanis az életfogytiglan alkalmazott községi alkalmazottak közül azokat is, akik nem voltak nyu^dijjogosultak, nyugdíj illeti meg. Ez hatalmasan megnöveli majd a vármegye nyugdíjasainak számát, viszont a rendelkezésre álló pénz nemhogy növekedett volna, de inkább most még töröltek is belőle. A vármegyei nyugdijasok száma körülbelül 200 fővel fog emelkedni, ugy hogy csaknem annyi lesz a nyugJijasok száma, mint a tényleges t Ikalmazottaké. Az ilyen módon előállott nehézségek miatt a vármegye kénytelen lesz pótköltségvetést készíttetni, hogy a nyugdijakat valahonnét fedezni tudja. Baj van a vármegyei nyugdijasok szabályrendeletével is, amelyre vonatkozóan a belügyminiszter megígérte, hogy egységes mintaszabályrendeletet fog küldeni. Ez azonban mindezideig nem érkezett meg, noha az alispán már kétszer sürgette a szabályrendeletet, mert a községek és az uj nyugdijjogosul ak folyton érdeklődnek ez ügyben a vármegyén. A vármegyére nézve fontos, hogy ilyen kész szabályrendeletet kapjon, mert ha maga készíttetné el, az hónapokig tartana. Itt emiitjük meg, hogy azt az 5 állami dijnokot, aki a vármegyén dolgozott és B listára helyeztek, a jövő évi háztartási költségvetés alapján vármegyei alkalmazottakká minősítették. A költségvetést, amelyet a belügyminiszter nagy megértéssel, sok jóindulattal és gyorsan hagyott jóvá, a jövőheti megyegyülés fogja tárgyalni. Zürichben a magyar koronái 697

2 el jegyezték. Márffy gránátnyomással védekezik Budapest, nov. 3. A mai tárgyaláson Langer Jenő elnök felszólította a vádlottakat, hogy adják elő védekezésüket. Márffy kijelenti, hogy azokon felül, amik itt elhangzottak, más mondanivalója nincsen. Amit a védőktől hallottunk, ahoz hozzátennivalóm nincsen. Azért kerültem ebbe a bünügybe, mert ébredő vagyok, résztvettem a nyugatmagyarországi és a csehek elleni harcokban, ezt ugy látszik a liberálisok nem tudják megbocsátani. Ezután a törvényszék előtt tanúsított tiszteletlen magaviselete miatt kérte a bíróságot, hogy vegye tekintetbe azt, hogy a háborúban gránátnyomást kapott. Sértett önérzetében ragadtatta el magát. Ezt sajnálja és bocsánatot kér. Marosi kijelenti, hogy ha bűnös is volna, akkor sem tartoznék á polgári biróság alá, mert a vámőrségnél szolgált. Különben nem érzi magát bűnösnek és kéri felmentését. Szász hangoztatja ártatlanságát és kéri felmentését. Horváth-Halas hasonlóképen kijelenti, hogy ártatlannak érzi magát. Varga szintén ártatlansága tudatában kéri felmentését. Radó anynyit mond, hogy ártatlan és bocsánatot kér a főtárgyaláson tanúsított magatartása miatt. Az elnök kijelenti, hogy Márffy fegyelmi büntetését elengedi, Radó büntetését pedig, minthogy a rendőrséget sértette meg, nem engedheti el. Ezután Drenka kéri felmentését. Azután a biróság az ítélet kihirdetésének időpontja megállapítására vonult vissza. A csabai rádióállomás megvalósítása felé A Magyar Távirati Iroda a rádió. barátaihoz Az emberi szellemnek azzal az óriási diadalával, hogy a rádiótelefont és távírót feltalálták, megvalósult az emberiségnek az az álma, hogy a tért és időt legyőzze. A rádió által való gondolattovábbítás sem ország, sem politikai határokat nem ismer, közelebb hozza az embert az emberhez, az egyént a közhöz, az otthont valójában otthonná teszi, házhoz szállítja a pénzt, a vagyont, az üzleti híreket, politikát, zenét, felolvasást, szépirodalmat stb. Az időt is legyőzi az által, hogy az egymásközti érintkezést hihetetlen gyorsan lehet lebonyolítani. Az idő pénz. Ezt válósitja meg a rádió. Minden gondolkodó ember előtt felesleges annak hangoztatása, hogy á kereskedelem és ipar szempontjából mily óriási fontosságú a rádió. Az a mozgalom, amely a Magyar Távirati Iroda békéscsabai fiókját támogatja egy rádió felállításában, abba az örvendetes stádiumba jutott, hogy Békéscsabán a rádiókészülék beszerelése csak hetek kérdése. Csak örvendenünk lehet ennek a hírnek, mert tudomásunk szerint a városunknál sokkal kisebb forgalmú Gyulán, Gyo* mán és Orosházán a rádió felállításával kapcsolatos tárgyalások már a befejezéshez közelednek. Nem mehetünk el szó nélkül e tény mellett már csak azért sem. mert Békéscsabának a kereskedelme és ipara fejlődést követel, ezt pedig megkétszerezi egy rádió. Eminens érdeke tehát minden kereskedelmi és ipari érdekeltségnek, hogy ezt a mozgalmat, amely igazán közérdekű célt szolgál, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogassa. Uj önálló község alakult a megyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) Gerendás pusztának önálló községgé való átalakulása — ugy látszik — jó példát nyújtott azoknak a többi kis lakott helyeknek is, amelyek a fejlődés, a haladás felé törnek. Ezek között első helyen áll Csabacsüd puszta, amsly a békésszentandrási határhoz tartozott s már évek óta törekedett arra, hogy önálló községgé alakulhasson át. A csabacsüdiek külömböző fontos és egzisztenciális okokból már régóta dolgoztak a községgéalakulás érdekében s ehhez a legelső, legfontosabb lépés az volt, amikor tavaly a májusi megyegyülés pártolóan állott a csabacsüdiek kívánsága mellé és nem emelt akadályokat a nagyjelentőségű átalakulás elé.