Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-07 / 218. szám

E6IE8 SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 7 Kedd 51-ik évfolyam, 218-ik szám Poíiíikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. ' eldányonként 1000 korona; Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. Október 6 Valljuk be, az utolsó évek alatt annyi nehéz gyász szakadt erre a szerencsétlen országra, hogy az aradi tizenhárom gyász­ünnepének fájdalmas emléke kissé elhalványodott mellettük. Amellett az idő rohanásával, a negyvennyolcas generáció lassú kihalásával s főleg a dualizmus megszűnte után csonka, de ön­álló Magyarország megteremté­sével a hozzáfüződő, belső ható erők meggyengültek. De október hatodikának ke­gyeletes kultusza most megint uj erőre kap és a szabadság tizenhárom magyar vértanuja emlékének helyébe tizenhárom /hős megdicsőülésének felma­gasztalosuló érzése lép. Hiszen amiért meghaltak, nemcsak ma­gyar ügy volt, — a költő is .„világszabadságról" énekelt — és a magyar szabadság életha­lál harca egybeforrott az egész világon átviharzó küzdelemmel, mely az emberi szabadságért az embertelen zsarnokság ellen folyt, Ez nemcsak negyvennyolc kirobbanása, hanem örök küz­delem. Es mint vezérlő gondo­lat, zsarnoki lenyügözöttségünk­nél fogva elevenebben hat most, mint valaha. Valaha az aradi tizenhárom­ban tizenhárom vértanút gyá­szoltunk, ma a tizenhárom hős­ben örök, nemzeti gondolatun­kat ünnepeljük. Abszolutizmus és Trianon egyivásu fogalmak, bármenyire is igyekeztek utób­bit szép mezbe öltöztetni. A császári koronatanács vagy az antant nagykövetek tanácsa egy munkát végzett és ahogy akkor bitófára húzták hőseinket, ugy most sárba tiporták leg­szentebb jogainkat. De van egy vigasztalás: negy­vennyolc után következett hat­vanhét, amely nem megegye­zés volt az adott helyzettel, de jogaink érvényesülése. Az el­nyomás és gonoszság a gyá­szos októberi nap után alig 18 évig tudták tartani magukat és nem a fegyverek hatalma, de az igazság ereje diadalmasko­dott rajtuk. Ma október hatból merítünk hitet, hogy a trianoni bitóra felvonszolt Magyarország sem múlhat el. Fegyvereinket talán legyűrhették, de az igaz­ságunk diadalra fog jutni. Ezért szűnt meg ma már október 6-ika fájdalmas gyászünnepnek lenni. A Baross Szövetség a forgalmiadó, a hatósági üzemek és a szövetkezetek ellen Budapest, október 6. Vasárnap délelőtt tartotta meg évadnyitó taggyűlését a tagok élénk részvétele mellett a Baross Szövetség. Rausch Albert elnök megnyitó beszéde után Kocsnar Jakab a forgalmiadóról tartott elő­adást. Beszéde végén a követ­kező határozáüi javaslatot terjesz­tette elő : A Baross Szövetség vezetősége az eddigi eréllyel folytassa a for­galmiadó mai beszedési módjá­nak megváltoztatása iránti tevé­kenységét. Nevezetesen kérje a pénzügyminisztériumtól, sőt ha szükségesnek mutatkozik, Smith főbiztostól is, a forgalom összes fázisaiból az összehívandó vegyes bizottság által megállapítandó ösz­szegek beszedését az első kéznél, tehát a vámnál, a gyáraknál vagy a termelőknél. Ezzel kapcsolatban a szövetség vezetősége foglaljon a leghatározottabban állást az érték­papír forgalmiadó leszállítása ellen. A határozati javaslatot egyhan­gúan elfogadták. A második előadó Tabari Gá­bor alelnök volt, aki a hatósági iparüzemekkel foglalkozott Utalt arra, hogy a belügyminiszter is rendelkezett abban az irányban, hogy a városok és a községek szüntessék meg iparüzemeiket. A határozati javaslatban szükséges­nek jelzi, hogy a kormány is adjon ki ilyen rendeletet az állami és egyéb hatósági üzemekre nézve és gondoskodjék ennek sür­gős végrehajtásáról. Több felszó­lalás után a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Végül Nagy Mihály dr. ügyvéd a fogyasztási szövetkezetekről ér­tekezett. hangoztatta, hogy a Ba­ross szövetség nem ellensége a szövetkezeti eszmének, amely a nagytőke monopolisztikus hatal­mával szemben a tőkeszegény egyének gazdasági versenyét igyek­szik előmozdítani. Azonban tulka­pásnak tartja, hogy a szövetkezet alapszabályszerü célkitűzése elle­nére ma már nemcsak tagoknak, hanem bárkinek is árusit. Meg­rendszabályozásuii létkérdése a ke­reskedelemnek és iparnak. A ha­tározati javaslat egyhangú elfoga­dása után a taggyűlés megbízta az elnökséget, hogy a kereseti adó fizetésénél mutatkozó arány­talanságok megszüntetése, a vám­kezelés körüli bajok orvoslása s a munkásbiztositás revíziója tár­gyában az illetékes hatóságoknál járjon el sürgősen és erélyesen. Nem fogom feltárni itt Elnök ur, klinikáinknak, laboratóriumaink­nak, könyvtárainknak és egyetemi intézeteinknek nyomorát. Legyen szabad csak egyszerűen bizottsá­guk két kiadványára utalnom, amelyeket Halecki Oszkár egye­temi tanár szerkesztett. A számok hideg ékesszólása meg fogja mon­dani, hogy a tudományos munka és a szellemi élet lassú haldok­lásra van ítélve Magyarországon, A magyar tudományos világ, amelyet megfosztottak a külföldi tudományos központokkal való rendszeres és éltető összekötteté­sétől, melynek leküzdhetetlen ne­hézségek lehetetlenné teszik a könyvek és a munka egyéb esz­közeinek beszerzését, csak vegetál. Hála a külföld némi nemes aján­dékainak, amelyeket nagyrészben már a szellemi együttműködés bi­zottságának köszönhetünk s hála az ország belsejében történt ada­kozásnak, meghosszabbítja léte­zését, amelyet alig nevezhetünk életnek és a legsúlyosabb válság­gal küzködik. Ez a válság legelőször is gaz­dasági jellegű, ami a pénz elérték­telenedésének a következménye. De pszihológiai elemek is hozzá­járulnak, ami a háború hosszú éveinek egyenes vagy közvetett folyománya. Az én hazámban erős életakarat van. Le tudja majd győzni a lelki természetű kedvezőtlen feltételeket, ha a pénzügyi felemelkedés ren­des mederben halad s különösen, Apponyi Albert gróf levele Henry Bergsonhoz y>A szellemi élet lassú hal­doklásra van ítélve Magyar­országon« Genfből jelentik: A Nemzetek Szövetsége felszólította a szellemi együttműködés bizottságát, hogy a magyar tudományos munka és a szellemi munkások érdekében intézzen felhívást a világ tudomá­nyos köreihez. Apponyi Albert gróf első delegátus levelet intézett Henry Bergsonhoz, a hírneves fi­lozófushoz, aki a szellemi együtt­működés bizottságának elnöke. A levélben Apponyi mindenek­előtt elismeréssel adózik Bergson­nak és a bizottságnak a szellemi élet érdekében kifejtett munkássá­gukért. Hivatkozik hazánk törté­neti hivatására, mely bástyául szolgált a keleti támadások ellen, országunk kulturális múltjára, amely egy Semmelweiss Ignácot, Bolyai Jánost, Eötvös Lorándot, Körösi Csornát szolgáltatott a vi­lágnak, a művészet terén pedig Petőfit, Munkácsyt, Liszt Ferencet. Magyarország mindenkor szoros összeköttetésben állt Nyugateuró­pával s most ezt az összeköttetést veszély fenyegeti csaknem tisztán anyagi okokból. Majd igy foly­tatja : ha a jobb helyzetben levő nem­zetek segítségére jönnek. Magyar­ország nem várakozott ölbetett kézzel erre a segítségre. Igen di­cséretes erőfeszítéseket tett szel­lemi munkásai és tudományos intézetei sorsának megjavítására. Jelentős áldozattal sértetlenül megtartotta egyetemeinek számát, nemhivatalos erőkifejtés sem ma­radt el. Diákszervezetek alakultak, hogy egymást kölcsönösen meg­segítsék. A főiskolai tanárok is szervezetbe tömörültek és meg­alakították a Felsőoktatási Társu­latot. Engedje meg remélnem, Elnök ur, hogy az a felhívás, amelyet Ön fog kiadni, megkönnyíti majd tudományos kapcsolatunkat a nyu­gati állemokkal, ami nélkülözhe­tetlen későbbi fejlődésünkre; en­gedje meg remélnem, hogy ez a felhívás hozzá fog járulni ahoz, hogy tudományos munkásaink ren­delkezésére álljanak a nélkülöz­hetetlen munkaeszközök, a más­képen szinte hozzáférhetetlen kül­földi irodalom. Ebben az irányban nagy lépést jelent már, hogy a bizottság nemzetközi diák- és fő­képen tanárcserét létesít és kifej­leszti a könyvek és folyóiratok nemzetközi cseréjét. Fogadja Elnök ur már előre köszönetemet ésnagyrabecsülésem kifejezését. Apponyi, s. k„ A Magyar Tudományos Akadémia tagja • volt közoktatásügyi miniszter, Magyarország delegátusa. Zürichben a magyar koronát 68-aI jegyezték. TI nemzetgyűlés holnapi ütése Budapest, okt. 6. A nemzetgyű­lés holnapi ülése folytatja a tör­vényjavaslat tárgyalását ott, ahol julius 3 án elhagyta. Mivel azon­ban a legutóbbi julius 3 iki ülésen indítványt tettek az üléseknek egy órával való meghosszabbítására, ez indítványról is holnap szavaz­nak az ülés végén. Nem lehetet­len, hogy az ellenzék a napirendi vita kapcsén szóba hoz néhány aktuális politikai kérdést. S ameny­nyiben az ellenzék ennek a napi­rendre tűzését kívánja, a napirendi vitában a kormánypárt is részt vesz, azonban a napirendre tűzé­sét ellenezni fogja. Értesülésünk szerint, amennyiben az ellenzék tényleg szóba hozza e kérdéseket, maga a miniszterelnök is fel fog szólalni és körvonalazni fogja e kérdésekben a kormánypárt állás­pontját. Tedák Sári megérkezett Tlew-l/orkba New-York, október 6. Fedák Sári, akiről az a riasztó hir járta, hogy hajója elsülyedt, New-Yorkba érkezett, ahol tisztelői lelkesen fogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents