Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-12-03 / 266. szám

EGYES SZÁM ARA ÍOOÖ KORONA Békéscsaba, 1924 november 25 Szerda 51-ik évfolyam, 259-ik szám F VI ss las Nt EOZLONI Politikai napilap Előflsetésl dijuk : Helybe n és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő ; Dr. Gyöngyösi János. Ernst magyarázza a demokráciát Budapest, dec. 2. A nemzet­gyűlés mai ülésén kimondták a sürgősséget a házszabályreviziós javaslatra. A javaslath®z elsőnek Ernst Sándor szólalt fel, aki rá­mutatoít arra, hogy az ellenzék azért vonult ki, mert állítása szerint nem teljesítheti kötelességét ugy, ahogy azt felfogja. Olyan túlzá­sokkal állunk szemben, ameiyek felett az ítéletet rábízhatjuk a nemzetre. Házszabályrevizióra ma feltétlenül szükség van. Figyel­mezteti a kormányt, hogy tegyen meg mindent arra, hogy a parla­mentben a nemzet minden árnya­lata kifejezésre jusson. Vigyázni kell azonban arra, hogy a parla­mentben csak a nemzet akarata érvényesüljön. Minden modern embernek a demokrácia álláspont­jára kell helyezkedni, de csak egy becsületes, tiszta demokrációról lehet szó. Nem szabad figyelmen kivül hagyni a nemzet érdekeit, mert óriási külömbség van de­mokrácia és demokiácia között. A nyugati államokban a demo­krácia lassan fejlődött. Nálunk a polgárságról azt lehet mondani, hogy a nemzet életében alig vett részt. Demokráciát akarunk, igazi demokráciát, amelyben minden ember tudja a kötelességét és haj­landó legyen áldozatkészségre. Végül a választás kérdéséről szól­va, tiszta választást követel. Mokcsai Zoltán a nyugati álla­mok házszabályairól szól. Az an­gol parlamentben az alsóházban a házszabályokat alkotó azt tet­szés szerint megváltoztathatja. Nem látja semmi akadályát an­nak, hogy a magyar törvényhozó testület is akkor módosítsa ház­szabályait, amikor annak szüksé­gét látja. Majd a szólásszabad­ságról beszél. A parlamentnek leg­nagyobb hibája az időpazarlás. Ennek főforrása a szólásszabad­sággal való visszaélés. Ezután Petrovác Gyula beszélt, szükségesnek tartva a házszabály­revíziót. Csengedi Gyula ugyan­ilyen értelemben szólalt fel. A decemberi megyegyülés tárgysorozata 13-án délelőtt tartják meg a megyegyűlési (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békésvármegye törvényhatóságá­nak december havi rendes köz­gyűlését 13-án, szombaton d. e. tartják meg. Az erről szóló meg­hívókat az alispán intézkedésére csütörtökön fogják szétküldeni, a vármegyei hivatalos lapban pedig a legközelebbi számban fogják közzétenni. A tárgysorozaton 110 ügy sze­repel, mig a már összeállítás alatt álló póttárgysorozatban mintegy 200 ügy fog előreláthatóan szere­pelni. A két tárgysorozat fontosabb pontjai a következők : Szatmár-, Bereg- és Ungvárme­gyék köriratai a^ kiskunfélegyházai Tisza-kultuszt sértő ismeretes kép­viselőtestületi határozat elitélése és megbélyegzése tárgyában. Sebők Elek indítványa a parla­menti botrányok és az októbriz­mus előretörése, valamint a ház­szabályrevizió behozatala tárgyá­ban elfoglalandó állásfoglalásról. Békéscsaba kérelme a katonai beszállásolásoknál felmerülő ki­adásoknak a vármegyei katonai beszállásolási alapból leendő fe­dezése iránt. Vármegyei szabályrendelet a gabonavetőmag kötelező csává­zása iránt. Öcsöd község határozata test­nevelési alap létesítése iránt. A közúti alap 1924. évi zár­számadása. A vármegye hivatalos lapjának 1925. évi előfizetés és hirdetési dijának megállapítása. Szarvas község iskolaalapva­gyon létesítése iránti kérelme. Békéscsaba közkórházi alkal­mazottai illetményeinek megálla­pítása. Békésszentandrás község hatá­rozata a tüdővész elleni védeke­zés tárgyában. Békéscsaba határozata az el­hagyott gyermekek segélyalapjá­nál mutatkozó tulkiadások fede­zése tárgyában. Békésszentandrás határozata a protestáns egyetemi hallgatók se­gélyezése tárgyában. A vármegyei számonkérőszék jelentése a tisztikar tevékenységé­ről. Miniszterelnöki leirat a külügyi­és pénzügyminiszter kinevezéséről, a volt külügyminiszter és Szabó István földmivelésügyi miniszter felmentéséről. Borsod és Gömör-Kishontvárme­gye körirata a járási számvevősé­gek visszaállításáról. Hevesvármegye körirata a va­sárnapi munkaszünet szigorításá­ról. Abaujtornavármegye körirata a birói függetlenség megóvása tár­gyában a kormányhoz intézendő felirata támogatás iránt. Sopronvármegye körirata a gyer­mekmenhelyen ápolandó gyerme­kek korhatárának 15 éviől 18 évre való felemelése iránt. A vármegyei igazoló-választ­mány újjáalakítása. Többféle bizottságba tagok vá­lasztása. Az igazoló választmány jelen­tése a vármegye legtöbb adót fizetőinek 1925. évi névjegyzékéről. Alispáni jelentés a 900 millió koronás közmunkakölcsön felvé­teléről. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonaiám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Alispán előterjesztése a magán­vasutak által a közutakból elfog­lalt területek szerződése tárgyában. A Békéscsabán tartandó városi képviselőválasztásokra elnök ki­küldése. Békéscsaba határozata az And­rássy-ut betonjárdájának megépí­tése tárgyában és az ellene beadott felebbezés. A Gerendáson megtartott elől­járóválasztás elleni felebbezés. Még egy terhelő vallomás Eskütt ellen A vármegye 1925. évi háztartási költségvetésének miniszteri jóvá­hagyása. Békéscsaba előterjesztése a föld­adókataszter helyesbítésének ké­relmezése iránt. Békéscsaba építési szabály­rendelete. Békéscsaba határozata a 10. honvédgyalogezred zenekarának fentartásaéssegelyezése tárgyában. Budapest, dec. 2. Az Eskütt-per mai főtárgyalásán Töreky elnök bejelentette, hogy mielőtt a bizo­nyítás kiegészítése iránt tegnap beadott indítványok felett kihir­detné a biróság határozatát, a Kenedi-ügyre vonatkozólag intéz egy-két kérdést Eskütthöz. Eskütt az elnök kérdésére előadja, hogy a Kenedi-ügyben minden ugy történt, mint a többi ügyben. 0 gyűjtötte magánál a kérvényeket. Elkészítette a kimutatást azokról, akik az összeget lefizették és a pénzt elszámolta. Amikor a tárca­közi bizottság referense a minisz­terhez ment, a miniszter a kér­vényre ráírta, kinek mennyit kiván engedélyezni. Ebben az ügyben nem volt olyan közvetlen sze­repe, mint az állatszállitási ügy­ben. Dr. Bencének ugyanolyan szerepe van itt is, mint a töb­biekben. Mindenről tudomása volt. Elnök : Mit mondtak Kenedinek, mire kell a pénz ? Eskütt: Kenedi tudta, hogy párt­célokra megy a pénz. A birtok­átruházási ügyekben hamarabb kezdődtek a panamák, mint az állatkivitelnél. Ezután az elnök Bencét szó­lítja fel, hogy tegye meg észre­vételeit a vallomásra. Bence: Eskütt azon állítása, amelyek ellenkeznek korábbi állí­tásaimmal, valótlanok. Az elnök elkéri Bencétől köny­veit és jegyzeteit, amelyek egyes bejegyzéseit megmagyarázza a bíróságnak. Végül az elnök meg­állapította, hogy a bejegyzések kronologikus sorrendben sorszám szerint történtek. Elnök kihirdeti, hogy a bizonyítás kiegészítését kérő indítványokat elutasította a bíróság és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. Ezután Boronkay ügyész kezdi meg vád­beszédét, Zürichben a magyar koronát 69y 2-el jegyezték. Milyen lesz az uj magyar felsőház P Az arisztokraták csak választás utján kerülnek be — Demo­kratikus ujitások — Kik lesznek a felsőház tagjai P másodelnöke és a koronaügyész. Továbbá a vallásfelekezeteknek következő egyháznagyjai: a latin és görög szertartású római kato­likus egyháznagyok, még pedig a hercegprímás, a megyéspüspökök, a pannonhalmi főapát és a jászói prépost, a református és evangé­likus egyházaknak két-két legidő­sebb püspöke, illetve két-két vi­lági vezetője. (Az eddigi három­három helyett.) Végül a budai görögkeleti püspök. 4. Választás utján felsőházi ta­gok lesznek: az örökös főrendi­házi tagság jogával felruházott hercegi, grófi és bárói családok által a felsőházba beválasztott családtagok; a vármegyei és a városi törvényhatóságok válasz­tottai (törvényhatóságonként egy, két vagy három tag); felsőházi tagokat választanak továbbá a következő szervezetek és intéz­mények : az Országos Mezőgaz­dasági Kamara hat tagot, a keres­kedelmi iparkamarák együttesen négy tagot, az ügyvédi kamarák együttesen két tagot, a közjegyzői kamarák együttesen egy tagot, a Magyar Tudományos Akadémia Budapest, dec. 2. A kormány — mint arról megemlékeztünk — a nemzetgyűlés elé akarta terjesz­teni a felsőházról szóló törvény­javaslatot, amely a régi főrendiház szerepét pótolná. E törvényjavas­lat megszavazásával egyidejűen terv szerint a nemzetgyűlés át­alakul országgyűléssé, illetve a törvényhozás alsó kamarájává és megbízatása csak ettől az időtől számított négy évre kezdődik, ami azt jelenti, hogy előreláthatóan 1930-ig nem lesznek uj választá­sok. Lapjelentések szerint a felső­házról szóló javaslattervezetben a következő szakaszok vannak : A felsőház tagjai a következők lesznek : 1. A magyar királyi hercegek, ha állandóan az ország területén laknak. 2. A régi főrendiháznak még életben levő kinevezett és élet­hossziglan megválasztott tagjai: 3. Méltóságuk és hivataluk alap­ján az ország zászlósai és a po­zsonyi gróf, a két koronaőr, a Kúria elnöke és másodelnöke, a közigazgatási biróság elnöke és

Next

/
Thumbnails
Contents