Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-29 / 263. szám

2 BfiKlíSISEÖíEl Békéscsaba, 1924 november 29 menjen, az üldözésnek legkényelmesebb módszereként az illetőségi kérdésnek olyan gyakorlatát honosították meg, amely őslakosságunk százezreit hontalanná tette és a kormány gazdasági politikája Szlovenszkót és Ruszinszkót nyomorba és reménytelenségbe taszította. — Ehhez járult még az, hogy a parlament elé vitt sérelmeink sem találtak sohasem meghallgatásra, interpellációink évekig válasz nélkül maradnak, vagy csak formai elintézésben részesülnek, javaslataink — bármilyen objektívek is legyenek azok — a papirkosáiba kerülnek. A parlement a petka diktatúrája alá helyezett koalíciós pártok hatalmi instrumentumává sülyedt, amelyben minden kezdeményezés és a meggyőzésnek minden eszköze hiábavaló. Ez csak álparlamentárizmus és mi az alkotmányosságnak ehhez a Potemkin színjátékához nem vagyunk hajlandók statisztálni. — Töltsék meg a szinteret azok, akik kinevezték magukat államfenntartóknak és akik ezen önmaguk által privilegizált állemfenntaitói tevékenységük közben csak a gyülöletterjesztésnek és a panama legváltozatosabb módszereinek alkalmazásával tudtak eddig példanélküli sikereket elérni. — Amig a koalíció a nemzeti állam kiépítésének a fantomját kergeti és ezen vegyesnyelvü, különböző vallású és világnézetű lakosságból álló országot — ahol a népesség többsége az elkeseredésig elégedetlen — a saját egyszerű módszereihez kísérleti nyúlnak használja, addig nincs célja annak, hogy mi az állemi költségvetési előirányzatnak napirenden levő javaslatával szemben bírálatot gyakoroljunk s a vitában akár módosító javaslatokkal, akár pedig argumentumokkal résztvegyünk. Ezért a fent megnevezett pártok képviselői az állami költségvetés tárgyalásóban résztvenni teljesen céltalannak s igy feleslegesnek látják. Eteknél megnyílt a batár az autóknak Budapest, nov. 28. A belügyminiszter az ország határát Románia felőli részén Elek községnél megnyitotta a gépkocsi közlekedés számára. T7em tesz felső t)áz ? Budapest, nov. 28. Politikai körökben az a hir, hogy amint a főrendiház reformjára vonatkozó javaslat elkészül és aktuálissá válik az uj főrendiház megalakítása, akkor mégegyszer összeülnek a régi főrendek báró Wlassich Gyula elnökletével. Iit konstatálni akarják azt, hogy annakidején a főrendiház nem oszlott fel és ez a régi az, amely alkotmányos formák között a maga közjogu utódának elismeri az uj főrendiházat. Ennek az eljárásnak az volna a közeli célja, hogy a főrendiház ezzel dokumentálja azt, hogy a jogfolytonosság megvan. A Népszövetség megreformálja a naptárt Genf, nov. 28. A nagy nyilvánosság is tud róla, hogy a népszövetség kebelében egy úgynevezett naptár-reformbizottság is működik. Ez a bizottság komolyan dolgozik a naptár-reform előkészítésén, mivel szerinte a jelenlegi naptár-rendszer igen hátrányos az emberiségre. A Népszöve^ég ezért megkeresést intézett az összes államokhoz, egyházfejedelmekhez, közöljék észrevételeiket és kívánságaikat. Ezzel egyidejűen egy erdélyi szakember, Bedeus Gusztáv báró is tervezetet dolgozott ki a kalendárium reformjáról és a Népszövetség albizottsága valószínűleg ezt az Erdélyben készült tervezetet fogja magáévá tenni. A reformterv főbb pontjai a következők : Minden hónap csak 28 napból áll és elseje mindig ugyanarra a nepra esik. Egy esztendőben 13 ilyen hónap van. Minden hatcdik év, azonkívül minden negyvenötödik és kilencvenedik esztendő szökőév. A szökőévben hét nappal több van, ez a hét nap önálló hétként következik december utón minden szökőévben. A reformmal egyidejűleg a hónapok nevei is megváltoznak. Mivel minden elseje hétfőre esnék, fixir'ozni lehetne a vándorló ünnepeket, igy a húsvétot is. Az uj tervezet szerint húsvét mindig ez év kilencvennyolcadik napjára, április 7-ére, tehát ugyancsak továbbra is vasárnapra esnék. Valószínű, hogy a Népszövetség már jövőre teljes ülésben fog foglalkozni Bedeus báró, illetőleg a naptérreform-albizottság tervezetével. Érdemes cselédnek lenni Aki többet keres, mint 2—3 gépirókisasssony (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szellemi pályának lassan-lassan lealkonyul. Az intelligencia és a tanultság munkáját máskor se fizették meg arányosan a fizikai munkához képest, ma azonban sok pályán szinte felét, harmadét kapják a „szeliemi munkások" annak, amit egy ipari munkás keres. Áll ez különösen egyes női foglalkozósokra nézve, a kisebb irodák, a magánvállalatok női munkaerőire, akik 500 ezer K-tól másfél millióig lerjedő fizetésekért körmölnek egy hónapig. Hogy az ilyen kisasszony — eki mellesleg érettségit is tett — méltén megirigyelheti az egyszerű házicselédet jövedelem dolgában, azt sokan eddig is tudták. Most azonban alkalmunk van közölni hiteles adatokat egy cselédszerződésből és ezek alapján most már mindenki előtt világos lehet: nem is olyan kellemetlen és megvetendő állapot hézicselédnek lenni, ami persze a dolog anyagi oldalát illeti. A szóbanforgó cselédszerződést egy békéscsabai gazdálkodó kötötte egy medgyesegyházai leányzóval, akiről elárulhatjuk, hogy Zsuzsi a neve. Ez a Zsuzsi tehát beállt a gazdálkodó szolgálatába és elvállalta, hogy a háziteendők mellett a nyári aratási munkálatokban is részt fog venni, afféle leány-munkaerő gyanánt: marokszedőként, vagy kévekötöző gyanánt. Mindezek fejében a következő fizetésben részesül, évenként: Két méteimázsa búzát kap, egy fekete szövetruhát, egy selyem fejkendőt, egy delén-kendőt, egy téli, meleg kendőt, egy szvettert, öt méter vásznat ingeknek, tíz méter kartont ruhának és kötényeknek, két pár harisnyát, egy pár magasszáru cipőt, egy pár pepucsot, két kiló tollat (férjhezmenés esetéig félrerakva) és a teljes élelmezést. A ruhák megvarratásánek és a lábbelik javításának költségeit a gazdálkodó fizeti, aki ezenkívül köteles háromszor vasúti költséget is adni Zsuzsinak Medgyesegyházáig és vissza, emikor a leány ellátogat haza. Nem sok fejtörés kell annak kiszámításéhoz, hogy mindezek a szolgáltalmányok ez élelmezéssel együtt évente minimálisan kitesznek 15—18 millió koronát. Ez olyan tekintélyes és méltányos fizetés, amellyel akármelyik kis cseléd is beéiheti, hiszen ha meggondolja, hogy ennyit 2—3 érettségizett irodistekisesszony is alig keres együttvéve, akkor valóban büszke lehet magéra és a munkájára, amelyet ilyen jól megfizetnek. Békében akárhányszor kimutatták a lapok, hogy ez és ez a község ennyi és ennyi ezret kitevő terménybeli fizetést edott a kanászárak vegy juhászának s rámutattak eme fizetések és a szellemi pályán levők fizetése közötti különbségre. Ma ez a különbség gigászivá tornyoscdott fel, ami azt bizonyítja, hogy érdemes és hasznos allepot Békéscsabán cselédnek lenni. Kifosztottak egy gazdálkodót (A Közlöny eredeti tudósítása..) A csütörtökről péntekre hajló éjszakén rendkivüi vakmerő és elvetemült betörés történt a III. keiületben, a csendes és néptelen Rékcczi-uccában. Az ismeretlen tettesek Macák Pál gazdálkodó házénál tettek látogatást és az udvarra nyiló éléskamarába hatolva, azt csaknem teljesen kifosztották. A betörők a teljesen sötét és elhagyatott uccában, amelyet még komorabbá tett a sürü kod, zavartalanul garázdálkodhattak. Behatoltak a 3. szému ház udvarára, Macák Pálék portájára, eztán — mivel az éléskamra zárjával nem bírtak — egy eddig Békéscsabán nem igen gyakorolt betörési módhoz folyamodtak : kibontották az éléskamra falát, amelyen jókora nyílást vájtak, ugy, hogy azon keresztül egy ember teste könnyű szerrel beférhetett. A falbontást a betörők olyan ügyesen és nagy szakértelemmel végezték, hogy a házbeliek közül, noha mindenki odahaza tartózkodott, senkisem vett észre semmit, A betörők ezután bejutottak az éléskamrába, ahol alapos csomagolást végeztek. Egy hatalmas oldal szalonnát, 25 kiló szappant, 20 kiló mákot és még más élelmiszereket szedtek össze, majd a zsákmányt felpakolva, a kutyaszorítónak beillő uton távoztak. Visszavonuláouk ugyancsak nesztelenül és ügyesen történt, ugy hogy senki sem vette észre. Macák Pál és családja a falbontást és a jelentékeny kárt csak reggel vették észre, mire nyomban megtették a feljelentést a garázdálkodó, ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség a nyomozást megindította. fllBEK — Előadás az adózásról. Pikler J. Gyula kiváló közgazdasági iró Békéscsaba közgazdasági jelentőségét személyesen akarván megismerni, rövidesen városunkba érkezik és a Kereskedelmi Csarnok felkérésére 29-én, szombaton este 8 órakor a városháza nagytermében jelentős előadást fog tartani. A kiváló tudós meghallgatása teljesen díjtalan. — A Faluszövetség szeghalmi kiállítása. A Faluszövetség Szeghalmon nagyszabású mezőgazdasági, néprajzi, régészeti és közegészségügyi kiállitást rendezett. A kiállítás elnöke Horgosi-Kárász István nagybirtokos, vezetői pedig Tóth Béla szolgabíró és Szeghalmi Gyula tanító voltak. A sok hozzáértéssel egybegyűjtött kiáiiitási anyagot nagy közönség tekintette rreg. A kiállításon dijakat is osztottak ki. A földmivelésügyi minisztérium első diját Nilgesz János kisgazda. a többi dijat Tóth Béla, dr, Szeghalmi Gyula és Hajdú Endre dr. nyerték. A kiállításnak olyan nagy sikere volt, hogy a nagy látogatottságra való tekintettel meg kellett hosszabbítani. _ Gyűjtik a haziipar adatait. A kereskedelmi miniszter tervbevette, hogy a háziipar növekvő fontosságára való tekintettel megbízható összeállítást készíttet a háziipar jelenlegi állásáról, különböző ágairól, készítményeiről és a háziiparral foglalkozókról. Az érdekes és értékes statisztika gyűjtésével a szegedi kereskedelmi és iparkamarát bizta meg, amely a szükséges adatok beszolgáltatására nézve most megkereste a polgármesteri hivatalt. — Elitéit vasári tolvaj. Az októbervégi vásár alkalmával Schnell József nagykőrösi kereskedő lefülelte Grebnyai Györgyné kerekitanyai asszonyt, aki az árui közül két zománcozott fazekat akart elemelni. A rendőrség az asszony ellen eljárást indított s az ügyet most tárgyalta a járásbíróság. Grebnyainét lopás vétsége miatt a biróság 40.000 korona pénzbüntetésre itélte el, jogerősen. m w m 7&

F SP W 'M W- W-, ^ W. W, WÜ W, Pi Éí W* <&-< WVm %% M p? i| m mé&Űaííísíií aít gfe qfe Slí Wí gfe rfe GrófJUott íe Cf)ris(o (íf vár fogíija) December 1-én és 2-án, hétfőn és kedden kerül bemutatásra az „Apolló Mozgó"-ban m m W-WM ^ Hétfőre a t)ázsz$ tárg> Budapest összes pá: felkészültsé neki a há parlamenti A szokástc főn is ülésl gyűlés, me jére kitűzi revizió tárj keddi ülési órás ülése szik meg ) ket, amit s vaz a ner hogy csüt 10 órai ül< a Ház a háj tté a Kát Budape: Kúria Pai nácsának déli 12 Károlyi I elkobzási lását. M hangzott t selőjének, nek a vá mint Nag beszéde, ges, hogy letet is ki Jlem les Budape utóbb az hogy a k tességi a életbelépt szerint a tériumbai tak a had vonatkoz helyzet nem tar a kérdés sát. Arra hogy mo hadköteli országon volna ez teremtése ingyen a földi Budap földmivei szociális egyik alkotása munkásc sitott ing Ez az e; 'etére sz vezet kö zik, a mi kások ellentéte] sekben i tek elsi kés mege törekede talan pe ját állott létén mi dák kö szolgálté duló fele és mint nyújtott delmet.