Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-21 / 256. szám

Békéscsaba, 1924 november 9' lette és körvonalazta ezt a sérel­met, amit a kormány állásfog­lalása jelent a közalkalmazottak anyagi helyzetével szemben. Ezután Horváth Jenő titkár elő­terjesztette a két határozati javas­latot. Ezek egyike, amely a helyi­csoport vezetőségéé volt, azt tar­talmazta, hogy össze kell hivni az országos köztisztviselői kongresz­szust és az egybegyűlt közalkal­mazottakat vezessék az illetékesek elé, hogy ott a kellő formában és nyomatékosan tiltakozhassanak mai helyzetük miatt. A másik határozati javaslat, amelyet a polgári fiúiskola tanári kara készített el, azt indítványozta, hogy a békéscsabai helyicsoport nyitvánitson bizalmatlanságot a KANSz központi vezetőségének. Kí­vánta ez a határozati javaslat, hogy a mostani erélytelen és meg nem felelő központi vezetőseg helyett intranzigensebb, gerin­cesebb és meg nem rettenő ve­zetőség kerüljön a közalkalma­zottak szövetségének élére. A titkár által előterjesztett javas­latok kapcsén Banner Benedek dr. ismertette Bud János pénzügy­miniszter legutóbb a parlamentben elhangzott nyilatkozatát a köz­tisztviselői fizetésekről. Az ismertetéshez Horváth Jer ő, Igert József, Örsy Attila, Reznek Mihály dr. és még számosan szóltak hozzá, majd a gyűlés hosszabb vita és tárgyalás után kompromisszumot kötött a két határozati javaslatot illetően, amennyiben a kettőt némi vál­toztatással egybeolvasztották. A határozati javaslatot azután a gyűlés egyhangúan elfogadta, azzal a külön, bizottsági indit vánnyal, hogy a határozatot min­den egyes vidéki KANSz csoport­nak meg fogják küldeni elfogadás és ugyanilyen állásfoglalás cél­jából. A gyűlés este 7 órakor ért véget. hogy az ajtó nyitva van. A ruha­tárban levő Herceg portást fele­lősségre vonta. Azután bent ter­vezgetni kezdtek, egyszer váratla­nul feljött egy idegen ember és azt kérdezte, meg lesz-e tartva a vacsora. Herceg hirtelen oda ug­rott és igennel felelt. Az idegen hátrafordult és gyorsan eltávozott. Hercegnek kiadiam a parancsot, hogy hozza vissza az idegent, de kerülő uton utána menve nem< tudta elfogni. Az elnök egymás mellé állítja a vádlottakat a terem közepén, felszólítja Eleket, felismeri-e azt az embert, aki a Körben megje­lent. Elek határozottan emlékszik Márffyra, azzal a különbséggel, hogy akkor szakálla volt, bár a rendőrségen is félhomályban látta. A tárgyalás folyik. A bombaper főtárgy alá sának harmadik napja Budapest, nov. 20. A budapesti bombamerényletek pőrének foly­tatólagos tárgyalását ma negyed 10-kor kezdte meg Langer elnök. Folytatják a tanúkihallgatásokat. Rosenauer Károlyt és Masirovics Miklóst hallgatják ki arra nézve, hogy az öngyilkos Kasnyik milyen magaviseletet tanúsított és ő ké szithette-e a bomba dobozát. A tanuk Kasnyikot rendes embernek ismerték és a merénylet előtt sem­mi gyanúsat nem vettek rajta észre. Nem látták a merénylet napján a Dohány-uccában sem. Ezután Kasnyik Annát, aki az elhunytnak nővére, hallgatták ki. Elmondja, hogy fivére szorgalmas ember volt, szerzetesnek készült, nem volt tagja az ÉME-nek és Márffynak nem volt barátja. A tanút megesketik. Kasnyik Mária hasonlóképen tesz vallomást. Azt mondja, hogy fivére Márffyval sohasem beszélt. Halála alkalmával levelet nem talaltak nála, csak a betegsegélyző igazolványát. Vasek vedő kéri, hogy mutassák meg a tanúnak Kasnyik fényképét, hogy fel­| ismeri e ? Tanú felismeri. Mikor Rodónak is megmutatják a képet, kijelenti, hogy ezt nem ismeri. Ulain azt kérdezi a tanutói, hogy feltehető-e, hogy bátyja belekeve­redett a bombamerényletbe, mire ez kijelenti, hogy az lehetetlen. Vallomására megesketik. Payer István, újpesti plébános, Rado nagybátyja a következő tanu. Ű nevelte fel Radót, aki fiatal ko­réban jómegaviseletü fiu volt, de később nagyolmondó, erőszakos természetűvé vált és hazudozott. Kihágást követett el és hozzányúlt a pénzéhez Egyszer a bombame­rénylet után azt a megjegyzést tette, hogy Marosi tudna erről bő vebbet mondani. Elnök ezután a rendőrségi val­lomását tárja a tanu elé és meg­említi, hogy egy beadványt inté­zett a rendőrséghez, mely ben kéri, hogy Marosit, mint Radó megron­tóját tartóztassák le. Elnök azt kérdezi, hogy irta-e ezt. Tanu : Valószínű. Elek Hugó tanu elmondja, hogy a Kőiben ő rendezle a vacsorát. A legnagyobb meglepetésére látta, Mayer János vallomása az Eskütt-perben Budapest, nov 20. Eskütt Lajos megvesztegetesi perének főtárgya­iésón a biróság háromnegyed 11 órakor vonul a terembe. Töreky Géza tanácselnök megnyitja a tár­gyalást. Dr. Weisz Ödön védő: A védencein a tegnapi kihallgatás során a vallomást megtagadta és ennell értelmében felolvasták ira­tait. Az ő utasításába kérem az elnök urat, er.gedje meg neki, hogy elmondhassa mondanivaló­jót. Töreky: Eskütt elmondhatja mindazt, ami a perre tartozik, de csak akkor beszélhet, ha én kér­dezem és amiről én kérdezem. Módjában áll mindent elmondani és nem panaszkodhatik jogsére­lemről, mert saját maga mond le törvényszerű jogáról. Eskütt: Méltóságos uram I Töreky : Most üljön le, kérem. Esküit: Engedje meg , . . Töreky: Nem engedem meg, — szolt erélyesen a tanácselnök — üljön le. Ekkor lép a terembe Mayer János földmiveléí-ügyi miniszter, öt hallgatják ki először. Elnök: Méltóztassék megmon­dani, miképen történt Eskütt alkal­maztatása és mi volt a hatásköre? Mayer: Erről határozott tudo­másom nincs. Az én hivatali helyi­ségem távol volt onnét és hiva­talos dolgom nem volt Esküttel és nem kerestem ezeket a dolgokat. Szabó István, ugy tudom, hogy nem bizta meg különös funkci­ókkal Esküttet. Egy pártértekez­leten Meskó Zoltán azt mondta, hogy visszaéléseket követ el és felolvasott a „Hazánk"}cimü lap­ból errevonatkozófan. Én másnap felkerestem a minisztert és szó­szerint a következőket mondtam neki: Kérlek, ez a gyerek nem tartja tisztán a körmeit. Meskó mondotta, hogy a „Hazónk"-ban együtt emlegetik Zákánnyal. Erre a miniszter azonnal becsöngette Esküttet, aki erélyesen tiltakozott a vád ellen. A miniszter ekkor azl mondta neki: Tisztázd magad. Másnap Eskütt egy nyilatkozatot mutatott be, amelyben Zákány kijelenti, hogy Esküttel soha össze­köttetésben nem állt és a „Ha­zánk" cikke rágalom. Később a mendemonda terjedt és elodáz­hatatlanná vált eltávolítása, ugy hogy mikor a vizsgálat jött, köz­vetlen eltávolítás előtt állott. Mayer János földmivelésügyi miniszter kihallgatása folyik. Keresztényszocialista az ui osztrák kormány Bécs, nov. 20. Dr. Ranek dezig­nált kancellár ma a főbizottság elé' terjesztette a tervezett kormány­listát, mely a következő: Szövet­ségi kancellár és belügyminiszter ; dr. Ranek keresztényszociálistar alkancellár és igazságügyminiszter:, dr. Wéber nagynémet, külügymi­niszter : dr. Mataja ker. szociálista. pénzügyminiszter : dr. Ahrer ker, szoc., kereskedelmi miniszter: dr.. Schürff, földmivelésügyi miniszter:. Buchinger ker. szoc., népjóléti mi­niszter : dr. Resch ker. szoc., köz­oktatásügyi miniszter: dr. Schnei­der ker. szoc., hadügyminiszter:. Waugoin ker. szoc. A listát a fő­bizottság a nemzeti tanács elé ter­jeszti. A nemzeti tanács ma dél­előtt 11 órára kitűzött ülésén a kormányt meg is választotta. Padua Padova, nov. 15. Boldog gyermekkor 1 Valóságos, sőt mondhatnám katasztrofális per­ceknek kedvesen visszacsillanó emieke (egy-egy készületlenül ta­lált latin vagy matézis óra előtt tett kétségbeesett s azóta még el­intézetlenül maiadt Ígéretek) nem engedték, hogy csak ugy elsza­ladjak ártatlan lelkek meghitt szentjének, Páduai Antalnak sír­helye mellett. Megszakítottam te­hát Firenze fele vezető utamat s apályaudvaron érdeklődtem,merre lelhetem fel leghamaiabb a világ­hírű székesegyházat. Egyszerre magyar szó üti meg fülemet. Három fiaialember töp­rengett hangosan afelett, vájjon hogyan lehetne legolcsóbban Mi­lanóba eljutni. Magyarul köszön­töm őket s bemutatkozom. Kitű­nik, magyar diókok. Az egyik a paduai egyetem orvoshallgatója, a másik kettő pedig technikai. Minthogy Paduában nincs mű­egyetem, (csupán egy műszaki fa­kultasa az univerzitásnak) a két ifjú Milanóba akart eljutni tanul­mányait folytatni. De beszédközben egyébről is értesülök. Megtudom, hogy a pa­duai egyetemnek több, mint száz magyar nyelvű hallgatója van, akiket részben a numerus clausus kenyszeritett ide, részben pedig megszállt területről (főleg Erdély­ből) valók, ahol a magyar diploma ma nem megelhetést, csak üldöz­tetést jelent. Kérésemre a diókok egyike a következőkben vázolta előttem a magyar kolónia helyzetét: — Ma mór több, mint százan tanulunk magyarok Paduában. Közös diákszervezetünk nincs, de a gyűjtés utján, hazulról össze­adott segélyek közösen kerülnek felosztásra s a nyomorúság a leg­hatalmasabb összetartó erő. — A paduai egyetem annyi elő­zékenyseggel fogadott bennünket, hogy rola csak a legnagyobb hó­iával emlekezhetünk meg. Az elő­adások és a vizsgálatok nyelve olasz ugyan, de a rendkívüli kö­rülményekre tekintettel vannak a professzorok s az első időben in­kább az igyekezetet mérlegelik. Már pedig igyekszik mindegyikünk ismereteit gyarapítani, máskülön­ben nem jöttünk volna idegenbe nyomorogni. — A legminimálisabb, amiből itt egy diákember kijöhet, havi 300 lira. Ebédet olcsón kapunk az egyetem menzáján, mig ugyan­csak olcsó és jó, csak az adago­kat illetően szűkös vacsoránkat a Via Francese egyik kis kocsmájá­ban látjuk el. Ez a hiradás, már csak taktikai szempontból is.kisségondolkodóba ejthetné a mi intranzigens eleme­inket. Megfontolandó, hogy ezek a diókok itten nem veszekszenek, ezek csakugyan komoly kitartással, éhezve és nyomorogva szívják magukba a tudományt. A diákokkal való találkozásom utón jutott eszembe, hogy magát Csabát is, helyesebben Csaba ke­reskedelmét, közvetlen kapcsola­tok fűzik Paduához. Hiszen Csaba és környékének baromfi produk­tumát nagy részben az olasz Grigolon cég emberei szedik össze s a cég központja itt van Paduá­ban. Felkerestem tehát Grigolon urat. Átesve a megismerkedés formasá­gain, Grigolon ur a hatalmas baromfi- és tojás-raktárakba, majd a koppasztó műhelybe s végül a hűtő kamrákhoz vezetett. Szép, kettős rendekben felsorakozva, ezrével hevertek ott a lekoppasz­tott és megtisztított csirkék. Kissé el voltam fogódva, azt hívén, hogy valamennyi a csabai mamókók és a békési asszonysá­gok udvaráról került ide Paduába, A lelkemben duló impressziókat őszintén feltártam Grigolon ur előtt. — Nem, nem. Ön téved — neve­tett. Nincs ezek között egy darab se, amely Önöktől való volna.. Magyar csirke nem kell az ola­szoknak. Azt mi nem birjuk meg­fizetni. Itten olcsóbb. A csabai csirkéket közvetlenül Német­országba küldjük. Őszinte csalódást éreztem. De a magunk reputációja érdekében szükségesnek tartottam Grigolon urat megnyugtatni, hogy a csabai csirkét mi sem tudjuk megfizetnie Ki eszik nálunk csirkét? Elköszöntem. És utinaplómba Paduából ma ez a két szürke fel­jegyzés került volna: magyar csirke exportálása megszűnt, ellenben magyar diákok exportálása meg­indult és élénken fejlődik. Mondom, ez a száraz adat ke­rült volna, ha eredeti célomnak megfelelően meg nem látogatom a kedves Paduai Szent Antal sír­emlékét. De erről legközelebb. Gyöngyösi János *

Next

/
Thumbnails
Contents