Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-16 / 252. szám

2 ®í£tó§MM¥!S KCMJlll Békéscsaba, 1924 november 16 Durván bántalmazott ügyvéd (A Közlöny eredeti tudósítása.) A durva becsületsértések krónikájában is páratlanul áll az a becaületsértési per, amelyet szombaton tárgyalt le a békéscsabai járásbiróság, A kérdéses perben egy békéscsabai kereskedő szerepelt vádlottként, aki olyan szemenszedett, válogatott és diszes szavakkal követte el a becsületsértést, amilyeneket csak ritka esetben lehet hallani a törvényszék felszentelt csarnokában. A vádlott Zinner Kálmán békéscsabai baromfikereskedő volt, aki az egyik ismert ügyvéd terhére magánlaksértést és durva becsületsértést követett el az által, hogy megjelent az ügyvéd irodájában, őt alaposan összeszidta, és útszéli szavakkal össze-vissza sértegette. Sőt nemcsak magát az ügyvédet mondotta el mindenfélének, hanem annak öreg édesanyját is, ugy hogy az ügyvédnek hatalmas adag önuralomra volt szüksége, hogy a kellemetlen látogatót radikális uton el nem távolította az irodájából. A szombati tárgyaláson Zinner Kálmán tagadta a terhére rótt cselekményt, a kihallgatott tanuk azonban megerősítették a vádat, mire a bíróság bűnösnek mondotta ki magánlaksértés és becsületsértés vétségében és ezért őt egy hónapi fogházbüntetésre és 6 millió korona pénzbüntetésre itélte. Az ^elítélt a súlyos Ítélet ellen felebbezést adott be. Bud Jánost kinevezték pénzügyminiszterré Budapest, nov. 15. Értesülésünk szerint a hivatalos lap holnapi száma közli a miniszterek kinevezésére vonatkozó kormányzói kéziratot. A hivatalos lapban megjelenik Bud tárcanélküli miniszternek pénzügyminiszterré való kinevezése is. Összeírják a csehországi gyámpénztári követeléseket A cseh-szlovák köztársa&ággal Prágában 1924 március 8-án kötött egyezmény V. cikkének 2. bekezdése értelmében a gyámhatóság alatt állóknak a másik állam területén levő s a trianoni határ által meg nem osztott gyámpénztárakkal szemben fennálló pénzköveteléseiknek — amelyek 1919 február 26-ika előtt keletkeztek — kölcsönös összeírása rendeltetett el. Felhívja tehát az árvaszék azokat a magyar állampolgárokat, akiknek kiskorúi, gondnokoltjai (ha azok időközben nagykorúvá váltak is) a cseh-szlovák köztársaság területén levő gyámpénztárakkal szemben 1919 február 26 előtt keletkezett követeléseik volnának, ugy a városi árvaszéknél irataikkal együtt 1924 december 20 ig annál is inkább jelentkezzenek, mert a későbbi jelentkezések figyelembe vétetni nem fognak és a jelentkezés elmulasztása miatt ki lehetnek téve annak, hogy a cseh-szlovák állam területén levő gyámpénztárakkal szemben fennálló követeléseik elvesznek. Újra tárgyalják egy dolláruzsorás perét Budapest, nov. 15. Két évvel ezelőtt, 1922. október 26 án lépett életbe az a törvény, amely a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések súlyos fegyházbüntetését rendeli el. A rendőrség egyik detektivcsoportja nagyszabású bünügyet leplezett le, amelyben az érdekelt feleket dollárokkal való uzsoráskodás büntette cimén fogták perbe. A vádinditvány szerint Vály Alfrédnak, mint a TransAtlantis vezetőjének, be kellett szolgáltatni a Devizaközponthoz a dollárokat, azonban Vály a dollárokat magánforgalomban érA régi békési pásztorélet Irta : Banner János. (6) Ameddig sok volt a legelő, könynyen elfért egymásmelled a sok különböző nyáj, de mikor mindég szűkebbre szorult, szivesen leetette egymás elől a füvet, felduratta a mezőt. Ez volt az oka az örökös csetepaténak, huzavonának. Legtöbb baj e téren a kanászpásztorokkal lehetett, akik a legjobb legelőkre is szivesen hajtották nyájaikat, pedig a disznó szivesebben durkált a föld alatt. Ezért már 1778-ban kiadja a megye a rendeletet, miszerint »szarvasmarhák, lovak, juhok sertésekkel együtt nem legeltethetnek.* De ugyanakkor a legelő minősége szerint is megállapítja a sorrendet, kimondván: »sorrend szerint mint irva vagyon, sertések pedig Berekben, nedves és rétes helyeken.® De a sok rendelet, amely a pásztor életét görbe paragrafusokba szorította, mindaddig rendelet maradt, mig a bogárhátú tanyák mindig sűrűbben telepítették be a felhasogatott mezőket. Pedig a megye gondoskodott róla, hogy mindig sűrűbben jelenjenek meg a tilalmak. 1795-ben, mikor a franciák ellen szedték a katonákat, újra szaporodott a betyárok száma. A magyar puszták szabad embereinek jobban tetszett a csákós süveg az osztrák csákónál, szebb volt a bocskor, meg a bűrkapca a kifényesített bakkancsnál. A betyárok hajszolása megint a pásztorokra fordította a hatóságok figyelmét. Ujabb rendeletekkel szorították a hurkot a szabad emberekre. És amikor betyárüldözés cimén gyakrabban nézegettek a betyár-rejtegetők után, tapasztalni kellett, hogy a pásztorélet természet alkotta szabályai jobban passzoltak a kint való életre, a zöld asztaloknál készült minden punctomoknái. Fel kellett újítani a rendelkezéseket s valami olyannal betetőzni, ami egészen uj volt s aminek a hatása nem maradhatott el. Megszámo2ták a pásztorokat. Amit olyan nagy szakértelemmel ütöttek az állatok tomporára, a billeg, rákerült a a pásztor csákós süvegére. De beszéljen maga a rendelet: — A bírák és földesuraság tudta nélkül a pásztor magához jószágot nem vehet. A bérükbe járó számos jószág a községen bejelentendő és arról jegyzék vezetendő. A pásztor a bírák tudta nélkül sem zsidónak, sem mészárosnak marhát vagy bőrt el nem adhat. Uton-utfélen, vagy csárdában senkinek sem szabad vásárt vagy cserét csinálni. A pásztorok vigyázói kötelesek hetenként megnézni, hogy nincs-e bitang jószág a pásztor keze alatt. Ha bitang jószág kerül a nyájba, köteles azonnal jelenteni, mert különben ugy tekintik, mintha orgazda volna. A pásztorok megtiltatnak minden kóborlástól, s a határból ahol marhájokat legeltetik tékesitette. A büntetőtörvényszék uzsorabirósága 2'5 évi fegyházbüntetést szabott Vályra- A kúria a törvényszék Ítéletét megsemmisítette és Csapó Ferenc dr. védőügyvéd kérésére elrendelte ez ügyben az uj főtárgyalást. HIBEfi — Kinevezés. Tarr Antalt, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár igazgatóját a Bákésmegyei Takarékpénztári Egyesület (Gyula) vezérigazgatójává választotta meg. A rokonszenves bankigazgató jelentékeny előhaladását őszinte örömmel vesszük tudomásul. — A Békéscsabai Iparos Olvasókör ma, 16-án d. u. 3 órakor saját helyiségében tartandó tagértekezletére a kör összes tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. — A 4-es honvédek emlékműbizottságának ülése. A 4-es honvédek emlékmüvének létesítésére alakított bizottság ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja ülését a városháza kis tanácstermében. Az ülésen az emlékmű létesítésének ügyét fogják megbeszélni. — Előadás a Közművelődésházában. A békéscsabai Közmüvelődésháza vasárnap délután 2 órától kezdve a rendes időben nyitva áll. Most és a következő vasárnapokon az igazgató népszerű előadást tart a gyűjtemények bemutatáséval kapcsolatban. F. hó 16 án a képtárban a festészetről fog szólani. Az előadás is, miként a muzeum megtekintése, ingyenes. — Eljegyzés. Gálik Pál eljegyezte Gécs Ilonkát. (Minden külön értesítés helyett.) — Az Előre teaestélye. Az Előre MTE jövő vasárnap, november 23-án este 8 órai kezdettel teaestélyt rendez a Nádor télikertjében. Az estély iránt már eddig is széleskörű érdeklődés nyilvánult meg, ugy, hogy szép sikerűnek ígérkezik. különös ok nélkül kimenni kemény büntetés alatt nem szabad. Minden község tartozik a kiosztott bélyegzővel az összes marhát megbélyegezni, aki ezt elmulasztja, maga felel káráért. Tilalmas volt eddig is, hogy senki szőrös bocskort viselni, vásárolni ne merészeljen ; ezen tilalom most megujittatik, mert számtalan szomorú példák bizonyítják, hogy a gonosz emberek csak a bőre kedvéért is a marhát lerontják, némely szegény embernek olyan kárával, hogy abból életében is nehezen veheti fel magát. Azért a nyers bőröknek eladása is passzus nélkül nem engedtetik. Mivel az e féle gonoszságok leginkább az olyatén emberektől származnak, kik minden isten- és emberfélelem nélkül a pusztákon és szállásokon vagy szolga, vagy pásztor, vagy betyárképen tartózkodnak, járásbeli szolgabirák meg fogják hirdetni, hogy minden ember legalább esztendőben egyszer templomba menjen és arról lelkipásztorától bizonyság-levelet vegyen, azt járásbeli tisztnek bemutassa, mert aki ilyen levelet nem tud mutatni, keményen megbüntetik. »Nemes Biharvármegyének ez iránt tett tudósítása, hogy a pásztorok mellett tartózkodni szokott korhely cimborák iránt, kiket Lesáknak szegény legényeknek neveznek, elvégezte legyen, hogy minden uraságok, gazdák s komitatusok a ma— Felhívás a leventékhez. A városi testnevelési vezető felhívja a testnevelési oktatók, a szülők, hozzátartozók, munkaadók figyelmét, hogy vasárnap délután pontosan 2 órakor a 12—21 éves iskolánkivüli leventegyakorlatra kötelezett ifjakat a Petőfi liget mellett lévő polgári fiúiskola tornatermébe küldjék el. A kisgazda-, iparos- és kereskedőifjakra egyformán kötelező az 1921. évi testnevelési törvény. Igazolatlan elmaradás esetében a törvény szigora alkalmazható. — Meghívó. A Kereskedelmi Csarnok folyó hó 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, az egyesület helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Választmány javaslata uj Idkbérleli szerződés megkötése tárgyában. 2. Ezzel kapcsolatban uj költségvetés és a jövő évi tagsági dijak megállapítása. 3. Kereskedelmi alkalmazottak kérelme az esti zárórának 6 órában való megállapítása végett. 4. Esetleges indítványok. Elnökség. — Értesítés a helybeli állatni polgári fiúiskolába járó tanulók szüleinek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hivatalos Közlöny október 15 íki számában megjelent 85.941-1924. VI. sz. körrendeletével ugy intézkedett, hogy az összes állami polgári iskolákban az 1924—25. tanévi fűtőanyagok részbeni fedezésére a tanulóktól 5 aranykorona fűtési pótdij szedessék. Ennélfogva felkérem ez érdekelt szülőket, hogy e dijat a tanulók utján az iskolai osztályfőnökök hezeihez eljuttatni szíveskedjenek. Igazgató. — Szobafestő és mázolómesterek és segédek figyelmébe. Felkéretnek azok, akik a továbbképző festőszaktanfolyamon résztvenni óhajtanak, a tandijat minél előbb fizessék be az ipartestületi jegyzőnél, de legkésőbb november 20-ig. guk gulyásának, kondásának, pásztorának a felső gúnyájára kívülről sárga réz pléből, amelyre a gazda kereszt és vezeték neve első betűi és a helység numerusa metzve legyen, címert csináltasson, hogy ezen esmértetőjel által, a nem cseléd lesákok az igazi cselédektől megismertethessenek és annál könnyebben elfogattassanak. Végeztetett: hogy mivel ugy látszik, hogy ezen rendelése nemes szomszéd Bihar vármegyének egy alkalmatos eszköz a tolvajlások meggátlására, melyre nézve tehát ezen vármegyében is bebccsáttatik és mind a földes uraságoknak, mind pedig a helyiségeknek ezennel meghagyatik, hogy a pásztorembereknek, sőt más külső cselédjeiknek is egy réz pléhet, melyen az uraság vagy helység neve első betűi legyen, nyomban vetessenek süvegekre, mert akiknek a mai naptól számlálván négy hét alatt ilyen réz nem lészen a süvegén, az mint gyanús ember elfogattatik és mind maga, mint gazdája megbüntettetik.* Ez a sárga réztábla megadta a kegyelemdöfést a pásztorélet romantikájának, melynek szépségéről, vonzó voltáról sokat tudnának beszélni a kiszikkadt rétek, elpusztult nádasok; az egykori szemtanuk. Hogyne tudnának, mikor a gúzsbakötő paragrafusok is annyi szépet beszélnek róla. Biz' az »hajdan szebb élet volt.

4 (Vége.)