Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-05 / 217. szám

2 BEKÉSMEG1TEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1924 október 5 Büntetőtárgyalások a járásbíróságon As el gurított kocsikerekek ­Ólat épített a város fáiból (A Közlöny eredeti tudósilása). Gazsó Mátyásné ez év tavaszán megbízta Kocziszky Mátyás ko­vácsmestert, hogy a kocsiját hozza rendbe. A kocsin különféle javítá­sokat kellett végezni, amiket Ko­cziszky annak rendje és módja szerint meg is csinált. A munka bevégzése után a kovácsmester elment a kialkudott bérért, de sem akkor, sem későbbi sürgetései al kalmával sem tudott hozzájutni a megszolgált pénzhez. Ekkor, végső elkeseredésében Kocziszky bement arra az udvarra, ahol Gazsó Má­tyásné a kocsiját tartotta és a ko­csiról leszedett két kereket, a já­randóságai fejében leendő zálogul. Gazsó Mátyásné ezt lopásnak minősítette és feljelentést tett a kovács elien a járásbíróságon. Viszont Kocziszky, amikor ha­zaguritotta a két kereket, elment a rendőrségre, ahol bejelentette a cselekedetét. Ott felvilágosították, hogy tette a törvénybe ütközik, mire nyomban visszavitte a kere­keket és visszaillesztette azokat a tengelyekre. Ugyanekkor polgári pert indított Gazsóné ellen a visz­szatartott munkabér miatt. A pert a járásbíróságon meg is nyerte. A kerekek elguritása miatt lo­pás vétsége miatt indítottak eljá­rást Kocziszky Mátyás ellen, akit most vont felelősségre cselekedete miatt a járásbíróság. A lopási bünper a bizonyítási eljárás lefolytatása után azzal vég­ződött, hogy a bíróság a vád és következményei alól felmentette Kocziszkyt. Az ítélet érdekes in­dokolása, hogy a vádlott bár ön­hatalmúlag járt el, nem volt meg nála az eltulajdonítás szándéka, ami a lopásnak lényeges tényálla­déki eleme, mert mihelyt megtudta eljárásának jogtalanságát, nyom­ban visszavitte az elhajtott kere­keket. Az Ítélet jogerős. A másik bünper már nem vég­ződött ilyen kedvező befejeződés­sel. Ez a következő : Huszár György kőmivessegéd­nek ez év tavaszán sertésólra volt szüksége. Fája azonban nem volt, de pénze sem, amelyen megfelelő faanyagot tudott volna vásárolni­Kiment hát a város szélére szem­lét tartani : honnan és kitől sze­rezhetne fát, amelyből megépíthet­né a malacok íuszkulánumát. A körgáton sétálva észrevette, hogy a város öntözött rétjén, me­lyet jóformán alig őriztek, fiatal kőrisfák vannak. Elhatározta tehát, hogy azok közül fogja beszerezni az ólhoz szükséges faanyagot. Hazament szerszámokért, aztán két fiatal, egyenestörzsü kőrisfát kivágva, a törzseket meglisztitotta koronájuktól s a törzsekből oda­haza megépítette a kis disznóólat. A falopásra azonban csakhamar rájöttek, mire Huszár Györgyöt a város gazdasági intézősége fel­jelentette lopás miatt. Az ügyet most tárgyalta a járásbíróság, amely előtt Huszár töredelmesen beis­mert mindent. A bíróság bűnös­nek mondotta ki Huszárt lopás vétségében és ezért — az enyhítő körülményeket figyelembe véve — 300 ezer korona pénzbirságra ítélte, mely behajthatatlanság esetén 12 napi elzárásra változik át. Leánycserkészcsapat is lesz Békéscsabán A polgári leányiskola akciója (A Közlöny eredeti tudósítása.) A cserkészet intézménye ma már olyan osztatlan elismerésnek és rokonszenvnek örvend, a nagy­közönség körében olyan nagyfokú érdeklődés nyilvánul meg a cser­készek iránt, hogy nem lehet cso­dálkozni azon, ha nálunk is — mint a külföldön — előtérbe tolul a leánycserkészcsapatok alapítá­sának eszméje. Ezt a gondolatot Békéscsabán — ahol a fiu cserkészcsapatok élete már meglehetősen kifejletl — leg­először Walthier Lujza, a községi polgári leányiskola igazgatónője vetette fel, akinek kezdeményezé­sére pénteken délután értekezletet tartottak az ügy iránt érdeklődők a városháza kis tanácstermében. Az értekezleten a négy hölgyből és négy úrból álló szervezőbizott­ságon kivül többen vettek részt, akik az ügy iránt érdeklődnek. A bizottság Walthier Lujza elő­terjesztésére nagy lelkesedéssel beszélte meg, hogy Békéscsabán is megalakítják az első leány­cserkészcsapatot, amelynek tagjai a községi polgári leányiskola nö­vendékeiből fognak kikerülni. Más leánytanulót, mint a községi pol­gári iskola tagját, egyelőre nem vesznek fel a cserkészcsapatba, annál is inkább, mert — értesü­lésünk szerint — a leánygimná­zium növendékei körében is van hasonló célú mozgalom. A szervezőbizottság ezután elha­tározta, hogy az országos cser­készszabályzat értelmében közre­müködésükkelelőkészitik a leányok cserkészcsapatának megszervezé­sét és gondoskodnak a szükséges helyiség biztosításáról, valamint az anyagi erők megszerzéséről is. A bizottság vezetőül, illetőleg segédvezetőkül a szép és sok lelkes kitartást igénylő munkát önként vállaló Walthier Lujza igazgatót, Csepreghy Rózsi, Petz Kornélia és Zvarinyi Margit taná­rokat választotta meg s Isten segít­ségét kérte ahhoz, hogy az oly sok reménnyel megkezdett munka jó munka legyen. Vonatkisiklás Békéscsabán Forgalmi akadály a Bánssky-uccában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton reggel a Horthy Mik­lós-uton végigvezető iparvasuton egy három kocsiból álló szerel­vényt vontattak a város felé. A három kocsiban gabonaszállitmány volt s a súlyos rakománnyal a rövid kis vonat csak lassan tudott haladni. Amikor a vonat a Zsilinszky­ucca és Bánszky-ucca sarkához ért, a szerelvény első két kocsija hirtelen nagyot döccent, aztán az egész vonat megrándult és meg­állt. A vonatkísérő személyzet megvizsgálta a baleset okát és megállapította, hogy kisiklás tör­tént, még pedig egészen különös és nem mindennapi módon. A két első kocsi ugyanis a hatalmas sulyu megterhelés következtében annyira nyomta a sineket a külöm­ben is kanyarodó pályán, hogy a pálya mélyebb oldalán a kerekek kijebb nyomták a sineket, amelyek — minthogy teljesen korhadt talp­fákra voltak erősítve — engedtek a nyomásnak, szétfeszültek, mire a kerekek lecsúsztak a sínekről és a földre estek. A kisiklás követ­keztében a gyalogjáró és a beton­ból készült átjáró-hid is megron­gálódott. A baleset következtében a dél­előtti órákban forgalmi akadály volt a Bánszky-uccában. A kisik­lott kocsikat később emelőgépek segítségével állították helyre, az elrothadt talpfákat pedig ujakkal cserélték ki. felszabadították a textiláruk behozatalát Budapest, október 4. Igazán alapos meglepetés érte ma a kereskedelmet. A kormány rende­letet tett közzé a hivatalos lapban, mely — mint nekünk kereskedő­körökben mondották — szenzáció erejével hat, mert felszabadította az összes pamutszövet, a műszaki textilcikkek, pamutfonál behoza­talát, amelyek eddig még nem voltak a szabadlistán, továbbá az összes gyapjúszövetet és minden­féle viaszosvászont és linóleumot. HÍREK Rongyosok Viruló tavasz öntötte lelkét a vi­lágra. Frissen, üde lehelettel léleg­zettek a fák; mosolyogtak az em­berek és piroslott a vér. A pünkösdi áhítat ülte orgiáját a templomba siető nyárspolgárok tavasztól mámoros vérén és egész­ségtől, jómódtól duzzadó alakján. Csak a templomajtónál torpant_ meg az igen kellemes közérzet. Akkor, midőn a nyájasan, derül­ten tekintgető zsírpárnákban forgo­lódó apró szemek a koldusok tar­ka táborára tévedtek. Ilyenkor ráncok fogták körül a harmonikus, békés lelkek savó­szinü tükrét és önkéntelenül is szo­rosabbra fonódtak a szolgai ujjak a pénztárcák körül. Mondta a pénz: „Adj tovább. Dobj oda, ha már simán, csendesen nem akarsz eljuttatni tőled. Vess oda: hisz úgysem vagyunk már a tieid, mert mi már elkívánkoztunk tőled. Vess oda, hogy csengjünk, pengjünk és csengésünkkel-pengésünkkel ma­gunk után csaljuk társainkat is, akiket majdnem megfulaszt már a feszes, szuszogó szorongás. En­gedj szabadon, hadd tegyünk ele­get rendeltetésünknek." S a merevedő, buta ujjak gőgö­sen szorítottak beléjük. „Nem I — hiába is akartok me­nekülni. Jó, hogy elfogtalak ben­neteket. Nehéz volt, mert azok a buta ujjak olyan görcsösen szo­rongattak titeket. Gyertek a temp­lomba velem ..." S a pénz a templomba ment. S a koldusnyomor künn maradt az ajtó előtt. Hisz ott a helye. A szegénység, a rongyos, foltos pi­szok nem térdelhet együtt a pénzzel, Kint pedig a szegénység, a ron­gyos, foltos piszok bölcselkedni kezdett: Az öreg, szélütött János mondta, a csonka karu, fekélyes testű Ja­ninak : — Fiam, ha kijönnek, tépd le azt a rongyot magadról, hadd lássák. — Nem lehet János bácsit a ronggyal a sebeket is letépem. — Ugy van az, fiam. Valamikor a mi elődeink mezítelenül nyújto­gatták a sok undorító nyavalyát. De ma a sok finnyás mihaszna még annyit sem adna, ha meg­látna. Bizony szegény fiam, csak takard is be jól magad. Aztán majd a kútnál lemossuk a ron­gyokat a sebről. S mert ma már az egymáshoz idomult emberek, a kulturlények nyúlós erkölcse a fekélyes Janit is megtalálta, hát Jani betakarta ma­gát, a fekélyes nyomorúságát. S aztán a tömjénnel körülfüstölt, szentelt vízzel behintett pénz rá­repült a Jani undorító fekélyeire. Aki adta, nem kapta meg a Jani véres, folyós fekélyeit; mert lemo­sott bent mindent magáról jó előre. A fekélyeket Jani mutogatta to­vábbra is. S a. — Október hatodikának emlé­kezete. A békéscsabai hazafias egyesületek hétfőn, október 6 án délután 3 órakor a Kossuth szobor előtt hazafias ünnepet tartanak az aradi vértanuk emlékezetére. Az ünnepre ezúton hívja meg az ösz­szes egyesületeket s a város kö­zönségét az elnökség. — Kinevesés. A pénzügymi­niszter dr. Herbert Károlyt a gyu­lai pénzügyigazgatósághoz segéd­titkárrá nevezte ki. — Felhívás a 101-esekhez. A volt 101-ik gy. e. háborús adat­gyűjtő bizottságának megbízásá­ból felhívom mindazokat a 101-es tiszteket és legénységet, hogy a kiknek a birtokában bárminemű feljegyzések, naplók, parancsok, fényképek stb. vannak, az ezred emlékkönyvét szerkesztő bizott­ságnak a rendelkezésére bocsás­sák. Vitéz Molnár Mihály száza­dos. — Október 6-nnk a megünnep­lése a főgimnáziumban. A békés-^ csabai ág. h. ev. Rudolf-főgimná­zium hétfőn délelőtt 9 órakór is­kolai ünneiíWí£retében áldoz az inu^^fh! aradi vértanu^Whlékezetének. Az ünnepi beszédet Bálás Ádám tartja. — Hivatalvizsgálat a járásbí­róságon. Szakolczay Lajos dr. kúriai biró, a gyulai törvényszék elnöke szombaton reggel Békés­csabára érkezett és hivatalvizsgá­latot tartott a járásbíróságon. A törvényszék elnöke a járásbírósá­gon mindent a legpéldásabb rend­ben talált, ugy hogy a szemle vé­gén a legnagyobb elismerés hang­ján fejezte ki megelégedését a ta­pasztaltak felett. A vizsgálat során az elnök kijelentette, hogy a bé­késcsabai járásbíróság minden te­kintetben vezet a bíróságok kö­zött a szegedi tábla területén. Vé­gül köszönetét fejezte ki a vezető­járásbirónak, a birói karnak és a tisztviselőknek. A bíróság alkal­mazottai a délután folyamán csa­ládias jellegű ozsonnát rendeztek az elnök tiszteletére a „Fiume" éttermében. — Eljegyzés. Kiss Bözsike (Szarvas) és Dorkovits Mihály (Békéscsaba) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Konkoly főjegyző cikke a „Budapesti Hirlap"-ban. A me­gyei tisztviselők nehéz helyzetéről dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző egy közérdekű közleményt irt a „Békésmegyei Közlöny" egyik legutóbbi számában. A cikket, mely általános érdeklődést váltott ki, ma egész terjedelmében a „Bu­dapesti Hirlap" is közli és igy a felsorolt panaszok el fognak jutni illetékes helyre is.

Next

/
Thumbnails
Contents