Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-13 / 249. szám

EGYES 8ZAH ARA ÍOOO KOROKA Békéscsaba, 1924 november 13 Csütörtök 51-ik évfolyam, 249-ik szám Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő i P.-Horváth Rezső. TelefonBE&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. n n KSSí II I I 771 ái)Gr János a kisgazdák összekötője a kormánnyal Budapest, nov. 12. A kisgazda képviselők értekezletet tartottak a parlamentben, hogy kiválasszák azt a politikust, aki a kormány és a kormánypárt kisgazda cso­portja között az összeköttetést fenntartja. Megállapodtak, hogy Máyer Jánost választják ki erre a feladatra. Spanyolország újból mozgósít az arabok ellen Madrid, nov. 12. Elhatározta a kormány, hogy az 1921-ik évi kor­osztály elbocsátását elhalasztja, az 1924. évi korosztályt pedig behívja. Spanyolország egyáltalában nem gor.dol arra, hogy a marokkói hadjáratot beszüntesse, sőt az a szándéka, hogy a hadjáratot egé­szen uj módszerrel és még na­gyobb erőkifejtéssel tovább foly­tassa. Puliti bocsánatot kért Hovács Györgytől Nagykanizsa, nov. 12. Ma dél­előtt zajiolt le a csapatlaktanyá­ban.. dr. Kovács György és Puliti Oreste párbaja. Valamival 10 óra előtt érkezett meg Puliti segédei­vel és kezdettől fogva rendkívül idegesen viselkedett. A párbaj 10 óra 10 perckor vette kezdetét. Puliti elejétől kezdve rendkívül hevesen támadott, mig dr. Kovács bámulatos nyugalommal és hideg­vérrel parírozta el a támadásokat és inkább csak védelmi magatar­tóst tanúsított. Összesen 30-szor csaptak össze. A párbaj folyamán Kovács Pulitit ajkán és fülén eyy­egy, jobb karján pedig két éles vágással sértette meg. A mérkőzés végefelé Kovács dr. oly hevesen támadt, hogy Pulitit egészen a falnak szorította. Ekkor lapos oqj gást mért hasára, melynek követ­keztében Puliti a falnak támasz­kodott. Ugyancsak kapott Puliti a fejére is egy lapos vágást, amelynek nyomán nagy daganat támadt. Kovács egy éles vágást kapott ajkára és néhány karcolás karján és bal mellén. 11.35-koraz orvosok megállapították, hogy a felek teljesen kimerültek. Kovács kijelentette, hogy hajlandó kibé­külni azon esetre, ha Puliti, mint sértő fél, bocsánatot kér tőle. Pu­liti, aki egyébként teljesen ki volt merülve, készséggel volt hajlandó a bocsánatkérésre. Erre a terem közepén a két ellenfél összejött és Puliti a jelenlevők szine előtt ünnepélyesen bocsánatot kért Ko­vácstól. Kovács erre kezét nyúj­totta és a két ellenfél a jelenlevők lelkeit éljenzése között kibékült egymással. Amikor a társaság el­távozott a laktanyából, a nagy tömegben összeverődött közönség nagy ovációban részesítette dr. Kovácsot. Zürichben a magyar koronát 69Vi-al jegyezték. Kiskunfélegyháza a Tisza-gyász ellen Budapest, nov. 12. A nemzet" gyűlés mai ülésén napirend előtt Horváth Zoltán szólal fel. A kis­kunfélegyházai képviselőtestület Tisza István emlékünnepélyéről szóló határozatot teszi szóvá, mely kimondotta, hogy a díszköz­gyűlést ezentúl megszüntetik. Tisza politikájáról különbözők a véle­mények. Mint ember talpig becsü­letes volt, politikáját azonban so­kan nem helyeselték, mert az országra nézve károsnak tartották. Nem áll a lapoknak az az állítása, mintha a képviselőtestületnek ez a határozata Kiskunfélegyházán felháborodást idézett volna elő. Nézete szerint mindazok a tör­vényhatósági közgyűlések bot­rányba fulladnának, amelyek a kiskunfélegyházai határozattal fog­lalkoznának. Ezután a napirendre, a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tár­gyalésóra tér át a Ház. Első fel­szólaló Hébelt Ede. A törvény­javaslat IV. szakaszát, amely a választójogról és a választhatóság tekintetében fennforgó kizáró okok­ról szól, reakciósnak mondja. Ezután Rakovszky Iván, Wolff Károly, Pelrovác Gyula, Peyer Károly, Vázsonyi Vilmos ésRothen­stein Mór szólnak röviden a ja­vaslathoz. A legközelebbi ülés holnap 10-kor kezdődik és azon a törvényjavaslat részletes vitáját folytalják. Janyatulajdonos is kap az OFB-töl házhelyet Köztisztviselők nem kaptak, vállalati igazgatóknak adnak házhelyet — Minden kérvényező zsidót elutasítottak Lánczy Lajos törvényszéki biró, az OFB békésmegyei megbízottja most helyeztette el a békéscsabai városházán legutóbb hozott javas­latét, amely november 4-én kelt és amely a pótigénylések sorén történt jelentkezések közül 242 egyénnek javasol házhelyet jut­tatni. A névsort naponta a remény­kedőknek valóságos tömege nézi át, de bizony hatalmas csalódásnál egyéb eredményre nem tehetnek szert a jegyzék elolvasásával. A névsorban ugyanis sok olyan egyén neve található, aki nem szorult rá — legalább ezidőszerint nem — arra, hogy a bútorozott szobák­ban vagy nyomortanyákon tengő­dök rovására házhelyet kapjon, mivel ezidőszerint is rendes lakás­ban lakik, esetleg egészen külön házban. Hogy a javaslatban némi, enyhe tévedések lehetnek, esetleg ártat­lan elírások, arra szabad legyen néhány példát, amely mindenki­nek feltűnt, felemlíteni. Egy csomó olyan hadviselt mel­lett, akinek 6 és félévi, 6 évi, 64 havi és 30 havi hadifogság áll a háta mögött, elutasítottak olyan kérvényezőket is, akiknek keve­sebb hedifogságuk van, de az időt „nem igazolták". Tudvalevő, hogy ezt igazolni gyerekjáték, hi­szen a hadifogoly irattárat cipelt magával, amelybe a vele történt baleseteket bejegyezhette. Ellenben házhelyet javasolaz OFB biró egy olyan köztisztviselő­nek, aki külön házban lakik, ta­nyája van lakóházzal egyetemben; házhelyet javasol továbbá olyan egyéneknek, akiknek nagyszerű saját lakásuk van (néhányan a vásártéri városi házakban laknak) s egynéhány olyan tisztviselőnek, aki — legalább egyelőre — nem szorult rá a házhelyre, mivel ren­des éves lakása van. Ezzel szemben elutasítottak egész sereg olyan egyént, akinek egyáltalában nincs lakása, hanem nyomorúságos körülmények között bútorozott szobában tengődik s mig például egy részvénytársasági igazgatónak javasolják a házhe­lyet, sok egyént abból kizártak minden indokolás nélkül. Ugyan­akkor, amikor ez az igazgató ház­helyet kap, elutasítottak például egy MÁV főmérnököt, noha ez közalkalmazott, tehát a törvény értelmében a magánalkalmazottak elé helyezendő az igények kielé­gítésekor. , Végül nem lehet megjegyzés nélkül hagyni azt, hogy a név­sorban egyetlen zsidót sem talál­tunk, noha számos közalkalma­zott, zsidó vallású békéscsabai lakos kért házhelyet. Ezeket min­den indokolás vagy megjegyzés nélkül kihagyták s mig más ki­hagyottaknál legalább odaírták : „magánalkalmazott; házhely nem juttatható", addig ezeknél feles­legesnek tartottak minden magya­rázkodást. Zsidó vagy, tehát nem kapsz házhelyet. Valahol hiba van itt a javaslat körül s reméljük, addig fogják ezt reparálni, amig nem késő. Kishaszonbérleteket alakítanak A békéscsabai földhözjuttatot­tak választmánya az 1923-ban kelt ítélettel megváltott földeknek ideiglenesen, mig a megváltási eljárás befejezésre nem jut, kis­haszonbérletek céljaira való kiosz­tásét kérte. Az OFB tanácsa a kérelem folytán felhívta Forgó Ferenc dr. csongrádi járásbirót, mint a megváltási ügy tárgyalá­sára kiküldött birót, hogy a kis­haszonbérletek megalakítása tár­gyéban igyekezzék a földhözjut­tatottak és a megváltást szenve­dettek között egyezséget létrehozni, ha ez nem sikerülne, tegyen véle­ményes javaslatot az OFB taná­csához Budapestre. A szegedi szinház operaegyüttesének vendégjátéka Csabán Opera előadás vidéken tökéle­tes kivitelben olyan probléma, a melyet maradéktalanul megoldani szinte lehetetlen. Az ok : kulturá­lis elmaradottságunk 1 A tegnap és tegnapelőtti előadást sem iehet a budapesti operánál alkalmazott mértékkel mérni, hanem csupán azon művészi és anyagi erők le­hetséges eredőjeként, amelyek a dolog természetéből kifolyólag Andor Zsigmond igazgató kar­mester rendelkezésére állhattak. A színházigazgatók kalmárlelkü csapatában — alázatos hódolat a kivételeknek — nagyon keve­sed magával áll az ideális cél­kitűzésű Andor Zsigmond. Ismer­jük művészi terveit, amelyek be­csületére válhatnának egy tisztán opera szinház igazgatójának is, tudjuk miképpen emelte fel a tizedrangura sülyedt szegedi szín­házat, az ország második városá­hoz méltó művészi intézménnyé. Csabának nem kellett annak ide­jén Andor Zsigmond szinigazgató­séga, most eljött, hogy bemutassa, mit lehet csinálni, miként lehet megközelíteni a ma még majdnem lehetetlent, elfogatható operaelő­adások tartásét. Gounod Faustja az első világhírű lírikus opera fennmaradását nem drámai erejé­nek, hanem úgynevezett szívhez szóló dallamának köszönheti. Verdi Traviatája — a verista tár­sasági opera őse, tipikus iskola példája a régi operának még ma sem elavult, mint egyesek gondol­ják — sajátos drámai erő lüktet zárt formáiban. A szereplők közül elsősorban kell megemlítenem Szász Edithet és Vass Mancit. Mindkettő hangja érzéki szépségű, mindkettő kitűnő színésznő, énektudásuk is elisme­résre méltó. Ha Vass Manci nem is bírja a legmagasabb koloratur technikát (a Traviata nagyáriájá­nak szerfelett nehéz stakkátóira gondolok), megállapíthatjuk, hogy vidéki színpadon még nem talál­tunk hasonló örvendetes jelenségre, mint ő és Szász Edith. A férfiak közül elsősorban Márkus Gyula vélik ki. A hang érzéki szépsége hiánya organumának, de minő muzsikalitás, minő kitűnő szinész ez a kiváló művész. Kertész Vil­mos szépen énekel — de van valami kiegyenlitetlenség orgánu­mában, ami néha nem szimpa­tikus. Lendvai Andor a jövő reménysége, hatalmas dinamikára képes hangja, kellő kiművelés után kiváló baritonná válhat. A kórus néha fékezhetetlennek bizo­nyult (Faust II. felvonás), de a Traviata Ill-ik felvonásának min­den tekintetben kifogástalan finá­léjában feladata magaslatán állt. A zenekar mindkét opera elő­adásánál kifogástalan volt. Andor Zsigmond mint karmester, kitűnő

Next

/
Thumbnails
Contents