Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám
1924-11-12 / 248. szám
EftYES SZÁM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 november 12 Szerda 51-ik évfolyam, 2<t8~ik szám SS íSSa ess m Sü-®! BS^s í£-3=) m Bgs SS KÖZLÖNY Politikai napilap ElSfUetó»l dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi Jánoa. Merényletet terveztek a kormányzó ellen Budapest, nov. 11. Mint alapok jelentik, a rendőrség bizalmas uton arról értesült, hogy egy kommunistákból álló szervezett társaság Horthy Miklós kormányzó ellen fegyveres merényletet akart elkövetni. Ebből az ügyből kifolyólag három egyén a főkapitányság őrizetében van. A tulajdonképe.ii értelmiszerzők nem Magyarországon tartózkodnak és ezek személyének megállapítására, illetve elfogatására a nyomozás még folyauiatban van. A nyomozás érdekében a főkapitányság a nyilvánosságot egyelőre nem tájékoztatja. Rakovszky megvédelmezi a fővárosi javaslatot Budapest, nov. 11. A nemzetgyűlés mai ülésén a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. A második szakasz tárgyalásánál Haller József szólal fel, kijelenti, hogy az általános választójog előbbi álláspontján áll, ezért a főváros ügyeinek intézésénél is az a kívánsága, hogy ennél minél nagyobb rétegeknek legyen beleszólása. Ezzel a 10 évi kikötött domicilium kikötését nem helyesli, viszont a domicilium teljesen figyelmen kivül hagyását sem tartja kívánatosnak, a javaslatban foglalt rendelkezéseket tárgyalni. Hegymegi-Kiss Pál kijelenti, hogy a régi törvénnyel szemben a javaslat visszafejlődést jelent, mert ebben a hat évi helybenlakásról van szó. Ma már az a helyzet, hogy a régi intézményeket és az elavult törvényeket kell védelmeznie a kormány reakciós uj javaslatával szemben. A helybenlakás kérdése épen az alacsonyabb sorsban élő néprétegekre sérelmes, mert azok a kenyérkereseti viszonyok változása alatt gyakran jutnak abba a helyzetbe, hogy változtassák lakóhelyüket. Rakovszky belügyminiszter válaszol a felszólalásokra. Az autonóm választójognak mindig szűkebbnek kell lenni az országos választójognál. A választójog rendezésénél egyszerű kérdéseket kell megszabni, egyszerű eszközökkel megállapítható az életkor és a helybenlakás. Hogy a helybenlakás kérdése nem valamely reakciós kívánság, arranézve hivatkozik Vázsonyinak 1918-ban hozott választójogi javaslatára, amelynek indokolása nem vonja kétségbe a helybenlakás létjogosultságát, tehát Vázsonyi akkor maga is azt az álláspontot foglalta el, amit ma a kormány. Majd rátér az egyes ellenzéki szónokoknak felszólalására, amelyekben egyes kivételes példákkal igyekeztek bebizonyítani, hogy a választójognak a helybenlakáshoz való kötöttsége milyen igazságtalan állapotokat teremt. Kijelenti, hogy nincs olyan tökéletes törvény, amelynek keretén belül egyes példákkal kapcsolatban apró igazságtalanságok ne fordulhassanak elő. Ezután magyarázza Budapest fejlődését és lakosságának szaporulatát, amely — szerinte — főleg bevándorlás utján szaporodott, mig az európai fővárosoké természetes uton. Ez késztette a kormányt arra, hogy meghonosítsa a fővárosban a régi hagyományokat, a magyar szellemet és a hazafiságot Ha százszor azzal vádolják, hogy ezek csak hazafias frázisok, ki kell jelentenie, hogy ezek a gondolatok voltak azok, amelyek az országokat tadották fenn és igy lesz a jövőben is. Majd megemlíti, hogy a régi választásnál is megtörtént, hogy Jókai Mórt kihagyták azon a cimen, hogy nem tud irni és olvasni. Visszautasítja azt a vádat, mintha a helybenlakásra vonatkozó intézkedés munkásellenes volna. A javaslat egyáltalán nem nevezhe'ő sem munkás-, sem polgárellenesnek, mert hiszen abból a feltételből indul ki, hogy azoknak legyen az intézkedéseknél beleszólásuk, akik a fővárossal összenőttek. Mindenkinek be kell látnia, hogy a magyarországi demokrácia nem hasonlítható össze más államok demokráciájával. Végül hangsúlyozza, hogy a kormány ezzel az intézkedéssel csak a magyar szellemet akarja meghonosítani. K'ri a szakasz eredeti szövegében való elfogadását. fWWWWWWWWWWWWWWW Brazíliai forradalmárok elvittek egy csatahajót Newyork, nov. 11. A Sao-Pauló brazíliai csatahajó, amelynek legénysége fellázadt, Montevideoba érkezett. Azt hiszik, hogy a hajón lévő forradalmárok az Uruguayba menekült brazíliai forradalmárokkal akarnak érintkezésbe lépni. Földcsuszamlás Svájcban Genf, nov. 11. A föld megrázkódtatása következtében a Wallensee nevü tó balpartján hatalmas földcsuszamlás történt, amely a vasúti töltést hosszú darabon magával ragadta a tóba. Egy spanyol nagyiparos kiváltja a spanyol foglyokat Páris, november 11. Echevarrieta nagyiparos, aki 1922-ben a spanyol foglyok kiváltása ügyében tárgyal4st folytatott, Ferrernek, a marokkói főbiztos volt főtitkárának és Gonzalez ellenőrnek kíséretében Gibraltárba érkezett, hogy ott megbeszéléseket kezdjen a békéről Abd-EI-Krim képviselőjével, Gibera Kaiddal. Zürichben a magyar koronái 69 s/sal jegyezték. Felelős szerkesztő i P.-Horváth. Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabin, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. A közadók kétharmada hátralékban van az adózóknál Mátéffy Domokos pénzügy igazgató érdekes adatai a vármegye adózásáról (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vármegyei közigazgatási bizottság hétfői ülésén — amelyen a választott tagok is szép számban vettek részt — Daimel Sándor dr. alispán indítványt tett arra, hogy az italmérési illeték elleni felszólamlási bizottság elnöke és tagjai is kapjanak napidijat, mint ez az adófelszólamlási bizottság tagjainak is kijár. A bizottság tagjai ugyanis ma majdnem teljesen ingyen végzik sok munkát és időt igénybevevő, fáradságos feladatukat, amelyért ez év juliusáig 100, azaz egyszáz papírkorona napidijat kaptak, ujabban pedig 10.000 koronát kapnak. Ez az összeg még mindig olyan kevés, hogy annak ellenében senki sem hajlandó vállalni ezt a feladatot. Ezután Török Gábor és Beliczey Géza szólaltak fel. Beliczey az elemi károk bejelentésének határidejére vonatkozóan kivánt felvilágosításokat, Török pedig az adókivetés körüli késedelmeket és azt kifogásolta, hogy a kivetésnél nem veszik figyelembe a bemutatott üzleti könyveket, hanem csak találomra, ötletszerűen állapítják meg az adókat. A felszólalásokra Mátéffy pénzügyigazgató tárgyilagos és alapos választ adott, amely mindenkit megnyugtatott. Majd ismertette a hivatala nehézségeit amiatt, hogy naponta kapnak sürgős, ujabb és ujabb rendeleteket, amelyeknek végrehajtására alig adnak még gondolkozási időt is. Tárgyalta ezután a bizottság Hrdlicska Lajos volt tótkomlósi ev. lelkész kérelmét visszatartott fizetésének folyósítása iránt. Hrdlicska fizetését ugyanis visszatartani rendelték, amikor magyarellenes üzelmei miatt fegyelmi uton eltávolították állásából. A kérelmet — Hoffmann Károly dr. tiszti ügyész nagy jogászi tudással kidolgozott javaslata után — a bizottság elutasította azzal, hogy a kérelem nem tartozik a bizottság hatáskörébe. Haviár Gyula ekkor aziránt s JÓlalt fel, hogy a határozati javaslat egyes kifejezéseit az evangélikus egyház érdekében változtassák meg. Békésmegye adózása Mátéffy Domokos pénZügyigazgató olvasta fel ezután rendkívül terjedelmes, részletes jelentését a vármegye mult havi adózásáról. A jelentés szerint a fogyasztási adók'italmérési és szeszitali adózási részének kivetését elrendelték, amelyek az egész megye területén 82913 aranykoronát tesznek ki. Ezt teljesen az illető városok és községek kapják. A kivetések ellen eddig 300 felebbezést adtak be s a felebbezések tárgyalását november 17-én fogják megkezdeni. Október hónap folyamán megszüntettek 10 italmérési és 6 dohányárusitói jogosítványt, lemondás folytán, mig 7 uj italmérési engedélyt adtak ki. Az általános kere3etiadó kivetése mindenütt megtörtént, de tulmagas volt Békéscsabán, Oro.házán. Tótkomlóson, Gyomán, Füzesgyarmaton és Körösladányon, mire a kért revízió következtében 1905 tételnél a kereseti adót felemelték, 5817 tételnél ellenben leszállították. Ennek következtében a 17.688,012 aranykoronában megállapított adóalap 13.992,354 aranykoronára mérséklődött. A legnagyobb aránytalanság ezen a téren Békéscsabáq volt, ahol az 5.971,731 koronás adóalap 4.005,281 koronára szállott le a revízió következtében. V a?yis a mérséklés 1.966,450 koronát tett ki. A házadókivetést illetően az 1925. évi kivetéshez szükséges bevallásokat most novemberben kellene beadni, de a bevallások lebonyolítását a pénzügyminiszter most felfüggesztette, mivel 1925-től kezdve ezt is aranykoronában kell megállapítani s az erre vonatkozó nyomtatványok még nem készültek el. A pénzügyigazgató jelentése végül megállapította, hogy a kincstár adókövetelései Békésmegyében jelentős összeget tesznek ki, ugy, hogy az adófizetőknek kétharmada von hátralékban s tartozik adójával az államnak. A hátralékok ilyen horribilis felszaporodásának okát a pénzügyigazgató a behajtó közegek kényelmességében látja. Október hónapban befolytak együttesen kezelt adókban 1.524,702.693 forgalmiadóban, i lletékbe n 3.065,624.858 Összesen 4,590,337.551 Az 1924. tiz hónapjában az állami adók előirányzata és az erre történt befizetések a következőképen alakultak : földadó társulati adó és pótl. igazg. jutal. adó jöved és vagyonadó házadó kincstári haszonrészesedés 33.333,179.880 2.804,145.895 177,602.530 2.910,200.618 914,337.060 962,290 097 Összesen 41.101,756.080 Ebből a végösszegből a tiz hőnap alatt befolyt 13.657,832.021 korona, a hátralék tehát még 27.444,924.059 korona. Ugyanezen idő alatt vármegyei adók befolytak: vármegyei adókban községi adókban 4.283,053.936 2-972,314.984 Összesen 7.255,368.920 Végezetül bejelentette a pénzügyigazgató, hogy az adóhátralékok behajtásának szorgalmazására megtette a szükséges intézkedéseket.
