Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-09 / 246. szám

Békéscsaba 1924 november 9 BÉKESME6YEI KÖZLÖNY 3 Védekezzünk a tífusz ellen A hatóság utmutatása a járvány leküzdésére (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mi adtunk hirt legelsőnek a város területén fellépett tífuszjárványról, amely már — sajnos — több áldozatot követelt. A járvány elfojtásán teljes erejükkel dolgoznak a hatósági orvosok, de mivel a tífusz főleg a távoli tanyák világában lép fel leginkább, a védekezés csak lassan halad célja felé. A város belterületén a járvány apadása konstatálható, noha tegnap ismét szedett egy halálos áldozatot ez a veszedelmes betegség. Hogy a lakosságot a járvány elleni védekezésre figyelmeztesse és •a védekezés módjaira kioktassa, a városi hatóság ma a következő figyelmeztetést intézte a közönséghez : A tifuszbetegség, amely az őszi hónapokban jelentkezik, ismét kezd rohamosan terjedni.A hatóság megtesz a maga hatáskörében mindent, hogy e hosszantartó, gyakran halálos kimenetelű betegség elterjedését megakadályozza, <le hogy ezen célját elérhesse, ehhez a lakosság támogatása is szükséges. Felhívom ezért Békéscsaba közönségét, hogy igyekezzék maga is védekezni ellene. A tifuszbetegség fertőzés utján terjed egyik emberről a másikra is, leggyakrabban viz, tej és ételnemüek utján kerül a tifuszméreg az ember szervezetébe. Ezért ilyenkor lehetőleg csak Northon- vagy -ártézi kut vizet használjunk ugy ivásra, mint főzésre, mivel az ásott kutak vize — könnyebben fertőzhető lévén — könnyebben fertőz is, de ha mégis ilyen vizet használ valaki, ugy a vizet használat előtt fel kell jól forralni. Ép igy fel kell mindig forralni a tejet is, nyersen sohasem szabad azt inni, mert sohasem tudjuk azt, hogy nem-e került valahol érintkezésbe az a tifusz-beteg váladékával, vagy nem-e olyan légy lepte el azt, amely valamelyik tifusz-beteg váladékával, ürülékével érintkezve a tífusz mérgét a lábával vagy szárnyával épen oda cipelte el, arra az ételre és italra, amelyet mi megeszünk, illetve megiszunk, mert aki ilyent eszik, az már meg is kaphatja a bajt. Gondosan óvjunk tehát minden ételt és italt a legyektől, ne hagyjuk azokat fedetlenül s nehogy a legyeknek módjukban legyen a tífusz beteg ürülékét ellepni, a beteg ürülékét le kell haladéktalanul mésztejjel önteni s ugy kell azt az árnyékszékbe hordani. Aki tifusz-beteg körül jár vagy azt ápolja, az gondosan mossa állandóan a kezét, különösen étkezés előtt. Általéban tisztaság lévén egyik fő óvszere minden fertőző baj elterjedésének. Tartsuk tisztán a házunk tájékát és a lakásunkat, mert a „tisztaság fél egészség." Végül felhívom a lakosságot, hogy minden tifuszgyanus megbetegedés esetén hívjon a beteghez orvost s szigorúan tartsa be orvosának a védekezés ellen előirt rendelkezéseit, amit különben hatósági orvosaimmal is ellenőriztétni fogok. Mielőtt őszi cipösmkségletét beszerzi, tekintse meg Deutsch Testvérek főtéri kirakatait, ahol bárminemű szükségleteit a legjobban és legolcsóbban megveheti Ügyesebb kézi* és gépvarrásban jártas leányokat állandó munkára, megfelelő jó fizetéssel felveszünk Hubertus Kötszövőgyár rt. S 1 A Békési Takarékpénztár Részvénytársaság sikeresen keresztülvitt alaptőke-felemélésével kapcsolatban üzletkörét teljesen újjászervezte s érdekközösségi viszonyba lépett a Békés-Csabai takarékpénztár egyesülettel. Az intézet alaptőkéje s nyilt alaptökéi 700,000.000 (hétszázmillió) koronát tesznek ki. Tiz intézel igazgatósága ; Dr. Borbély János, ifj. Cservinszky István, dr. Durkó Ferenc, Faragó László (vezérigazgató), dr. Hajnal József (elnök), Guttmann József, László Endre (ügyvezető-igazgató), Molnár Izidor, Roth József, Szilágy István, dr. Telegdy Lajos (alelnök ügyész), C. Veres László. Telügijelőbizottság: Dr. Durkó Sándor, dr. Sarkadi Mór, Vas Sándor, vitéz Sósmezey István, Havas Jakab. Az intézet a legelőnyösebb felfelelek mellell fogad el betéteket s folyósít kölcsönöket\ finanszíroz ipari, kereskedelmi s mezőgazdasági vállalatokat