Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-09 / 246. szám

2 Békéscsaba, 1924 november 9 December 6-án kezdődik a szintévad <••»• • Kiss Árpád társulata teljesen felfrissült tagokkal jön (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békécsabai színtársulat ezidőszerint nyári állomásainak legutolsó helyén : Szentesen játszik, ahol még két-három hetet tölt, hogy azután bevonuljon téli állomáshelyére : Békéscsabára. Kiss Árpád társulata a legutóbbi idők folyamán nagy és gyökeres átalakulásokon ment keresztül. A régebbi tagok csaknem valamenynyien kiváltak a társulatból és más vidéki színházakhoz szerződtek. A társulat igy teljesen friss, nagyrészben még ismeretlen tagokkal jön Békéscsabára, mig régi ismerőseink közül csak alig egynéhányat láthatunk majd ismét viszont. Kiss Árpád igazgató ma arról értesítette a város szinügyi bizottságát, hogy a szentesi sziniévad befejezése után nyomban Békéscsabára utazik a társulat. Az ujjáalakult társulat 60 tagból áll, saját zenekara van, amelynek karnagya Málly György. A társulat az első előadást december 6-án tartja meg. A társulat tagjainak névsora a következő : Nők: Kálmán Manci táncos szubrett, primadonna (Pécsről), Cseniczy Otti koloratura énekesnő, primadonna (Győr), iVésely Margit énekes szubrett (Sopron), Pintér Rózsi második táncos szubrett, énekesnő és naiva (Pécs), Vághy Panni drámai hősnő (budapesti Nemzeti Szinház), Szánthó Margit drámai szende (Rákosi-féle sziniiskola), Boross Ica segédnaiva, Asbóth Lili társalgási és szalonkomika, (Ungvár), Z. Egyed Margit, Szilágyi Aladárné anyaszinésznő (Kecskemét). A karszemélyzet a következő : Jeszenszky Gizi (Kecskemét), Szép Ica (Kecskemét), Kelemen Gizi (Kaposvár), Várady Berta, Kuhajda Vajda Irma (Szeged), Hosszú Irén, Abonyi Mária (Pécs) és Bán Böske. Férfiak : Komlós Vilmos táncos komikus (Fővárosi Operett Színpad), Gömöry László tenorista, énekes-bonviván, főrendező (Székesfehérvár), Poor Miklós szerelmes és bonviván (Apolló-Színpad), Petrik József operettbuffó, főrendező (Pécs), Zilahy János, Szilágyi Aladár apa- és jellemszi..ész (Kecskemét), Gáspár Endre baritonista, Kárpáti Pál siheder (Rákosi-sziniiskola), Galgócy Ferenc jellemkomikus, Boross Gyula epizódszinész (Nyíregyháza). Kardalosok : Biró Tivadar (Szeged), Derecskei István (Marosvásárhely), Kőműves Olivér, Kárpáti Sándor (Makó), Cser József £(Székesfehérvár), Lángos József (Székesfehérvár), Comtál Lajos (Székesfehérvár), Kubala Lajos (Nyíregyháza). Boross Gyuláné sugó (Nyíregyháza. A társulat titkárja : Komlós Miklós november második felében Békéscsabára érkezik a bérletek gyűjtése céljából. A színigazgató egyébként bemutatta a szinügyi bizottságnak a tervezett uj helyárakat is, amelyeket nem lényegesen emelt fel Ezekből a bérlők 10 %-os kedvezményt kapnak. A helyárak tekintetében a szinügyi bizottság rövidesen dönteni fog. JttlíEIB — Dr. Gyöngyösi János, lapunk főszerkesztője a mai naDon pár heti tartózkodásra Olaszországba utazott. Uti leveleinek közlését még e hét végén megkezdjük. — A polgármester Makón. Dr. Berthóty István polgármester szombaton Makóra utazott, ahol Csanádvármegye közgyűlésén — amelyen Tisza István arcképét leplezik le — fog résztvenni. Békésvármegyét a leleplezési ünnepségen Kovacsics Dezső dr. főispán képviseli. — Eljegyzés. Mitlasovszky Piroskát, dr. Mitlasovszky János, az „Orosházi Friss Újság" főszerkesztője és neje leányát eljegyezte dr. Pártos Pál szegedi ügyvéd. A régi békési pásztorélet Irta: Banner János. (5) A legtöbb bajt, a legtöbb kárt a gazdáknak mégis a nagy távolság miatt majdnem lehetetlen elszámolás okozta. Ha a pásztor azt mondta az állatra, hogy meodöglött, azt ugyan ellenőrizni nem lehetett. A gazdák nem tudtak minden pillanatban kimenni a legelőre, a pásztoroknak meg jó kifogás volt a nagy távolság. A sok kárnak azonban valahogy elejét kellett venni. Elrendelték hát, hogy »ha valamely marha hirtelen dög által el nem vész és a pásztor annak nyavalygó voltát gazdájának hirül nem adja, büntetésre méltó lészen.« A csikósoknak egyik legnagyobb jövedelmi forrása az volt, hogy a gondjaikra bizott lovakat pénzért munkára kiadták s ha véletlenül a gazdája kereste volna, különböző hazugságokkal igyekeztek falhoz állítani. Ezt a visszaélést is megtiltották : »Gyakor tapasztalatból származott bizonyság, hogy a csikósok gazdáiknak lovait csekély bérért munkára kiadni minden tartózkodás nélkül bátorkodnak; és amidőn a gazda lovainak hiányosságát a ménes közt tapasztalja, azok azt eltévejedetteknek lenni megtanult álnok mesterségek szerint állítják; ha azért ezentúl a csikósok az ilyetén káros ravaszságban tapasztaltatnának, pálcabeli kemény büntetésen kivül, az általuk ily módon kiadott, vagy tulajdon munkájuknak végben vitelére és marhák haszonvételének illendő megtérítésére köteleztetnek.® De volt a csikósoknak a lólopás körül is elég nagy gyakorlata, melynek elbeszélését magára a punctomra hagyom : »Minémü ravasz mesterséget szoktak elővenni a ménes pásztorok a csikóknak bélyegzés előtt való eltulajdonításában a közönséges tapasztalatból kitetszik, amidőn tudniillik tulajdon gazdájuknak biliegét azoknak tomporára ugy kiborotválják, hogy azok a szemesen vigyázók előtt is vassal megsüttetve látszanak és hogy gonosz igyekezetükben bátrabban megmaradhassanak, azokat közellevő ménesekben iktatni szokták, oly véggel, hogy azok iránt kérdezkedő gazdákat hirtelen előállításokkal annyival inkább megcsalhassák, minél bizonyosabbak abban, hogy tomporaiknál gonoszul kiformált billegnek benövésével azokat sajátjoknak tartani nem merészelik ; arranézve a csikósoknak ily gonoszságokból eredő károknak eltávoztatására szükségesnek Ítéltetik, hogy a helységek birái maguk közül rendelendő egy hites személy által — Meghivó. A Kereskedelmi Csarnok folyó hó 16-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, az egyesület helyiségében rendkivüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Választmány javaslata uj lakbérleti szerződés megkötése tárgyában. 2. Ezzel kapcsolatban uj költségvetés és a jövő évi tagsági dijak megállapítása. 3. Kereskedelmi alkalmazottak kérelme az esti zárórának 6 órában való megállapítása végett. 4. Esetleges indítványok. Elnökség. — A Békésvármegyei Szállodások, Kávésok, Vendéglősök és Italmérők Ipartársulata november 10-én, hétfőn délután 4 órakor az ipartestület tanácstermében a helyi tagok értekezletét tartja. Kérik a tagokat, hogy az értekezleten minél nagyobb számban és pontosan jelenjenek meg. — Előadás a muzeumban. A békéscsabai muzeum ma, vasárnap délután a rendes időben, 2 órakor nyílik. Ez alkalommal — tekintettel Vidovszky Béla festőművész nagyjelentőségű kiállítására — a muzeumi igazgató rövid előadást tart a festészettől, az előadás után a muzeum is megtekinthető. — A jövő vasárnaptól kezdve az igazgató a régészet köréből tart vasárnaponkin t előadást. — Bezárul a Vidovszky képkiállítás. Vidovszky Béla értékes képkiállitása még csak ma, vasárnap lesz nyitva. A művész a kollekciót ma egy rendkívül értékes művel gyarapította, amennyiben legújabb képei közül egy nagyobbszabásu müvet helyezett még el a kiállításon, honorálni akarva azt a meleg és megértő érdeklődést, amelyet képei iránt a közönség viseltetett. — Egy postamester ünneplése. Meleg ünneplésben részesült Kovács Lajos gyomai postamester hivatali működésének 48 éves jubileuma alkalmából. Kovács Lajos az Országos Postamesterek Egyesületének elnöke, ki nemcsak Gyomán, de az egész országban megkülönböztetett tiszteletnek örvend. A jubiláló postamestert számosan felkeresték üdvözletükkel. — Házasság. Forschner Bözsi és Ruhmann Kálmán az izraelita templomban ma déli 12 órakor tartják esküvőjüket. — A békéscsabai gőzmalmok iparvágányán a vontatás gőzüzemű lesz. A kereskedelmi miniszter az Első Békéscsabai Gőzma- . lom Rosenthal Márton Rt. nak Békéscsaba állomásról malomtelepére vezető szikramentes tüzelésű qépüzemü iparvágányon, valamint ezen iparvágányból kiágazólag Kovács Mihály gőzmalom telepére vezető hasonló iparvágányon, a gőzüzem bevezetésének engedélyezése tárgyában november 14 én 9 órára mütanrendőri bejárást tűzött ki. A vasúti és hajózási főfelügyelőség délután 5 órakor az

v alkalmazandó mozdonynál vontatási próbát tart. Ugyanezen alkalommal log megtartatni a Rosenthal malom előtti iparvágányrész mütanrendőri bejárása is. — Békéscsabán elfogott szegedi tolvaj. A szegedi törvényszék megkeresésére a békéscsabai j rendőrség kinyomozta és letartóz-1 tatta Cseh Róza 27 éves szegedi pincérleányt, aki Szegeden különféle lopásokat követett el, majd megszökött. A kézrekerült tolvaj leányt a rendőrség átkísértette a szegedi törvényszék fogházába. * Kovács Sándor szegedi zongorakészitő és hangoló a közeli napokban városunkba érkezik. Zongorahangolások előjegyezhetők Gesmey papirüzletében. — Megölte az anyját, elitélték — tiltott fegyverviselés miatt. A pozsonyi esküdtbíróság most tárgyalta Nyemec Lajos kissenkőci lakos bünügyét. Nyemec ez év elején erős felindulásában agyonlőtte az anyját, akinek a házában lakott. A tárgyaláson az anyagyilkos azzal védekezett, hogy anyját végső elkeseredésében lőtte" agyon, mert az ki akarta őt lakoltatni és igy az uccára került volna családjával együtt. Az esküdtek verdiktje után a biróság Nyemecet felmentette, ellenben elitélte tiltott fegyverviselés miatt és azért tizennégy napi fogházbüntetéssel sújtotta. a méneseket gyakrabban megvizsgáltatván a jelentett gonoszságnak szorgalmatos vigyázat által eleitvenni igyekezzenek; ha kik pedig a tolvajlott csikóknak duggatásában tapasztaltatnak példás büntetés alá vétessenek.* Egészen természetes, hogy a legtöbb csiny elkövetése az öreg pásztorok távollétében történt. Az öreg pásztorok, a számadók nagyon vigyáztak a kezükre bizott állatokra már csak azért is, mert a kárt sajátjukból kellett megtéríteni. Na meg régen is csak ugy volt mint ma, hogy az idősebb ember napról-napra becsületesebb lesz, mert öreg korára apránként minden bűne elhagyja. A marha leütések, szijj hasitások, lakomák leginkább csak akkor történhettek meg, ha az öregek fnem voltak otthon. Ezt tudta a vármegye is, ezért rendelte el, hogy »a számadó pásztoroknak a gulya, csorda, vagy nyáj mellől való további eltávozásokkal a bojtárok bátorságot vévén magoknak, azok közül olykor több daraboknak szántszándékos megölésében és eltékozlásában minden tartózkodás nélkül bocsátkozni merészelnek és mivel azok leginkább rideg legényekből állani szoktak, akiknek csekély fizetéseken kivül semminemű jószáguk nem találtatik, a megkárosított gazdák károknak megtérítéséhez nehéz móddal, vagy

v épen nem juthatnak, arravaló nézve rendeltetik, hogy minden három hónapoknak elfolyása alatt a számadó a gondviselésére bizott barom mellől két napnál tovább, a megtörténhető károk megtérítése és 24 pálca büntetés alatt elmaradni ne merészeljen.* Végignézve az itt ismertetett főbb pontokon, nem lehet mondani, hogy még ezután is valami nagy szabadsága maradt volna a pásztoroknak. A szerencse rájuk nézve csak az volt, hogy az a sokszor megígért szigorú ellenőrzés az év legnagyobb részében járhatatlan utak miatt csak nem keresztülvihetetlen volt. Maga a katonaság sem vette valami tulszigoruan a hivatását. Ha előfordult is, hogy már csak a példaadás kedvéért is, keményen megbüntettek egy-egy számadót, a pásztor életet nem lehetett rendeletekkel szabályozni. Nem a megye volt a pásztorélet pusztító ellensége, hanem az eke, amely lassan-lassan felhasogatta a szárazföldeket és a vizszabályozás, amely ' agyonszáritotta a regényers élet szin-/ terét. Fogyott apránkint a legelő s a különféle pásztorok állataik érdekében nagy harcokat vivtak a mezőért. (Folytatjuk)