Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-11-07 / 244. szám

2 iSMSffiEÖIEl Békéscsaba, 1924 november 7 felavatták a debreceni egyetem klinikáját Debrecen, nov. 6. A Tisza Ist­ván Tudományegyetem ma avatta fel orvosi fakultásának gyermek­gyógyászati klinikáját. Az ünnep fényét emelte, hogy Horthy Miklós kormányzó eljött Debrecenbe, hogy a klinikát átadja uj hivatásának. A fogadtatás után a kormányzó a következőket válaszolta: — Örömömre szolgál, hogy ide­jöhettem városunkba, amelyhez engem gyermekkori szép emlékek fűznek. Örülök, hogy ma egy olyan intézmény felavatására jöhettem, amelynek működésétől sokat vá­rok. Köszönet a meleg ünneplésért. Lelkes éljenzés fogadta a kor­mányzó szavait. Ezután Hadházy Zsigmond dr. bemutatta az állam­főnek az eqyetem kistanácsát, dr. Papp Károly rektort és a dékáno­kat. A pálmákkal diszitett első­osztályu várótermen át az egye­temi ifjúság sorfala között a kor­mányzó a főispán társaságában Debrecen város ötösfogatába szál­lott és kíséretével együtt a várme­gyeházára hajtatott, ahol tisztele­tére a főispán villásreggelit adott. A bevonulásnál a város közön­sége sorfalat állott és lelkesen él­jenezte az államfőt. Ezután ünne­pélyes keretek között történt meg a klinika felavatása. A haszonbérek leszállítását követelik a földbérlök Miután a földbérleti összegeket a bérlet egész tartamára a mult évben állapították meg, a föld­bérlők országszerte súlyos hely­zetbe kerültek, mert azóta a gaz­dasági helyzet sokkal kedvezőt­lenebb, a mezőgazdasági termelés sokkal több akadállyal küzd. A földbérlők ma alig birják fizetni a haszonbért. A drága hitelt a föld­bérlők nem tudják megfizetni s lassanként kénytelenek eladni állatállományukat, hogy fizethes­sék a búzában megállapított ha­szonbért, amely tehát annál rosz­szabb, minél rosszabb a termés. A bérlőkkel szemben sokhelyütt va­lóságos földuzsora folyik, a bérbe­adók 100%-os valorizálással kap­ják a bért, még hozzá közteher­mentesen, mert a haszonbér után minden közterhet a haszonbérlő tartozik fizetni. Adózás terén is a legnagyobb egyenlőtlenség és aránytalanság nyilvánul meg a bérlő és a bir­tokos között. Munkatársunkat a legilletékesebb helyen tájékoztat­ták arról, hogy a keresetiadó ki­vetése során Békéscsabán a bér­lőket érte a legsúlyosabb megter­helés. Ezt a szempontont a most folyó revízió kellő figyelemre méltatta. A bérlők sérelmeik orvoslá­sára országos mozgalmat indítot­tak s a mult évben, tehát ked­vezőbb viszonyok között megálla­pított haszonbéreknek a jelenlegi gazdasági helyzetnek megfelelő revízióját kérték a földmivelésügyi minisztertől, valamint azt, hogy a kormány a haszonbérek megálla­pításánál vegye tekintetbe a ter­melési haszonérték csökkenését. Szomorú érdekessége a földbérlők kérelmének, hogy azok a robot­szerü szolgáltatások, amelyeket a kisbérlők kénytelenek vállalni, végre eltöröltessenek. A földbér­lők végül a bérleti összeg 50 szá­zalékára moratóriumot kérnek a jövő évi termésig. Főkövetelésük a bérlőknek, hogy ahol a haszon­bérek megállapításánál uzsora­szerű jelenségek mutatkoznak, ott maga az állam hajtsa végre a bérek redukálását. Rosszul sikerült podgyászlopás Menekülés közben elcsípték a tettest Sükey József államrendőrségi fel­ügyelőhelyettes, aki a békéscsabai pályaudvaron teljesít szolgálatot, tegnap délelőtt, miközben az állo­más sinhálózata között ellenőrző körútját folytatta, arra lett figyel­mes, hogy az állomás perronján egy nő hevesen és velőkbemar­kolóan sikoltoz. A rendőrtisztviselő futólépésben igyekezett az állomás épülete elé, ahol az ismeretlen, vidéki asszony még mindig sikoltozott. A rendőr­felügyelő érdeklődni kezdett a két­ségbeesett lárma oka felől és meg­tudakolta a sikongató nő kilétét is. A sikoltozó hölgy, aki Krammer Róza kőbányai lakos volt, izga­tott hangon tett panaszt a rendőr­felügyelőnek. Elmondotta, hogy akkor érkezett Békéscsabára és mialatt az állomáson, a leszállás utón, valakivel beszélgetett és beszélgetés közben pár lépésnyire elsétált a perronon, nagyobbsza­básu utazókosarát, amelyet a per^ ronkerités mellé tett le, ismeretlen tettes elemelte. Az utazókosárban különféle fehérnemük és ruhafélék voltak, mintegy 4—5 millió korona értékben. A rendőrtisztviselő intézkedé­sére egy rendőr nyomban az Andrássy-utra futott ki, nyomozni az utazókosárral tovaigyekvő tol­vaj után. Sükey rendőrfelügyelő pedig szintén a nyomozáshoz látott. Az Erzsébethelyre vezető felüljáró hid felé sietett, abban a reményben, hogy a furfangos tol­vaj hátha a külváros felé vette útját. Számításában nem is csa­lódott. Amikor a hidra ért, a hid közepetáján egy fiatalembert látott, aki sietős lépésekkel, a kezében egy utazókosárral, Erzsébethely felé igyekezett. A rendőrfelügyelő utánaeredt a feltűnő sietséggel tovaigyekvő fia­talembernek, majd amikor beérte, igazolásra szólította fel. Es akkor kiderült minden. A fiatal férfi be­vallotta, hogy a kosár nem az ő tulajdona : azt az állomás perron­járól emelte el. Bevallotta, hogy leney Sándornak hivják, foglalko­zásnélküli cipészsegéd és a kosá­ron és annak tartalmán tul akart adni. A rendőrség a tolvaj cipészse­gédet letartóztatta. A nyomozás tovább folyik. Bezárnak egy iskolát A Békéscsabán legutóbb jelenté­kényebb mérvben fellépett hasi­hagymázmegbetegedések — mint már megírtuk — tulnyomórészben a környékbeli tanyák lakossága által hurcoltattak be a város terü­letére. A veszedelmes járvány a külterületen, az elszórt tanyák,, vi­lágában azóta egyre jobban ter­jedt, hiszen odakünn, a primitív tanyák között kevesebb módja akad az orvostudománynak a jár­ványhoz közelférkőzni és vele megbirkózni. A tífuszjárvány — ugy látszik — a tanyák közül a legnagyobb mérvben a kamuti tanyavilágban ütötte fel a fejét. Különösen az apró gyerekek szenvednek ott ebben a veszedelmes betegség­ben, sőt éppen az iskolakötelesek soraiban lépett fel olyan mérték­ben, hogy a kamuti elemi iskola kapuit a tifuszesetek mind gya­koribbá válása miatt be kell zárni. A kamuti tanyai iskolásgyerme­kek sorai között ugyanis a leg­utóbbi napok folyamán olyan szá­mos tífuszos megbetegedés történt, hogy az iskolaigazgató szükséges­nek látta — a járvány széthurco­lásának megakadályozása céljá­ból — az iskola mielőbbi bezárását kérelmezni. A városi hatóság a bejelentés alapján rövidesen dönteni fog ar­ról, bezárja-e egy időre a kamuti iskolát, amelynek már egész sereg tanulója szenved tífuszban, vagy pedig megelégszik a gyermeksereg folytonos, szigorú orvosi ellenőr­zésével. 140 kilométer kisvasút az Alföldön Azok a magyarországi községek, melyek a vasutvonalaktól távol feküsznek és a községi közleke­dési útjaikat eddig nem építhették ki, most sokat szenvednek és a többi, a vasutmenti községekkel szemben nagy hátrányban van­nak. Most a Falu Oiszágos Szövetség vette ezeknek a községeknek az ügyét a kezébe. Ugy akar segíteni, hogy minden olyan helyre, ahol arra szükség van, de rendes vasúti vonal építése a mai rette­netes anyagárak mellett nem vi­hető keresztül, mezőgazdasági kis­vasutak építtessenek, amelyeken nemcsak a teherforgalom, hanem a személyforgalom is, a vidék igé­nyeinek megfelelően lebonyolít­ható és igy az a község, mely a vasúttól távol fekszik, — bekap­csolódhatik a fővonalakba, az ed­digi nehézségeket tehát kiküszö­bölik. Most fejezett be egy ilyen vas­útépítési ügyet a Szövetség és már a tavasz folyamán megindul a nagy munka. Mintegy 140 kilomé­ter hosszú vonal kapcsolja be a forgalomba az Alföld eddig elha­nyagolt vidékét. Fehérmegyében is ilyen gazdasági vasút építését kez­deményezte a Szövetség és már döntő tárgyalásokat is folytatott egyes községekkel. A vasutat olyan előnyös feltételek mellett építik meg és adják tulajdonba az ér­dekelteknek, hogy alig vehető szá­mításba, ami befektetést kívánnak. A Falu Országos Szövetség egy nagyobb hálózat kiépítésének a tervét vetette fel részben azért, hogy minél több község beleke­rüljön a közvetlen forgalomba és ezáltal a gazdasági előnyöket ki­használja, — de meg azért is, mert minél hosszabb vonal meg­építésére vállalkoznak az érdekelt­ségek, annál olcsóbb lesz az épités. IIIItEM A vaskirály robusztus, oszlopszerü lábaival be­dübörög a színpadra és végigdöng a deszkákon, amelyek felelt Pta­szinszky Pepi piskótalábai suhan­tak tova a klasszikus művészet lázas repülésében s kedvesen csi­csergő leányraj hadarta apró sze­repét. A vaskirály, vagyis Sám­son mestér, boltozatos, síirü­gyapjas mellkasával, izomköteges karjaival, kupolás koponyájával, elefántfi lábaival maga a husba­csontba ereszkedett Erő, a « testi klasszicitás, a robusztusság ijesztő képviselője. És elámulva illetődik meg a lé­lek, amikor a vöröshusu, combnyi karra játszi könnyedséggel ujjnyi vastag vaspántot csavar fel, fél­kézzel, alig szusszantva ; és a pu­hán meghajlított vasmanzseiiát hátborzongva nézik a pehely alatt is nyögő, elpuhult nyárspolgárok. Sámson fején követ törnek, Sám­son szőrös mellére négyen feláll­nak, Sámson fején vasdorongot hajlítanak, Sámson fogaival vas­pálcát hajlit meg, ujjaival lánco­kat tép ketté, — Sámson mindezt szemrebbenés nélkül teszi, sőt r mintha mosolyogna is a művele­tén. Vagy talán nem is azon mosolyog, hanem a nézőkön, kik­nek mindez — holott neki termé­szetes, napi teendői — szörnyű­séges, impozáns, félelmetes mutat- \ ványok. A vaskirály, miközben hevesen leteszi a színpadra a csúnyán megcsúfolt vasrudakat, pántokat és láncokat, fürgén és kecsesen hajlong iromba nagy testével a publikum felé. Monstrum-testéből furcsán hat az elütő legnagyobb ellentét: szelíd, mosolyos, üde gyer­mekszeme, amely melegen és ár­tatlanul pislog ki a vörös hustö­meg-arcból. A félelmetes, vasgyúró óriás szeme, amely elevenen érzé­kelteti a nézővel: ne féljen a ri­asztó külsőtől, az óriás gigászi teste puha, gyermeteg lelket ural. ...Késő este, elhagyatott uccában azért nem szeretnék Sámson mes­terrel összeakadni, minekutána a lábaujját letapostam... — A mentők október havi mű­ködése. A Békéscsabai Önkéntes Mentő Egyesület mentőállomását a lefolyt hóban igénybevették a következő eseteknél: Sebzés, sé­rülés 16 esetben, Belső bajok 6, Elmebeteg szállítás 1, . Tűzhöz ki­vonulás 1 esetben. Összesen 24 esetben, Mozgóőrség volt a szín­házban 4, tűznél 1, egyéb alkal­makkor 7, téves jelentések 1, ösz­szesen 13 esetben. A CtfáPMA;DÁf& SfcAREíYÁIf Londontól—Konstantinápolyig 19 óra 45 perc alatt ^ qp ijp t^i ^ ^ qp í^ !>|3 qp I ^ ^ ^ -'-jp --{p ^ --{p ^ jt H* I KI A giieit6B6L ? | & Henny Portén parádés alakításai

Next

/
Thumbnails
Contents