Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-04 / 216. szám

EOTES SZÁM AMA lOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 4 Szombat őt-ik évfolyam, 2í64k szám Politikai napitap Elöflsstétsi dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Jíusztria vasárnap beszünteti a korona valutát Bécs, okt. 3. Az osztrák kormány végleg meg akarja a korona számítást szüntetni és rá akar térni a silling-valutára. Egy régebben elfogadott és jogerőre emelkedett törvény alapján egy silling 10.000 koiona. Az osztrák kormány elhatározta, hogy október 5-én megszünteti a koronaszámitást és az egész vonalon bevezeti a sillingvalutát. Ugyanakkor a jegybank valószínűleg visszaállítja a régi kamatlábat, vagyis 15%-ról 12%-ra mérsékli. 77 költségvetési törvényjavaslat a minisztertanácson Budapest, okt. 3. Értesülésünk szerint a kormány a mai minisztertanácson folytatta a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását, amely már e hét keddjén tartott rendkívüli minisztertanácson is szőnyegre került. A szakminiszterek előterjesztése során Bud János tárcanélküli miniszter beszámol azokról a tanácskozásokról, amelyek a pénzügyminisztériumban folytak le a jelzáloghitel korlátozását megszüntető intézkedések tárgyéban. Hejtett fegyverek után kutattak Szegeden Szeged, okt. 3. Csütörtökön antanttisztek jelentek meg Szegeden, akik a legnagyobb titokban bizonyos rejtett fegyverek után kutattak, feljelentés alapján. A titokzatos nyomozás során semmiféle fegyvert nem találtak. Valérián alezredes gyilkosa megváltoztatta vallomását Budapest, okt. 3. Lengyel Ernő Vizsgálóbíró ma a fogházból maga elé vezettette és részletesen kihallgatta dr. Kosztka Istvánt, aki megváltoztatta a rendőrségen előterjesztett első védekezését és teljesen elejtette az önvédekezésre vonatkozó előadását. E helyett uj mentő körülményt hozott fel, még pedig : hogy teljesen önkívületi állapotban követte el a gyilkosságot. Arról, hogy és mint történt a szerencsétlenség, számot adni nem tud, mert önkívületi állapotba jutott. Kihallgatásának befejezése után a vizsgálóbíró kihirdette előtte a végzést, amely szándékos emberölés büntette cimén fentartja az előzetes letartóztatásba helyezését. Dr. Kosztka a végzés ellen felfolyamodást jelentett be. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték. 20 koronás arany 336000 papírkorona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős szerkesztő < P .-Horváth Rezső. Békésvármegye őszi közgyűlése Lanyha érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés - Az orosháziak küzdelme a vásártartásért - Uj tisztviselőket választott a közgyűlés — Az alispán és a gyulai polgármester szóharca (A Közlöny eredeti tudósitása.) Pénteken délelőtt zajlott le Békésvármegye őszi közgyűlése, szokatlanul csekély érdeklődés mellett. A lanyha érdeklődésnek részben a megindult őszi mezőgazdasági munka volt az oka, részben pedig az, hogy a közgyűlés tárgysorozatán alig szerepelt fontosabb vagy érdekesebb ügydarab. Kovacsics Dezső dr. főispán negyed 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy özv. Wenckheim Frigyes, a kiveszőben levő magyar nagyasszonyok egyike elhunyt, amit fájdalommal kell tudomásul venni, mert a megye közéletében tevékeny részt vett. Indítványára a közgyűlés felállással fejezte ki részvétét a grófnő elhunyta felett Ezután Konkoly Tihamér dr. főjegyző 25 éves jubileumáról emlékezett meg a főispán, kiemelve a főjegyző nem mindennapi értékű közigazgatási és társadalmi munkásságát. Végül bejelentette, hogy vármegyei ismerkedési körútjának immár végére jutott, csupán a békési járás van még hátra- Oda azért nem ment el eddig, mert a főszolgabíró beteg volt és nem akarta zavarni. Reméli — fejezte be beszédét — hogy a kölcsönös megismerésből haszon és jólét származik a vármegyére, mert eddrgi tapasztalatai szerint sok energia és érték van felhalmozva a vármegye lakosságában, Konkoly Tihamér dr. főjegyző állott ezután szólásra és rövid pár szóban mondott köszönetet az üdvözlésért. Utjának célja — mondotta befejezésül — mindig az lesz, hogy a vármegye ügyeinek vitelében kiérdemelje a közönség bizalmát és megelégedését. A főjegyzőt a közgyűlés lelkes éljenzéssel üdvözölte. Majd rátértek a tárgysorozat letárgyalására. A tárgysorozat Az alispán terjedelmes jelentését — amelyet már ismertettünk — minden hozzászólás nélkül elfogadta a közgyűlés. Páncél József dr. aljegyző ismertette a vármegyei háztartási pénztár 1925. évi költségvetését, amelyben 278.000 aranykorona a bevétel és ugyanannyi a kiadás. A vármegyei alkalmazottak illetményeihez külön jutalomként 42.834 aranykoronát illesztettek a költségvetésbe. A vármegye közönsége által fizetendő hiány 196.000 a. koronát tett ki. A költségvetést a közgyűlés egyhangúan elfogadta. Választások A közgyűlés ezután rátért az üresedésben levő szeghalmi főszolgabírói és a két aljegyzői állás betöltésére. A kijelölőválasztmány megalakulva, a főszolgabírói állásra Kiss László h. főbírót, Pálka János helyére Kraft Ervin dr. közigazgatási gyakornokot, Házi Imre dr. helyére pedig Semsey Miklós tb. szolgabírót jelölték, akiket a közgyűlés közfelkiáltással megválasztott. A megválasztott tisztviselők a közgyűlés szine előtt nyomban letették az ünnepélyes hivatali esküt. A három tisztviselő nevében Kiss László főszolgabíró mondott meleghangú köszönetet a megválasztásértA Ladics László dr. halálával megüresedett közigazgatási bizottsági helyre 62 szóval 4 szó ellenében báró Apor Vilmos dr.-t választolta meg a közgyűlés Kardos József dr. szeghalmi ügyvéddel szemben. A vármegyei nyugdijbizottságba három évi időtartamra egyhangúan a következőket választották meg : rendes tagul Konkoly Tihamér dr.-t, Sárossy Gvulát és Sal Józsefet, póttagul Hoffmann Károlyt, Palmann Pétert és Kohn Dávidot. Beliczey Géza indítványára ezután a közgyűlés üdvözlő felterjesztés szerkesztését határozta el a Magyar Cserkész Szövetséghez és gróf Khuen-Héderváry Károly főcserkésznek, a hazafias szellemű és nemes célú intézmény iránti becsülésükről biztosítva őket. Apróbb ügyek A közgyűlés ezután tudomásul vette, hogy a kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vármegye 1924 évi közúti költségvetését, azzal, hogy a községi közmunkaváltság 80%-át ezentúl is a vármegyei közúti alapba kell beszolgáltatni. A kézinapszámot 2, az igásnapszámot 6 aranykoronában állapította meg a miniszter. Több vármegye átiratát a vármegyei tisztviselők státusrendezési sérelmei, a kiskorúaknak a korcsmázástól váló eltiltása és a nagypéntek megünneplése tárgyában egyhangúan elfogadta a közgyűlés azzal, hogy az akciókat hasonló szellemű felirattal támogatja. Komárom és Esztergom vármegyék köriratát az önkormányzati működés folytonossága érdekében magáévá tette a közgyűlés azzal, hogy óhajtja a törvényhatósági bizottsági tagválasztások mielőbbi végrehajtását, mert a zavaros időkben adott mandátumok meghoszszabbitása rendkívül aggályos. A választott vármegyei bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltésére nézve a közgyűlés ugy határozott, hogy a helyeket csak a december 6-ikai közgyűlésen fogja betölteni. A vármegyei pénzeknek a következő években mely pénzintéTelefonsz&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdetés díjszabás szerint. zetekben való elhelyezése tárgyában az alispán bejelentette a közgyűlésnek, hogy több nagyobb békésmegyei pénzintézetnél fogják az összegeket elhelyezni. Az intézetek 19 %-os kamatozást ajánlottak fel, ezt azonban az alispán 20 %-ra kivánja felemeltetni, az árvák pénzeinél pedig 25 %-ra. A közgyűlés az alispán javaslatát a megejtett szavazás után szótöbbséggel elfogadta. Orosháza község kérelme tárgyában, Gyopárosnak gyógyfürdővé való minősítése iránt, a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy megkeresik a népjóléti minisztert a gyógyfürdői jelleg kimondása iránt. Harc a vásárért Ezután egy kis élénkséget hozott a terembe az orosházai vásártartás ügye. Orosháza képviselőtestülete ugyanis határozatot hozott, hogy megkeresi a kereskedelmi minisztert évente négy országos vásár tartásának engedélyezése iránt. A vásárokat a szakvéleményezésre felkért szegedi kereskedelmi és iparkamara nem véleményezte, a határozatot pedig az ipartestület megfelebbezte, mert .a vásárokat iparosérdekekből sérelmeseknek tartja. Molnár János dr. szólt elsőnek a kérdéshez, kifogásolva, hogy vasárnap tartanák a vásárt, amikor az emberek ájtatoskodni mennek. Páncél József dr. megnyugtató felvilágosításai után K. Horváth Mihály a vásárok mellett, Krausz Gyula pedig ellenük szólalt fel. Brósz János és Mitlasovszky János dr. felszólalásai után Páncél aljegyző ismertette a kamarai véleményt. Ezután Almády Géza szólt a vásár érdekében, Kun Mihály pedig elmondotta, hogy a szövetkezeti központok legutóbbi kongresszusán a kormány több tagja minden vásár megszüntetése mellett nyilatkozott meg. Berthóty Károly dr. nem helyesli a vásárokat, mert ez azt eredményezné, hogy az orosházai pénzt más városok mesteremberei széthordanák. Daimel Sándor dr. alispán rövid hozzászólása után a közgyűlés szavazás atá bocsátotta a kérdést, mire nagy szótöbbséggel elfogadták a község vásártartás iránti határozatát. Az alispánnak azt az előterjesztését, hogy a vármegye alapító tagként lépjen be a debreceni Tisza István Tudományos Társaságba, 'egyhangúan elfogadta a közgyűlés- A vármegye 100 aranykoronát ad a Társaságnak s a községek is támogatni fogják az intézményt. A vármegyei kéményseprő munkaadók és munkások országos egyesületének tarifa felemelése iránti kérelmét a közgyűlés teljesítette azzal, hogy 16 aranyfilléres alapárakat engedélyezett, hangsúlyozva, hogy a jövőben többé semmiféle tarifaemelést nem engedélyez.