Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-28 / 236. szám

EGTfiS 8ZÍM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1924 október 28 Kedd 51-ik évfolyam, 236-ik szám Politikai napilap Előfisetési dijak : Holyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő; Dr. Gyöngyöd János. Felelős szerkesztő i P-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. —• Hirdette díjszabás szerint. Rövidesen a t)ázszabályrevizióí tárgyalja a Ház Budapest, okt. 27. A fővárosi törvényjavaslat általános vitája nemsokára véget ér és igy a házszabályrevizió kérdése kerül a fővárosi törvényjavaslat után a nemzetgyűlés napirendjére. A terv az, hogy a fővárosi törvényjavaslat után a költségvetést tárgyalja a Ház és nyomban ezután sor kerülne a választójogról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Gömbös Gyula kedden a nemzetgyűlésen szóváteszi az államcsíny vádját. Egy hónapra Ítélték Pogonyit Budapest, okt. 27. A büntető törvényszék ma kezdte meg a sok izgalmat felvert kommunista ügy tárgyalását. Pogonyi József egri újságírót az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettel vádolták. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Egyszerű vörös katona volt, nem politikai brigádagitátor. Propaganda iskolának előadója nem volt. Kazánból Moszkvába vitték, itt mind fordítót alkalmazták a szekció központjában. Kun Béla gépirónőjével egy teázás alkalmával ismerkedett meg. A leánynak tett ígéretéhez híven Düsseldorlba ment és ott mint betonmunkós dolgozott. Semmiféle szervezkedésről nem volt szó és valamiféle határozati javaslatot csináltak egy korcsmában, de ezt a Zrinyi-uccában olvasta először. Szüleitől ezután pénzt kapott és útnak indult hazafelé. Bécsben jelentkezett a magyar követségen. A tanácselnök felolvasta a levelet, amelyben Pogonyi a kommunista szervezkedés németországi állásáról számol be Kun Bélának és azt irja, hogy az emigráció nagyrésze jobban gyűlöli a magyarországi pártvezetőséget, mint az ébredő magyarokat. A biróság bűnösnek mondotta ki Pogonyi egri újságírót az állami és táradalmi rend felforgatására irányuló vétségben. Egy havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre ítélte. A büntetést a biróság az előzetes letartóztatással kitöltöttnek vette és elrendelte azonnali szabadonbocsátását. A hűtlenség vádja és következményei alól felmentették. Tlagybani üzlet birósági aktákkal Budapest, okt. 27. A soproni ügyészség megkereste a budapesti főkapitányságot, hogy a soproni ügyészség Bodnár Gyula nevü dijnoka ellen eljárást tétetett folyamatba azon gyanú miatt, hogy Bodnár a Froreich Ernő dr. jegyzőkönyvi vallomásait lemásolta és azokat az ott tartózkodó budapesti lapok munkatársainak árusította. A megkeresésre a főkapitány elrendelte a nyomozást. „Magyarország jeltámadását az általános európai gazdasági helyzet követeli" A Magyar Nemzeti Szövetség közgyűlése — Az amerikai kiküldött érdekes beszámolója — A főispán a helyicsoport tiszteletbeli elnöke Zsúfolásig megtelt teremben, előkelő és diszes közönség előtt tartotta meg vasárnap délután évi rendes közgyűlését a Magyar Nemzeti Szövetség Rell Lajos dr. elnöklete alatt. A közönség soraiban ott láttuk Kovacsics Dezső dr. főispánt, Berthóty István dr. polgármestert, Konkoly Tihamér dr. vármegyei főjegyzőt, vitéz Rátvay Imre ezredest a tisztikarral, Bonerth József és Laubner József bankigazgatókat, ezenkívül a helyi társadalmi élet egész sereg kitűnőségét. A közgyűlést pontban 3 órakor nyitotta meg Rell elnök. Lelkes szavakban irta le, milyen munkát végzett a MNSz, amióta a Területvédő Liga teendőit átvette: hirdette igazunkat a külföldön, barátokat szerzett és átgyúrta a közvéleményt a magyar kérdés ébrentartásával. De tovább is ment: Amerikába is kiküldte megbízottját, az ottani propaganda megszervezésére. Ennek a képviselőjét itt üdvözölhetjük Körössy Endre személyében. Majd visszapillantást nyújtott a szövetség eddigi munkájára, kijelentve, hogy noha anyagiakban hiány nincs, a bevételeket mégis fokozni kell, hogy a nagy célok érdekében jutalmakat lehessen majd kiosztani. Vázolta a lepergett hazafias ünnepeket, amelyeket a szövetség rendezett meg s kiemelte a mai közgyűlés két vendégének fontosságát. Majd a jelenlevők üdvözlése után megnyitotta a közgyűlést. A karzaton elhelyezkedett vasutasdalárda ekkor az áhítatos csendben elénekelte a Himnuszt, amelyet a közönség állva hallgatott végig. Huszár Sámuel pénztáros terjesztette elő elő ezután jelentését, amelyet a közgyűlés egyhangúan tudomásul vett. Körössy Endre amerikai kiküldött tartotta meg ezután magvas, tartalmas és terjedelmes beszámolóját, amely közel két órát vett igénybe. Nehéz volt a helyzete, amikor egy évvel ezelőtt — egy csokor virággal a kezében és szivében sok jósággal — Amerikába érkezett. A helyzet nem volt biztató a magyar ügyre, de másfél hónap munkája után már szép sikereket tudott felmutatni. Amerika is sinyli a mai európai helyzetet, aminek következménye, hogy Ott élő véreink koplalnak. De azért sokan közülök jól élnek s áldozhatnak a magyar ügyre. Ám ő nem koldulni akart, nem kéregetni ment, hanem magyar lelket, magyar propagandát akart találni. S ezt megtalálta, sőt elérte azt is, hogy az amerikai hivatalos közvélemény is mellénk állott. Ennek bizonyítására több példát is hozott fel. Egy clevelandi magyar ügyvéd, Birényi K. Lajos, aki nálunknál sokkal nagyobb hazafi és határozottabb irredenta, könyvet adott ki a magyar ügyről, amelynek címe „Igazságot Magyarországnak". Birényi összeköttetései és meggyőző szavai révén bevitette ezt a könyvet a parlamentbe, amely a magyar tragédián elkeseredve, a könyvet saját kiadásában tízezer példányban kiadta. Egy másik példa: A budapesti (West Virginia állam) magyarok kulturestét rendeztek, amelyen az állam kormányzója is résztvett. Amikor az estén irredenta-dalok éneklésére került a sor, csoda történt : a síró magyarokkal együtt a kormányzó is együtt zokogott s összeborulva bánkódott a magyar tragédián. Ez az általános érzés Amerikában a magyarok iránt s még általánosabb lenne, ha a magyar ügynek sikerülne megnyerni az amerikai angol sajtót. Ezután külpolitikai vonatkozásokra tért át. Beszélt Nitti legújabb könyvéről, Apponyinak a genfi népszövetségi közgyűlésen elmondott feltűnő beszédéről, Bethlen, MacDonald és Herriot magyarokra vonatkozó kijelentéseiről. Hosszas külpolitikai fejtegetései közben rámutatott a békeszerződések igazságtalanságaira. Ismertette és fejtegette a mai európai helyzetet s az ebből Magyarországra folyó következményeket, megállapította, hogy az elvett területek nélkül Magyarország nem élhet igazi békében, de igazi európai béke sem létesülhet. Rámutatott az elzárható és lefojtott igazság természetére, amely áttör és átsugárzik minden béklyón, mert az igazságnak ez a természete s végül feltámadást viv ki. Ilyen a magyar feltámadás is, amelyei az általános európai gazdasági helyzet és maga az élet követel. Ezután visszatért az amerikai szervezkedés szükségességére s ismertette az ott élő nemzetiségek összetartását. A tótok például acélszilárd szervezetekbe tömörültek és évente három millió dollárt juttatnak a csehszlovák propaganda céljaira. Ilyenféle magyar szövetséget kiván Amerikában. Ezután arról szólott, hogyan birkózott meg Newyorkban Jászi Oszkár és Hock János ujságpropagandájával, amelyet végre is legyőzött, ugy, hogy Jásziék kénytelenek voltak visszatérni Londonba Károlyi Mihályhoz. Végezetül az elszakadt területek magyar és nemzetiségi lakosságáról szólott, hangsúlyozva azt a meggyőződését, hogy az elszakadt honfitársak fogják visszaszerezni a régi, a teljes, az integer Magyarországot, Nagyvonalú beszédét, amely értékes és maradandó becsű tanulmányként is megállaná a helyét, D'Annunzio buzdításával fejezte be, aki Milánóból azt üzente a magyaroknak : — Csodálattal szemlélem e nagy nemzet nemesen titkolt fájdalmát és ismerve a magyarok múltját, bizonyosra veszem, hogy a magyarok óriási feladatokra vannak hivatva Európában /. . . A közönség óriási tapssal és percekig tartó éljenzéssel jutalmazta a nivós előadást. Majd áttért a közgyűlés a tárgysorozat létárgyalására. Kilcer Gyua lemondott főtitkár helyére Horváth Jenőt választották meg, akinek helyét viszont Tantó Józseffel töltötték be. Az elnök indítványára Kovacsics Dezső dr. főispánt tiszteletbeli elnökké választolták meg közfelkiáltással. Rell dr. erre rövid szavakkal üdvözölte a főispánt, aki hálásan köszönte meg a megtiszteltetést, kijelentve, hogy a Szövetség munkájában tevékeny részt kivan venni. Özvegy Wenckheim Frigyesné elnöknő elhalálozását részvéttel vette tudomásul a közgyűlés s a családnak részvétjegyzőkönyv küldését határozta el. Rell Lajos dr. ezután ismertette a jövő év programot. A Szövetség a következő pénzjutalmakat fogja kiosztani : a két polgári iskola 1—1 tanulójának pályamunkára 5—500 ezer, elemiiskolai tanulóknak magyar dolgozatokra 1 millió, ipariskolai tanulóknak 300 ezer, a három cserkészcsapatnak karácsonyra 100—100 ezer, nyári táborozásra 300—300 ezer, a békésmegyei szegénysorsu egyetemi hallgatóknak 500 ezer, a két leánycserkészcsapatnak 500—500 ezer, három elemiiskolai tanítónak magyarositási jutáimul 500—500 ezer, a vasutas dalárdának 500 ezer, a 10. honvéd gyalogezred legénységi könyvtárára 500 ezer és a szegénysorsú hadirokkantaknak 500 ezer koronát fog juttatni a Szövetség. A jövő évi tagdijakat rendes tagokra évi 1000, alapító tagokra 100.000 K-ban állapította meg a közgyűlés. Befejezésül még egy kis lélekemelő ünnepség is folyt le. Uhrin Mátyás gimnázista és Mázán Ella leánygimnáziumi növendék csinos kis csokrokat adtak át Körössy Endrének, talpraesetten köszöntve őt, mint a magyar feltámadás egyik lelkes, fáradhatatlan harcosát Az üdvözlés után a vasutas dalárda remek összhangu előadásban irredenta-dalokat adott elő, majd a Szózat lélekemelő hangjai mellett a közgyűlés véget ért. Zürichben a magyar koronát 68-al jegyezték.