Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-03 / 215. szám

2 BSKttUMKlEE K®K&ONY Békéscsaba, 1924 október 3 A szebeni és bukaresti küldöttség jár ás története (Egy volt krajovai „prizonir" jegyzetei.) (23) jába. Erre nem volt hajlandó engedélyt adni és türelemre intette a küldöttséget. Nagy segítségére volt a küldöttségnek a miniszter titkára, egy volt osztrák-magyar hadseregbeli román tiszt, aki ellátta őket útbaigazításokkal és az ügy állásáról információkat adott. A kiszabaduláskor egy aranyóra lett jutalma. Küldötteink, akik közben értesültek róla, hogy a foglyokat Brassóból Krajovába szállították, most már a bukaresti hadügyminiszterhez fordultak. Napokon keresztül próbálkoztak hozzá bejutni, de mindenkor elutasitásban volt részük. Végre egyik bukaresti magyar bankigazgató ajánlása folytán Reisz Hermann és Kolozsy Endre bejutottak a miniszterhez. Reisz Hermann tolmácsolta német nyelven a békésmegyeiek panaszát és kérését. A miniszter nagyon barátságtalanul, morózus türelmetlenséggel hallgatta a beszédet. Mikor pedig Reisz szavait befejezte, gúnyosan kijelentette, hogy az előadott tényállás nem helytálló, a csabai és a békési tisztek mind bolsevisták voltak, az ő asztalán ott van a jelentés, hogy harcokban fogták el őket s hogy a harcokban a román hadsereg több embere elesett. — Alávaló hazugság — vágta közbe Reisz Hermann- — Miniszter ur azonnal meggyőződhetik róla — folytatta. — Méltóztassék akár Gyulára, akár Budapestre telefonálni, hogy szavaim megfelelnek az igazságnak. És ha csak egyetlen egy is bolsevista volt közülük, azonnal főbalőhetnek. — De hiszen itt a nevek mellett van beirva mindegyik bolsevista ténykedése — mondta idegesen a miniszter. (Folyt, köv.) Vályogvetés mellett szellemiizés Egy vályogvető cigány sorozatos csalásai as okányi hiszékenyek között A társaság csakhamar kedélyes beszélgetésbe merült s a vendéglátó ügyes asszony módját találta közben az urakkal diszkréten megtárgyalni, hogy mit követel azért, amiért az őrnagynál az ügy kedvező elintézését kieszközli. Horribilis összeget kért, dehát ezen nem múlhatott a dolog. Kikötötte hogy a pénzt siker esetén — a lehető legfinomabb diszkrécióval — gyönyörű dekoltázsának rejtelmes fodrai közé sülyesszék. A szép asszony akciója eredménnyel is járt. Másnap az őrnagy értesítette a küldöttséget, hogy az erdélyi parancsnokságnak a foglyokra vonatkozó felmentő utasítását intézkedés végett megküldötte a bukaresti hadügyminisztériumnak, Ott sürgessék az ügyet amely egyébként teljesen rendben van. Ezekután nem akarjuk elárulni ki sülyesztette a kikötött kijárási dijat a szép asszony kebelébe (az urak az ügy érdekében még ettől sem riadtak vissza), csupán a történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy a hölgy megelégedett a megállapított összeg — negyedrészével. Másnap a küldöttség bizakodó reményekkel utazott Bukarestbe Maniu ajánlólevelével. Az ajánló sorok ellenére azonban Pop Csicsó, az ugyancsak magyar parlamenti képviselőből lett román miniszter, a legnagyobbfoku bizalmatlansággal fogadta a küldötteket. A bukaresti hadügyminisztériumban való intervencióról hallani sem akart. Azzal ütötte el a dolgot, hogy a hadügyminiszter Sir.ajában van, ahol éppen koronatanácsot tartanak a román király elnöklésével. Csak akkor ijedt meg, amikor Reisz Hermann kijelentette, hogy akkor mennek Sina(A Közlöny eredeti tudósítása.) Kicsi, elrejtett, istenhátamögötti falvakban még mindig vigan üli orgiáit a babona, amelynek hókuszpókuszai gyakorlásából egy sereg élelmes szélhámos kitűnő megélhetést, gondtalan életet biztosit magának. Hogy ezek garázdálkodásainak a néplélek mélységes, sötét müveletlensége az oka, azt jól tudja mindenki s azzal is tisztában vannak az emberek, hogy a kártokozó, nevetséges, szégyenteljes babonával csak az iskola veheti fel eredményesen a küzdelmet. A hatóságok beavatkozása. semmit sem segit a helyzeten : a köznép méginkább rokonszenvez a szélhámosokkal, ha büntetéssel sújtanak le rájuk. Okány községben is veszedelmes méreteket öltött egy babonából élő cigány garázdálkodása. Ötvös Lajosnak hivják a kormosképü fáraóivadékot, akinek a DOIgári foglalkozása a prózai vályogvetés volt. Emellett vigan és eredményesen űzte a különböző babonatevéseket, mint amilyenek a ráolvasás, szellemüzés, kuruzsolás, kártyavetés és egyebek. Addig dolgozott, addig élt azonban az emberek butasádából, mig végre egyszer megtelt a mérték, az üzelmekre rájöttek-és a vidám szellemüzéseknek kemény börtönbüntetés lett a vége. Egri Lajos jómódú okányi gazdálkodó nemrégen elhivta magához Ötvös Lajost. A gazda építkezni akart és ezért vályogokra volt szüksége. A cigány vállalkozott a munkára, amelyért 10 mázsa buza árában állapodott meg a gazdával. A megállapodás értelmében „Egri a bért nyomban ki is fizette Ötvösnek, aki másnap hozzálátott a vályogvetéshez. A munka azonban csak egy napig izlett neki. Másnap már beszüntette a vályogvetést és elpárolgott. Pár nap múlva Ötvös meghallotta, hogy Egri felesége gyermekágyban fekszik. Erre meglátogatta a beteget, akihez ettől kezdve naponta eljárt, de mindig olyankor, amikor a férje nem volt otthon. Egy izben megint belopózott Egrinéhez. Az asszonyt alva találta, mire nekirontott, a torkát megmarkolta, majd amikor az asszony halálraváltan ébredt fel a támadásra, rárivallt, hogy „meg fog halni, mert a gonosz szellemek tartják megszállva". Egriné megrémült. Ijedten, sírva tudakozódott a cigánytól a „rontás" iránt és erre Ötvös megmagyarázta, hogy a szellemek azért tettek rontást rajta, mert szeretője van Mezőbajoron. De ő olyan jóban van a szellemekkel, hogy talán ki tudná engesztelni őket, ámde ehhez pénz,! sok pénz kell. Mert neki el kell mennie Mezőbajor községbe, ott különféle szolgálatokat kell tennie a szellemeknek és mindez pénzbe kerül. Kérte tehát az asszonyt, hogy erre a célra engedje el neki a vályogvetés munkáját, viszont az előlegül kapott pénzt ne követelje vissza. A szorongatott asszony, csakhogy megszabadulhasson a zord és kegyetlen szellemek rontásától, készségesen beleegyezett mindabba, amit a cigány kivánt. Ötvös erre eltávozott és a „rontás" csakugyan el is múlott az asszony és a ház fölül. . . A sikeres operáció után Ötvös Lajos ujabb üzlet után nézett. Meghallotta, hogy Egriék egyik szomszédja, Varga József fiatal legény súlyos beteg lett. Erre felkereste a beteget és annak is előadva a szellemek rontásáról szóló együgyű mesét, jó pénzért ajánlkozott a gonosz szellemek kiűzésére. Hosszas tárgyalások után megegyeztek másfél mázsa búzában, mire a cigány egy sereg hókuszpókuszt müveit a beteggel, egy sereg kotyvasztékot itatott meg vele — amelyek ártalmatlan és hatástalan teaféléknek bizonyultak — mire kijelentette, hogy „most már eltávoztak a rontás szellemei". Varga József azután nemsokára felgyógyult, amit a cigány nagy diadallal a saját müvének híresztelt el mindenfelé. A nagyipari módszerrel folytatott szellemüzésre azonban figyel mesek lettek a hatóságok és Ötvös Lajost a csendőrség feljelentette csalás miatt. A tudós cigányt most vonta felelősségre a gyulai törvényszéken Tóth Ferenc büntető-tanácsa. A tárgyalás bővelkedett a derűs jelenetekben, de azzal végződött, hogy a bíróság bűnösnek mondotta ki a kuruzsló cigányt és kilenc hónapi börtönbüntetéssel és két millió' korona pénzbirsággal sújtotta. A pénzbírság nemfizetés esetén elzárásra változik át. Megszűnt a szabósztrájk A munkások 25 százalékos béremelést kaptak (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mintegy két héttel ezelőtt megírtuk, hogy a békéscsabai szabósegédek és alkalmaztatóik között tárgyalások indultak meg, mivel a munkások a korona vásárlóerejének folytonos romlására való hivatkozással órabéreiknek felemelését kérték. A munkások 25 százalékos béremelést kértek és ezt a mesterek nem voltak hajlandók megadni, legfeljebb kevesebbet. A tárgyalások során a szabómesterek köréből olyan óhajtások hangzottak fel, hogy az üzemekben alkalmazott munkások részére vezessék be a darabszámos rendszert, ami nemcsak a munkásokra lehetne előnyös, de a mesterekre is. A darabszámos rendszer mellett ugyanis a munkás keresete teljesen a szorgalmától függ, mig az órabéres rendszernél az amerikázás is keresztülvihető. A munkáltatóknak ezt a kívánságát azonban nem fogadták el a munkások, akik erősen ragaszkodtak eredeti követeléseikhez : a 25 százalékos órabéremeléshez. Itt aztán összeütközésbe kerültek az ellentétek és mivel egyik fél sem engedett, a munkások mintegy 6—8 nappal ezelőtt egyértelműen kimondták a sztrájkot. A sztrájk azóta változatlanul tartott. Közben itt-ott, egyes mesterek egyéni akcióként felvették a tárgyalásokat saját munkásaikkal és ezeknek az elszigetelt tanácskozásoknak eredménye az lett, hogy a mesterek egyenként teljesítették a munkások kívánságát és egyik a másik után adta meg a segédjeinek a kért 25 százalékos órabéremelést. A bérmozgalom mára teljesen befejeződött, még pedig mindenütt a munkások győzelmével. Vagyis : minden műhelyben megkapták a 25 százalékos béremelést, a mesterek pedig elállottak attól a követelésüktől, hogy a mai órabérrendszer helyett át kell térni a darabszámos rendszerre. A szabósztrájk a mai napon tehát teljesen befejezést nyert Békéscsabán és ma minden üzemben rendesen folyik a munka. Hatdohlik az erzsébetvárosi bombamerénytők egyike Budapest, október 2. Chriasty István szülei hordágyon szállították haza súlyosan beteg fiukat ferencköruli lakásukra. Csak rövid ideig élvezhette visszanyert szabadságát, erős láza miatt csak ideig-óráig élhet még. Mindössze 24 évet élt, az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerényletben jelentős szerepe volt. A vádirat szerint ő kémlelte ki a helyzetet. A véletlen érdekes és különös játéka, hogy Herceg József portás alig két hónap előtt halt meg ugyancsak tüdőbajban a rabkórházban és most ő is követte bűntársát. _ Vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetési dijaikat és esetleges hátralékukat szíveskedjenek haladéktalanul beküldeni. — Zahorán Mátyás dr. temetése. Tegnap délután temették a Kiss Ernő-uccai gyászházból a tragikus körülmények között hirtelen elhunyt Zahorán Mátyás dr. ügyvédet. A javakorban lévő, mindenki által ismert és szeretett tekintélyes csabai polgár megdöbbentő halála általános nagy részvétet keltett a városban. A városházára kitűzték a gyászlobogót a városi képviselőtestület gyásza jeléül, amelynek az elhunyt hoszszu időn át tagja volt. Az a nagy, gyászoló közönség pedig, amely a gyászház udvarát zsúfolásig megtöltötte a temetésen, tanújele volt annak az osztatlan szeretetnek, amellyel Zahorán Mátyást életében a város minden rétege részéről övezték.. Az egyházi szertartást Szeberényi Lajos dr. és Jakabffy György evangelikus lelkészek végezték, akik tót és magyar nyelven megható gyászbeszédet tartottak. A kartársak fájdalmát dr. Sailer Vilmos ügyvéd tolmácsolta. Ezután örök pihenőre helyezték Zahorán Mátyást, akiben Békéscsaba társadalma fájdalmas veszteségét gyászolja.