Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) október-december • 213-287. szám

1924-10-26 / 235. szám

2 BÍKE8ME6YEJ KÖZLGÍFY Békéscsaba, 1924 októbe 26 A8 utolsó békési haramia a bíróság előtt Két évi fegyházra Ítélték — Mindent tagadott, de a társai a szemébe mondták a tetteit — Ö volt egy ideig a banda vezére (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békési kézigránátos rablóbanda két héttel ezelőtt lefolyt törvényszéki főtárgyalásán az egyik főbb bűnös : Nyemcsok Sándor cipész nem vett részt. A rra békés iparűzést folytató egykori rablófőnök, aki Nagyszénás községben hadakozik a dikiccsel és a szurkos fonállal, abban a hitben élt, hogy ha nem fog megjelenni, a törvény belenyugszik ebbe a félrevonulásba és kikerülheti a büntetést. Tóth Ferenc dr. tanácselnök azon

1 an elrendelte Nyemcsok Sándor elővezetését, ami a tegnapi nap folyamán meg is történt. Nyemcsok Sándort egy rendbeli szándékos emberölés kísérletével párosult rablással és egy rendbeli lopással vádolta meg az ügyészség. A tegnapi tárgyaláson a nyugalombavonult haramia állhatatosan tagadta, mintha ő valaha is rablásokban vett volna részt. Sőt annyira benne volt a tagadásban, hogy még a vizsgálóbiró előtt tett töredelmes vallomását is letagadta s végezetül az ott felvett jegyzőkönyveken levő aláírásokról is azt állította, hogy azokat — más irta oda helyette. Az elnök erre a konok tagadásra azzal válaszolt, hogy felhozatta a fogházból a bünper már elitélt nevezetesebb terheltjeit: Balogh Gábort és Szabados Jánost, akik aztán a szemébe mondták Nyemcsoknak mindazokat a bűncselekményeket, amelyeket a cipész velük együtt elkövetett. Balogh és Szabados a többek között szemébe mondták Nyemcsoknak, hogy a banda vezére egy időben ő volt és mint ilyen, ő vezette például a haramiatársasógot az ismeretes nagyszénási rabláskor is, amikor Paulik István csizmadiamestert rabolták ki egy éjszakán. A rablótámadás alkalmával Nyemcsok Sándor tette azt a két lövést, amely Paulik Istvánt súlyosan megsebesítette. Nyemcsok a szembesítések után sem tört meg és továbbra is konokul tagadott, mire a bíróság rövid tanácskozás után meghozta ítéletét. Ebben bűnösnek mondoita ki Nyemcsok Sándort egy rendbeli szándékos emberölés kíséretével párosult rablás és egy rendueli lopás bűntettében és ezért őt két évi fegyházbüntetésre, tiz évi hivatalvesztésre és politikai jogainak tiz évi felfüggesztésére ítélte. Az ügyész súlyosbításért, a védő és a vádlott pedig a bűnösség mégállapitása miatt az ítélet ellen felebbezést jelentett be. A kis Jhi halála Egy millió korona pénzbüntetés a gondatlan szülőnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Avramuc György kétegyházi lakos ez évben házat épitett magának, de gondatlanul járt el azzal, hogy az 5 méter hosszú, 4 méter széles és 2 méter mély kubikgödröt se be nem tömte, se el nem kerítette. Igy történt meg, hogy egy napon, amikor a felesége távol, ő pedig 6 éves György fiával otthon volt s a lakásban foglalatoskodott, majd kiment a kis fiúval az udvarba. A kis György az udvaron vizet kért, erre Avramuc visszament a konyhába. Oit előbb inni adott az aprójószágoknak, majd pedig kiment az udvarra a pohár vízzel. Fiacskáját azonban nem látta sehol. Egyszer csak észrevette, hogy a gyermek a kubikgödörben levő máslélméler mély vizbe esett. Avramuc utána ugrott, de a fiu akkorra már belefulladt a gödör vizébe. Gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt került Avramuc György a gyulai törvényszék Tóthtanácsa elé, amely a tárgyalás lefolytatása után bűnösnek mondotta ki és 1,000.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A büntetést a Bp. 1. §-a alapján felfüggesztette a bíróság. Az ügyész a felfüggesztés miatt és súlyosbítás végett felebbezett. HÍMEK _ Rendkiviili közgyűlés. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület ma, vasárnap délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart az intézet székházában. A közgyűlés legfontosabb tárgya azt alaptőkeemelés. — Elmaradt a tanácsülés. A városi tanács szokásos pénteki ülése elmaradt, mivel a polgármester budapesti utazása és a főjegyző másirányu elfoglaltsága, valamint a közigazgatási tanácsnok gyengélkedése miatt nem volt senki, aki a tanácsülésen elnökölhetett volna. — Az Auróra-kör két színházi estje. A két színházi est iránt, amelyek keretében a szegedi színház operaegyüttese a „Faust" és a „Traviata" operákat &dja elő, hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a közönség körében. A szombati és vasárnapi operaelőadásokra a szegedi színház 50 művésszel jön el Békéscsabára s Andor Zsigmond igazgató, aki a kolozsvári Magyar Színháztól több értékes tagot szerződtetett, kiváló művészi nívón álló társulatával abszolút becsű előadásban fogja bemutatni a két operát. — A békéscsabai hadfelszerelési raktár. Október 28-án, kedden reggel tartják meg a békéscsabai hadfelszerelési raktár helyszíni tárgyalását, amelyet a Konkoly Tihamér dr. vármegyei főjegyző elnöklete alatti vegyes bizottság fog megtartani. A régi békési pásztorélet Irta : Banner János. (3) Enni való pedig ott, ahol száz meg ezer számra legelészett a lábasjószág, mindig csak került. Termé• szetesen a húsételhez juthattak legkönnyebben, hogy" aztán ez honnan és hogyan került a bográcsba, az a pásztor dolga volt. Azt ugy is hiába firtatta a vármegye. »Megdöglött, oszt' megdöglött.* Megettek a husí kenyér nélkül is, de a sok jószág után előírt kész kenyér igencsak került a tarisznyában. Csak a sorosságot kellett megüzenni a gazdának, nem feledkeztek meg arról soha sem. Hát hiszen elég is lett volna ez a fizetség, ha csak kenyéren és vízen éltek volna. De a szétszórt pusztai csárdák, az ott található borok és pálinkák be-be csalogatták a pásztoros embereket s ha pénzük nem volt a mulatásra, kifutotta az árát egyegy eltűnt állat. Ki kereste ennek a nyomát. Ha a csárda messzi volt, az a ló baja volt, nem a pásztoré. Lovat pedig régebben mindenféle pásztor tartott. A nyereg felszerelésére kiváló gondot fordítottak. Amint egy elveszett nyereg leírása mutatja; »csontoskerületü, egészen katona formára felállított, sebesi pokrótzal s tarka vásári nyeregtakaróval« ellátott nyergeket szerettek. Ugylátszik a sok kóborlás, múlatás, verekedés s a nem mindig józan állapotban elkövetett útonállás szigorú intézkedésre késztette a vármegyét. 1748-banJalálkozunk az első szigorú rendelettel", amely a pásztorokról szól: >A pásztoroknak lovat maguk körül sem gazdájukét, sem magukét tartani, lovuk elvesztése alatt, szabad semmiképen sem lészen, tsikósokon és göblyősökön kívül, kiknek egy nyerges lovat, amely nem a pásztoré, hanem a gazdájé lészen, minden előadható szükségre egy-egy falka ló avagy ökör mellett tartani megengedtetik. Minden akármely néven nevezendő pásztorok és szolgák maguknál írva convenciót tartsanak, különben találtatván, mint csavargót azonnal fogattassanak s tömlöczeztessenek. Mindezen pásztoroknál, ha valamely fegyer, flinta tudniillik pisztoly, kard, ugy tsákány, fejsze és akármely nevezeten levő hasonló fegyveres eszközök a pásztorbeli boton kívül találtatnak személy válogatás nélkül vetettesenek el.« Ugylátszik a pásztorbeli boton kivül nagy előszeretettel ragaszkodtak az öldöklő fegyverekhez. Süveges József kondás, mint elillantott ember is fel volt szerelve ilyesfélével: »szür és ujjas lajbi, az alatt tarka zsinóros kék lajbi, bocskor, vállán széles szijj, balta és két mordály«-lyal lépett el. De a kiadott szigorú rendelkezés nem lehetett valami nagy hatással. Nehéz volt a szabad élethez szokott embereket hivatalos rendhez szoktatni. Rend volt ugyan kint a pusztán is, de az nem hasonlított ahoz, amit a megye urai kívántak. A község, a megye darabszámra követelte a másra bízott állatot. A pásztor pedig ugy gondolta, hogy a hatalmas Isten csak jobban tud a csillagnyájára vigyázni, mégis sok megszalad belőle. A lábasjószágból is sok megszaladt. sok megdöglött.' Pedig dehogy . . . dehogy. Ha a puli beszélhetett volna, majd tudott volna beszélni a neki dobált finom csontokról, amelyről lekerült húsok a pásztorok lakomáján tünt el a gyomrok fenekén, a bőre meg a cifra nyeregszerszám díszéül szolgált. De hát a puli azért puli, hogy esze is legyen hozzá, mert az ő mestersége se csak olyan akármilyen, rákell arra is születni, mint a pásztorságra. Ha már bűntárs lett a puli, csendesen hallgatott, legfeljebb a szájaszélét nyalogatta. A lábasjószág pedig soha se került elő. De ami sok, az sok. A megye rendet akart s 1782-ben hozzá is kezdett a rendcsináláshoz. Kiadott egy 31 pontból álló rendeletet. Annyi pontja volt mint az Aranybullának, de nem jogokat adott, vagy erősített meg, de elvette a pásztoroknak minden szokás szerkesztette képzett jogát s a spanyolcsizmájába szorította a csizmás, bőr kapczás, bocskoros szabad pásztoros embert. A currenslevél a rendelet közlé— Vidovszky Béla képkiállitására állandó jegyek már kaphatók a Gesmey-könyvkereskedésben és a Körösvidéknél. — Esküvő. Neuman Jenő és Neu Margit ma, vasárnap délután 4 órakor tartják esküvőjüket az izraelita templomban, melyre ismerőseiket és jóbarátaikat ezúton hívják meg. (Minden külön értesítés helyett.) — Rendőrtoborzás Békéscsabán. Az állami rendőrség őrszemélyzete részére 27-én, hétfőn reggel Békéscsabán a kultúrpalotában toborzás lesz. Jelentkezés 8 órától 12 óráig. — Aranyalapon szabályozzák a misedijakat. A bibornokhercegprimás aranykoronaalaoon a következőképen állapította meg a misedijakat: Időhöz nem kötött csendes mise dija 1 aranykorona, mig a naphoz vagy órához kötött csendes szentmiséért 3 aranykorona szedhető. Az énekes szentmise dija 5, a liberás szentmiséért 8 aranykorona. Alapítványi tőkeként a csendes szentmiséért 60, az énekesért 120, a liberásnál 160 aranykorona fizetendő be alapítványi tőkeként. Végül az anyakönyvi kivonat kiállításának diját 1 aranykoronában állapította meg a hercegprímás. — Pénzt szedett fel nemlétező gabonára. Komlósi Sándor tótkomlósi cipész nemrégiben felcsapott gabonakereskedőnek. Ezt ugy kell érteni, hogy sok falujabelinek gabonát kínált eladásra, olyan gabonát, ami neki egyáltalában nem volt meg s a gabonáért elfogadta a vételárat vagy a foglalót. Iiyen módon egész csinos kis öszszeg pénzeket szedett össze s amig a pénzben tartott, Komlósi igen jól élt. Amikor azonban szállítani kellett volna a búzát, minden kiderült, mire a becsapott emberek feljelentették a gabonakereskedő cipészt a törvényszéken. A bíróság most tárgyalta az ügyet és Komlósi Sándort csalás és hitelezési csalás miatt bűnösnek mondva ki, két hónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. sét nagy cikornyás betűvel kezdi, mondván : ^Következnek a' mindenféle pásztoroknak zabolázására s ugy henye élethez szokott fel s alá járó Betyároknak és egyéb gonosztevő személyeknek is hamarabb lejendő kézrekeritésére szerzett Punctumok.« Aztán jönnek egymásután az intézkedések, melyekből csak azokat említjük itt meg, amelyek a pásztorokra vonatkoznak. Elterjedt szokás volt, hogy az elhullott állatok faggyúját a pásztorok feleségei gyertyának vagy szappanak dolgozták fel s nem kis haszonnal árusították. Ugylátszik az is előfordult, hogy e célból az állatokat elpusztították. Azért »mindennemü pásztoroknak feleségei a szapannak és gyertyának árulásától eltiltatnak, mivel gyakori alkalmatosságokkal tapasztaltatott, hogy az ebből származott nyereségeknek kívánsága őket a lopásra ingerelni szokta*. A természet fiai közül rekrutálódott a betyárság. Mi sem volt könynyebb, mint betyárrá lenni. Ha valaki a gondjaira bízott állatokról beszámolni nem tudott, vagy a katona bakancs nagyon szorította a lábát, kénytelen volt a becsületes életet otthagyni s elhúzódni oda, ahol csak a hasonszőrű pásztorokkal vagy a szabadelethez szokott csárdabérlőkkel volt dolguk. (Folytatjuk.)