Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám
1924-07-27 / 160. szám
egyes szám ara looo koroka Békéscsaba, 1924 julius 2 7 Vasárna p 5í4k évfolyam, 160-ik szám J J BEKESM KOZLONT Politikai napilap Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János. Felelős" szerkesztő i P.-Horváth Rezső. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. ker. Ferencz József-tér 20. sz. — Hirdeti* díjszabás szerint. Újból drágasági bullám fenyeget Agrárország vagyunk. Ha nem is hangoztatnák olyan öntelt nyomatékkal ezt az igazságot bizonyos oldalról, akkor is tudnók, hogy a magyar állam léífentartásának igazi alapja a föld kellene hogy legyen. De akárhogy is van, annyi bizonyos, hogy az emberi élet fentartásának alapkövetelménye a kenyér. A kenyér, amelyért ugy imádkozunk a Mindenhatóhoz, hogy belőle a mindennapi adagunk adassék meg nekünk. A test és a lélek szoros kapcsolatánál fogva a kenyér kérdése nem egészen közömbös a lelkiekre sem. Ahol megvan a mindennapi kenyér, ott elégedettek, józanok, jámborok, istenhivők az emberek, de ahol a kenyér hiány zik, ott nagyon könnyen Istentől, meg az eszüktől is elfordulnak. A történelemnek nem egy szomorúan mozgalmas lapja tanúskodik róla. Baj van ott, ahol az élet drága, de még nagyobb a baj, ahol a kenyér drága, mert a kenyér az élet alapja. Jól tudjuk, az Idei termés távolról sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A külföldi szanálás mellett nyakunkba szakadt az Isten csapása. De ha Agrárországban, ahol a kereset csak félénken és tisztes távolból kullog a diadalmas aranyparitás után, a kenyér ára immár jóval előtte rohan, akkor ebben az országban valami nincsen rendben. A buza árának rohamos emelkedését nemcsak a szakkörök kísérik élénk figyelemmel, de a lendületes előretörés komoly aggodalommal tölti el a fogyasztó közönséget, amely nagyon jól tudja, hogy a horribilis búzaár nem marad hatástalanul a többi közszükségleti cikkek áraira. Ennek nyomán bizonyára drágább lesz a hus, a zsir, de az iparicikkek is, minthogy a munkabérek igyekeznek majd a megélhetés drágulásának nyomában haladni. k A budapesti értéktőzsde hivata|r!os árjegyzése után összeállítottuk a buza áremelkedését julius 1-től 25-ig. A 79 kg-os tiszavidéki buza ára volt métermázsánként: \ jjulius 1.: 280.000-285.000 2.: 280.000-285.000 3.: 285.000-290.000 4.: 285.000-290.000 5.: 300.000-305.000 6.: 310.000-315.000 8.: 315.000-320.000 9.: 330.000-335.000 10.: 310.000-335.000 11.: 330.000-335.000 12.: 330.000-335.000 13.: 337.500-342.500 15.: 360.000-365.000 16.: 372.500-377.500 17.: 365.000-370.000 18.: 370.000-375.000 19.: 380.000-385.000 20.: 375.000-380.000 J» 22.: 390.000-395.000 julius 23.: 400.000-405 000 „ 24.: 405.000-410.000 „ 25.: 420.000-425.000 Az itt felsorakoztatott számsorból megállapíthatjuk tehát, hogy julius első hetében (julius 1-től 8-áig) 35.000 koronával drágult métermázsánként a 79 kg-os tiszavidéki ó buza, a második héten (julius 9 tői julius 16-ig) pedig már körülbelül 50.000 koronával emelkedett az óra. A harmadik héten pedig már 80.000 koronás áremelkedést tapasztalhatunk. A három hét alatt pedig mintegy másfélszázezer korona az emelkedés mázsánként. Azt is megállapíthatjuk, hogy alig volt olyan nap juliusban eddig, amelyen 5—10 ezer vagy még ennél is nagyobb öszszeggel ne emelkedett volna a buza ára, amelyet természetesen a többi főbb terménycikk ára is követ, ha nem is tart lépést vele, de a rozsban, egyéb fő terménycikkben, valamint a takarmánycikkekben ugyancsak jelentős áremelkedés tapasztalható. A gazdák azzal magyarázzák az emelkedést, hogy a meglepetésszerűen rossz terméseredmények folytán a terménypiacon megállott a kínálat. A kereskedők szerint a buza nagyarányú áremelkedését nagyrészt a malomkoncentráció megszűnése okozta, amely annyit jelent, hogy a vásárló malmok ma már nem lépnek fel egységesen az árupiacon, hanem vásárolnak, ahogy tudnak s ez a versengés nagy mértékben felnyomta a buza árát, annál is inkább, minthogy egész Európában igen rosszak a terméskilátások. Mindez azonban nem tes^i még érthetővé azt, hogy a magyar buza bizonyos mértékben már túlhaladta a világparitást. De minden magyarázattól függetlenül kétségbeesetten nézi a búzaár ijesztő feltornázását a fogyasztó közönség. A szanálás és a stabil valuta kapcsán már bizonyos reménység éledezett a , publikumban, itt-ott már olcsóbbodásról is suttogtak. És most egyszerre az aranytarifa és aranyparitásos lakbér mellett feltartóztat hatatlanul szökken előre az aranyparitáson felüli buza és a drága kenyér. Ha ez igy tart, akkor a közalkalmazottak és magántisztviselők összes arany paritásos törekvései és elért eredményei egyszerre semmivé válnak. És mi lesz a munkássággal ? Az iparnak ujabb munkabéremelkedésekkel kell számolni és az emelkedő munkabérek mellett még nagyobb lesz az üzemredukció és a munkanélküliség. Agrárállam vagyunk s ne csodálkozzunk, ha majdnem minden a buzakérdésen fordul. Zürichben a magyar koronát 69-el jegyeztek. 20 koronás arany 320000 papírkorona. 77 köztisztaiselők sürgetik a fizetésrendezést Budapest, jul. 26. A köztisztviselők közt izgalmat váltott ki az a terv, hogy a kormány az aranykorona szorzószámát a tényleges állapotnak nem megfelelően állapítja meg, vagyis a drágulási indexre való tekintet nélkül csak az aranykoronának árfolyamát veszi figyelembe. Ez annyit jelentene, hogy az aranykoronában megállapított köztisztviselői fizetések augusztusban kisebbek lennének. A KANSz most memorandummal fordult Vass József népjóléti miniszterhez. Ebben utal arra, hogy a miniszteri rendeletben ígérték meg az illetmények ily megállapítását és a pénzügyi helyzet lehetőségéhez mérten való ujabb emelését. Várják, hogy minél előbb napirendre tűzze a kormány az ujabb fizetésrendezést. A memorandum a szorzószámra is előterjesztést tesz és arra tekintettel, hogy a drágulás juliusban nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett, kéri, hogy augusztusra az aranykorona szorzószámát a juliusi szorzószámnál magasabban állapítsák meg, vagy pedig tekintet nélkül a szorzószámra, mondják ki, hogy a közszolgálati alkalmazottak augusztusi illetménye a lakbéren kivül papirkoronában nem lehet kevesebb, mint a juliusban megállapított illetmények összege. Ttmerika etnöke bizik Európa sorsának javulásában Newyork. jul. 26. Az Associated Presse jelenti Washingtonból: Coolidge elnök a Iondoni konferencia eredményeire nézve még mindig optimista. Szilárdan meg van győződve arról, hogy a jóvátételi probléma szerződésének szükségessége a konferencián felmerülő minden nehézséget legyőz. Az elnök teljes mértékben méltányolja a megegyezés útjában álló nehézségeket, de azt tartja, hogy Európa gazdasági újjáépítésének óhajtása sokkal erősebb, semhogy megegyezés ne jöjjön létre. Tetrobbant másfétmittió liter petróleum Amsterdam, julius 26. Tegnap a hollandi petróleum és aszfalt társaság gyártelepén borzalmas tűzvész keletkezett. Egy másfélmillió literes petróleumtartály tüzet fogott és felrobbant. Az első robbanást rövid időközökben ujabb robbanások követték. A kárt egyelőre több millió hollandi forintra becsülik. Amsterdam városát az első jelentés szerint szintén veszedelem fenyegeti, mert a tűzoltók nem tudnak megbirkózni a tűzvésszel. Hir szerint több halott és sebesült is van. Japán kiüríti Sactjalin szigetét Tokió, julius 26. Mint hire jár, a kormány kimondotta, hogy az orosz—japán békeszerződésnek a következő feltételeket k&ll tartalmaznia : Oroszország szóbeli bocsánatkérését a Nikolskban történt tömeggyilkosságok miatt. Hosszúlejáratú koncesszió olajra, szénre, Eszak-Sachalin erdeinek egy japán társaság által való kihasználására, amelynek nyereségében a szovjetkormány is részesülne. Ezzel szemben semmiféle koncesszió a szibériai szárazföldön. Az adósságok kérdését a szovjetkormány elismerése utáni időre halasztanák el. Ha Oroszország ezen feltételeketelfogadja, akkor Japán — hir szerint — hajlandó októberben Sachalin szigetét kiüríteni. Csatádirló gt/ári munkás Oberburg (Svájc), jul. 26. Ma déltájban üt véres családi dráma történt. Az Oberburg melletti Oberschachenban lakó Ruch Krisztián gyári munkás 7, 8, 12 éves gyengeelméjü gyermekére több revolverlövést tett, majd maga ellen irányította a revolverét és egy szájlövéssel megölte magát. A gyermekeket súlyos mell- és haslövésekkel a burgdorfi kerületi kórházba vitték, ahol rövidesen kiszenvedtek. Milyen egy román határőrtiszt ? A volt nagyszalontai granicsárparancsnok viselt dolgai (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai és általában a környékbeli közönség — amely négy esztendővel ezelőtt gyakrabban megfordult a nagyszalontai állomáson — még élénken emlékezhetik Crieliu György román granicsárkapitányra, aki — hogy enyhén szóljunk — nem egészen volt tisztakezü és fontos állását számtalan esetben használta fel pénzszerzésre, a határon át közlekedő csempészektől. A különös módon operáló, sőt vagyonhoz jutott granicsárkapitány viselt dolgai végre is kipattantak, mire a hadbíróság vizsgálatot indított ellene. A vizsgálatról és az ennek nyomán megtartott tárgyalásról a következőket jelenti kolozsvári tudósítónk : Súlyos vádakkal terhelten állott a kolozsvári VI. hadtest hadbírósága előtt Crieliu György kapitány, aki 1920 ban Nagyszalontán a négyes granicsároknál teljesített szolgálatot. Ez bizony nem valami gyöngyélet. A határ mentén egész községek lakossága csempészettel foglalkozik. Az emberek jól ismerik a határszéli erdőségek titkos ösvényeit és a vámhatóságok megkerülésével busás haszonnal cserélgetik árucikkeiket a szomszédos
