Békésmegyei közlöny, 1924 (51. évfolyam) július-szeptember • 137-212. szám

1924-07-26 / 159. szám

2 békégffieotsl k0e1öni Békéscsaba, 1924 julius 26 Gyilkos román katona Nagykároly, jul. 25. Tegnap dél­után megrendítő tragédia történt a nagykárolyi vasútállomáson. Az ez időpontban Érmihályfalva felől érkező személyvonattal érkezett Nagykárolyba Schön Hermann ér­mihályfalvai kereskedő és négy éves kislánya. Az apa lesegítette leánykáját a vonatról, amikor a szolgálatát teljesítő katona rendel­kezni akart a siető utasok között. Igy akadt össze Schön Herman­nal, aki visszautasította a katonát, mert indulatosan rátámadt. A rövid ideig tartó heves szóváltás után a katona előrántotta szuronyát és a segítségért kiáltozó Schőn Hermant leszúrta, a 4 éves kislányt pedig megsebesítette. A kereskedő pár pillanatnyi szenvedés után meg­halt. Veszedelemben a földmivesiskola A vasút az eddigittél több te­rületet kér az iskola földjeiből (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vasúti rendezőpályaudvar és a fűtőház kibővítésének és átépíté­sének régóta húzódó ügye ujab­ban ismét kátyúba jutott. Ennek az ujabb, kellemetben fordulatnak az oka az, hogy az államvasutak szegedi üzletvezetősége ujabb kö­vetelésekkel állott elő és nem elég­szik meg az eddig követelt föld­területtel, hanem annál lényegesen nagyobbat követel. Ez az ujabb követelés azután komoly vesze­delembe sodorta az állami föld­mivesiskolát, úgyannyira, hogy egyenesen a fennállását fenyegeti veszedelem. A vasút ugyanis a rendezőpá­lyaudvar tervezett sinhálózatának lefektetésére, a nagyszabású for­ditókorong létesítésére és a mo­dern fűtőház megvalósítására ed­dig 14 holdat kért a várostól. A terület a földmivesiskolának bér­beadott városi telekből került volna ki, amibe az iskola felettes, ható­sága, a föiümivelésügyi miniszté­rium, csak abban az esetben egye­zett bele, ha vagy másutt adnak az iskolának hasonló értékű föld­területet, vagy pedig a föld termés­hozamát terményekben adják meg évről-évre a földmivesiskolának. A 14 holdnyi terület annakide­jén elegendőnek látszott a nagy­szabású építkezések lebonyolítá­sára, ugy hogy 7 holdat már ren­delkezésre is bocsátottak a föld­mivesiskola termőföldjéből. A ter­veket azonban időközben átvizs­gálták, mire kiderült, hogy a 14 holdnyi terület nem elegendő erre a célra, hanem még legalább 7 holdat kell hozzávenni, ugy hogy összesen 21 katasztrális holdnyi területre volna szüksége a vasút­nak a bővítési munkálatok lebo­nyolítására. Az ujabb 7 hold megszerzése érdekében tehát megindultak a tárgyalások a vasút, a város és a földmivesiskola között. A tárgya­lások során a földmivelésügyi mi­niszter is beleszólt az ügybe, aki azzal az üzenettel ijesztett az al­kudozókra, hogy abban az eset­ben, ha a földmivesiskola fentar­tásához annyira szükséges terüle­tet ennyire megkurtítanák, esetleg beszünteti a békéscsabai földmi vesiskolát, mivel termőföldjei el­vesztésével létalapjától és életle­hetőségeitől fosztanák meg. A város vezetősége természete­sen ilyen körülmények között hal­lani sem akar arról, hogy a vasút kívánságait teljesítse az ujabb föld­terület átengedésére nézve. A vá­ros semmiképpen nem hajlandó szegényebb lenni egy fontos és szükséges kulturális intézménnyel és ezért a kérdést a legközelebbi közgyűlés elé fogja vinni, hogy ott foglalkozzanak érdemében az üggyel és határozzanak a nagy­fontosságú kérdésben. A város vezetőségének állás­pontja az, hogy csak akkor haj­landó átengedni a vasútnak a ki vánt földterületet, ha — amennyi­ben ezt az iskola kívánja — a vasút másutt biztosit a földmives­iskolának hasonló nagyságú és termőképességü földterületet. Gyászünnepség a háború kezdetének évfordulóján (A Közlöny eredeti tudósítása.) A „Hadröá" Nemzeti Szövetség békéscsabai helyi csoportja elha­tározta, hogy vasárnap, julius 27-én, a világháború kitörésének emlé­kezetére gyászünnepséget rendez Békéscsabán, hogy ezzel is kife­, jezést adjon annak a mélységes fájdalomnak, amely a trianoni kéz érintése nyomán szakadt a ma­gyarságra. A gyászünnepség délelőtt fél 11 órakor kezdődik a 101-es emlék­oszlop előtt, amely mellett ünne­pélyes tábori istentiszteletet tarta­nak, majd a városháza nagyter­mében gyászközgyülés lesz. A közgyűlés programja a kö­vetkező : 1. Elnöki megnyitóbeszéd. El­mondja Kiss János, a helyicso­port elnöke. 2. Gyászbeszéd. Tartja vitéz Horváth Pál, 3. Himnusz. Az emlékünnepség megtartását a „Hadröá" helyicsoportja be­jelentette a szegedi dandárparancs­nokságnak, amely a gyászünnep­ség megtartásához hozzájárult. A városi hatóságok engedélye iránt a helyicsoport ma kereste meg a városi tanácsot, amely a kérelem felett a péntek délutáni tanács­ülésen fog határozni. A tanács természetesen jóvá fogja hagyni az ünnepség megtartását és azon képviseltetni fogja magát. A gyászünnepség rendező-bizott­saga ezúton is kéri a Szent Ist­ván- és Ferenc József-tér háztu­lajdonosait, hogy az emlékünne­pély tartama alatt a házakat fel­lobogózni szíveskedjenek. Ujabb ejtőernyős repülés lesz Korányi átrepül a város felett és leugrik az ejtőernyővel (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ma reggel levelet hozott szerkesz­tőségünkbe a posta. A levél Má­tyásföldről jött, a magyar repülők Mekkájából és közli velünk, hogy Korányi L. Zoltán, a vakmerő pi­lóta, aki hajmeresztő ejtőernyős leugrásaival szenzációs nevet szer­zett magának, újból eljön Békés­csabára. Korányi pilóta a levélben men­tegetődzik amiatt, hogy a vasár­napi repülőnapon nem tudta be­mutatni a leugrását a békéscsabai közönségnek, de ez — mint tud­juk — a rendőrség aggodalmasko­dása miatt nem volt lehetséges. A rendőrség ugyanis, noha Korá­nyinak a belügyminiszter 43.715/ 1924. szám alatt megengedte a leugrást, sem a magasból, sem kisebb magasságból nem engedte meg a pilóta leugrását, mire Ko­rányi — csakhogy bemutathassa az ejtőernyő működését, — kény­telen volt eey homokzsákot kö­tözni az ernyőre saját teste helyett. I A közönség e miatt a mutat­vány miatt erősen zúgolódott, mi­vel neki eleven embert Ígértek, aki le fog ugrani, de a rendőrség in­tézkedése ellen nem lehetett tenni semmit sem. A pilóta, akinek rosz­szul esett, hogy a közönség kel­lemetlen érzésekkel távozott el a repülőtérről, éppen ezért elhatá­rozta, hogy a csalódásért kárpó­tolni fogja a közönséget valódi leugrással. Hozzánk intézett levelében beje­lentette ugyanis, hogy az ejtő­ernyős mutatványt meg fogja ismételni Békéscsabán, még pedig ezúttal belépődijak nélkül, tehát teljesen díjtalanul. Korányi L. Zoltán — mint be­jelentette — valamelyik legköze­lebbi vasárnap délelőttjén, az istentisztelet után, Békéscsaba felett át fog repülni. Amikor a repülő­gép túlhaladt a házak tömege felett, Korányi az ejtőernyővel n y a i* i DEL-KA cipők I á s a idénykiárusi Női szürke, barna és fekete antilop köröm és regatta cipők párja 260 ezer K Női fehér, szürke, barna vászon pántos, köröm és regatta cipők párja 120 ezer K Mindenki saját érdekében tekintse meg Péterfi Cipőáruházában le fog ugrani a gépből. A leugrás olyan magasságból fog megtör­ténni, hogy nemcsak a békés­csabai lakosság, de a szomszédos községek népe is — amely az uccán fog tartózkodni — egészen jól láthassa a veszedelmes, vak­merő ugrást. A repülőgép Békéscsabára való érkezésének pontos idejét Korányi táviratilag fogja velünk közölni, hogy mi idejében tudomására adhassuk a közönségnek. Képviselői beszámoló Szeghalmon «A korona stabilitása immár biztosítottj> (A Közlöny eredeti tudósítása.)' Temesváry Imre, a szeghalmi kerület egységespárti képviselője,, tegnap tartotta beszámolóját Szeg­halmon és Füzesgyarmaton. Da­cára a legnagyobb munkaidőnek;., még a legtávolabbi tanyákról is összesereglettek a község képvi­selőjének a beszámolójára. Temesváry Imre különösen az ország pénzügyi helyzetével fog­lalkozott, annak a határózott megállapításával, hogy pénzünk­stabilitása biztosítva van egyrészt a Magyar Nemzeti Bank felállítá­sával, másrészt a külföldi kölcsön segítségével. Az aranyalapon ösz­szeállitott költségvetést reálisnak tartja, de csak abban az esetben,, ha az ország polgárainak mező­gazdasági berendezkedése, külö­nösen a kereseti lehetősége arány­ba fog lépni az államháztartás következményeivel. A szociális béke, a megértés szükségességét, hangoztatta, ami önmagától fog, kialakulni aszerint, amint a pénz értékstabilitása érezteti hatását az. egész gazdasági életben. Végül az adókérdéssel, a tisztviselői fizetés­rendezéssel és több fontos köz­gazdasági problémával foglalko­zott. A választók nagy tetszéssel fo­gadták Temesváry beszámolóját és ragaszkodásukról biztosították. Elfogott tolvaj cigányok A tanyákat fosztogatták A mult hét folyamán a határ­ban többfelé kóborcigányok tűn­tek fel. Feltűnésükkel egyidejűleg az apró lopások és betörések szá­ma egyszerre növekedni kezdett, majd pénteken jött meg az elsá nagyobb „munka" hire. Schriffert György Szlányi-dűlői tanyáját látogatta meg először 3 kóborcigány, ahonnan addig, mig a házbeliek a földön dolgoztak,, igen nagy értékben férfi és női ruhanemüeket és 250 ezer korona készpénzt loptak el. A tetteseket már csaknem elfogták az üldözé­sükre indult környékbeliek, mikor azok kocsira kaptak és elhajtattak. A lopásról azonnal értesítették a csendőrséget, honnan lovasjárőr vette üldözőbe a tolvajokat, akik később Nádházi András szeregy­házi tanyájáról búzát és szalon­nát, majd Máté Pál békéscsabai A heidelbergi egy trónörökös diákélményei, kedden és szerdán

Next

/
Thumbnails
Contents